Új Néplap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-12 / 239. szám
4 ÚJ NÉPLAP — 2009. OKTÓBER 12., HÉTFŐ TŰKOR Édes-régi emlékek a szülőföldről jeles vendég Sárközy Pál inkább ment Franciaországba, mint munkatáborba, a Szovjetunióba „Egyetlen életben oly sok élet” — ez a címe Sárközy Pál készülő életrajzi könyvének. A francia köz- társasági elnök, Nicolas Sarkozy édesapja szombaton Alattyánban, vasárnap pedig Szolnokon elevenítette fel gyermekkorának Magyarországon eltöltött éveit, mely emlékek elengedhetetlenek a kötete első fejezeteihez. Munkatársainktól Jeles vendéget, Franciaország elnökének édesapját, Sárközy Pált fogadták a hétvégén Alattyánon és Szolnokon. Több mint hat évtized telt el azóta, hogy az alat- tyáni birtok egykori örököse a történelem viharai miatt elhagyta az országot és Franciaországban kezdett új életet. Most úgy tért vissza gyermek- és fiatalkora helyszínére, mint a világ egyik legbefolyásosabb politikusának édesapja. Szombaton Alattyánra látogatott. - Nagyon sok emlékem van a településről - mondta Sárközy Pál —, Lali bácsiról, a lovas fogatokról, a birtokon kiépített kisvasútról. Most jó ismét megismerni és látni a falut, visszatérni gyermekkoromba. Hasonlóan pozitív érzésekkel töltötte el a szolnoki látogatása is. Bár a megyeszékhelyen már kevésbé volt találó a „megismerés”, hiszen, mint ahogy elmondta, Szolnok nagyon sokat változott, mióta nem járt itt.- Különös érzés, amikor az ember újra ott áll a régi, ismerős utcákban, látja az épületeket, melyek egykor az otthont jelentették — mondta el. Az érzések még a borús, esős vasárnapon is melegséggel töltötték el Szolnok jeles francia vendégét. Sárközy Pál tegnap délelőtt látogatott el a város polgármesteri hivatalába — édesapja, dr. Sárközy György egykori munkahelyére -, ahol azonnal kiderült, különös figyelmet szentel a festészetnek. A városháza falain lógó képeket hozzáértően tanulmányozta, majd azt is elárulta, ő maga is fest. Ezután pedig mesélt. Beszélt az emlékeiről, arról, hogyan telnek mostanság a mindennapjai Sárközy Pál szolnoki látogatása során koszorút helyezett el a Sárközy család síremlékén a Körösi úti katolikus temetőben (főleg festéssel), a családjáról és a magyar nyelvről.- Jobban írok, mint beszélek magyarul - mondta, s azt is elárulta, hogy fia, Nicolas Sarkozy nem beszéli a maBaranyó Sándor Jegenyesor című festményével Sárközy Pál és Szalay Ferenc polgármester gyárt. Az emlékezés a szolnoki katolikus temetőben folytatódott. Sárközy Pál ellátogatott a Sárközy család síremlékéhez, ahol virágot helyezett el. Mindezek után természetesen megtekintette azt a két házat (a Magyar úton és a Kossuth Lajos úton) is, mely a családjáé volt, s ahol egykoron maga is lakott. A szolnoki séta tehát nagyon sok emléket idézett fel a francia vendégben. Mint ahogyan az is kiderült, hogy Sárközy Pál Baranyó Sándor festményei után is érdeklődik. Érdeklődését kielégíthette, városnézése közben ugyanis útba ejtett egy galériát, ahol több Baranyó-festményt is megcsodálhatott. Sárközy Pált annyira elbűvölték a képek, hogy meg is vásárolt egy kiváló alkotást (ezen kívül még egy másik festményt is). Baranyó Sándor Jegenyesor című műve nemsokára Sárközy Pál otthonát díszíti majd. Ezzel egy kis darabot magával vitt Szolnokból Franciaországba... Lapunk munkatársa a szolnoki látogatás alkalmával beszélgetett Sárközy Pállal.- Csupán a készülő könyve miatt látogatott el az egykori alattyáni birtokra és a volt szolKülönös érzés, mikor az ember újra ott áll a régi, ismerős utcákban. nokiszülőházba?- kérdeztük a 81 esztendős, korát meghazud- tolóan még mindig sármos, idős embert, aki, elmondása szerint 61 év után szólalt meg most először magyarul.- Elnézést, ha még keresem a magyar szavakat, de nekem is jóleső, hogy még emlékszem rá - válaszol- gatott tört magyarsággal Sárközy Pál. — Nézze, sok mindent csináltam már az életemben, de a festészet mindig velem volt. Szürrealista stílusban készítettem már vagy hatvan képet, s ezek kiállítását szervezem magyarországi helyekre a munkatársaimmal. A legtermészetesebb volt számomra, hogy Belgium és Németország, Franciaország és az Egyesült Államok mellett Magyarországon is megjelenek alkotásaimmal. Mi tagadás, a hazalátogatásomban jó adag nosztalgia is van, de hát ilyen már egy idős ember. Keserű-édes érzés most végiglátogatva visszarévedni ifjúságomba. Először 1944-ben, 16 évesen hagytam el apámmal az országot. Ő és nagyapám is itt dolgozott Szolnokon alpolgármesterként. Az orosz megszállás elől Ausztriába menekültünk. De apámnak is, nekem is rettentő honvágyunk volt, s ’46-ban visszajöttünk. Szegény apám meghalt ’48-ban, s mivel engem ekkor akartak munkatáborba vinni a Szovjetunióba, anyám mondta, utazzak el innen,, bárhol máshol jobb lesz, mint az oroszoknál. Mivel a budapesti és a szolnoki tanulóéveket követően Gödöllőn a premontreieknél jártam iskolába, így megtanultam franciául, s jelentkeztem a francia idegenlégióba. így kerültem Afrikába, majd rövid katonaélet után Franciaországba.- Hogyan tudott beilleszkedni egy idegen világba?- Én már csak jól tudom, hogy magyar szívvel nehéz külföldre menni! Borzasztó érzés volt. Igaz, hogy odakint rokonok, a Tóth család kint élő tagjai fogadtak be, de mégis, eleinte egyedülinek, kiszolgáltatottnak éreztem magam. Rettentő sokat dolgoztam, mire véglegesen elnyelt a kinti társadalom. Több házasságomból négy fiam és egy lányom született, de ők nem tudnak magyarul. Pedig én otthon énekelgettem magyarul a cigánydalokat, de hát...! Ismerik az asszonyokat, mindig leintettek!- Végigjárva ifjúkora helyeit, előtörnek önből az emlékek, beugranak egykori képek?- Alattyán kevésbé, Szolnok nagyon megváltozott. Egyetlen házaspárral találkoztam Alattyánban, akiket még régről ismertem, de mások már biztosan máshol járnak. Szolnokon pedig jó emlékeim vannak, gyermekkori önmagam miatt honnan máshonnan, mint a Kádár-cukrászdából (most Tünde cukrászda - a szerző).- Mikorra várható Magyarországon a kiállítása?- Hamarosan! A pontos idejét még nem tudom. De azt tervezem, hogy az összes gyermekemmel együtt térek vissza Magyarországra. Megmutatom nekik, hogy apjuk, nagyszüleik, dédszüleik, s a többi őseik hol éltek. De megmondom nekik azt is, legyenek büszkék a magyar vérükre! Sárközy Pál: Az akarást, a munka értelmét, a siker ízét, valamint a szép nők iránti vonzalmamat adtam át a fiamnak, Nicolasnak tavaly nyáron a montpellier-i repülőtéren pillantottam meg egy színes magazint, aminek az első oldalán Sárközy Pál és híres politikus fia volt látható. A VSD francia képes hetilap címoldalán a következő olvasható: „ A köztársasági elnök apja nyolcvanéves korában állítja ki képeit”. sárközy Pál 1928-fjan született Budapesten, és most Párizs egyik elegáns kerületében él Apja és nagyapja magas rangú városi tisztviselők voltak Szolnokon, sírjuk is itt található. Pál a háború évei alatt a pesti Rákó- cziánum, később a gödöllői premontrei iskola tanulója volt. Két bátyja György és Gedeon jóval idősebb volt nála. György diplomata, Gedeon huszártiszt lett, korán elkerültek Szolnokról A front közeledtével, Szolnok ostroma elől a szülők Pállal Ausztriába menekültek, csak két évvel később jöttek vissza. élete kalandregénybe illő. Apját korán elveszítette, 20 éves sem volt, amikor másodszor is elhagyta hazáját. A II. világháború utáni szovjet megszállást követően a kommunista diktatúra megszilárdulása miatt menekült francia földre. Ha itthon marad, nemesi származása miatt üldözés, kitelepítés, börtön vagy egyszerűen a fizikai megsemmisülés várt volna rá. Jelentkezett a francia idegenlégióba. A legenda szerint Sárközy Pál legnagyobb meglepetésére a légió toborzó orvosa is szolnoki volt, aki lebeszélte arról, hogy belépjen és ezért alkalmatlannak nyilvánította. így jutott Marseille-be, ahol sikeres reklámszakemberként dolgozott. 1949-ben már Párizsban volt, ahol a nagyvilági élet kedvence lett. Az '50-es évek elején ismerkedett meg első feleségével, a katolikus hitű, csinos joghallgató Andrée Mal- lah-val, akinek édesapja kikeresztelkedett, szefárd zsidó-görög bevándorló volt. A házasságukból három fiú született, Guillaume, Nicolas és Francois. Később még háromszor nősült, öt gyermeke van. Az egyetlen leánya Caroline építész, a fiúk egyike politikus, másikuk orvos lett. A többiek a biztosítási, illetve a bankszektorban dolgoznak. Nicolas Sarkozyt és két fiú testvérét édesanyjuk nevelte fel, aki a válás után jogi egyetemet végzett és mint ügyvéd dolgozott. Édesapjuk 1979-ben visz- szatért fiaihoz. a fénykép Franciaország első emberének dolgozószobájában készült, amikor Nicolas Sarkozyt elnökké választották. A * büszke apa fiát is megfestette, és ezt a képet ajándékozta neki beiktatása alkalmából. Sárközy Pál mindig tehetséges rajzoló volt. Szürrealista alkotásai általában a női test szépségeit dicsérik. Egyik ismert képe, a Happy Dolores például egy szép idomú, műlábú nőt ábrázol az interjút készítő újságíró kérdésére, hogy mit adott a híres politikus fiának, így válaszolt: Az akarást, a munka értelmét, a siker ízét, és a szép nők iránti vonzalmamat. Dr. Nemes András A fénykép Franciaország első emberének dolgozószobájában készült, amikor Nicolas Sarkozyt elnökké választották. A büszke apa fiát is megfestette, és ezt a képet ajándékozta neki beiktatása alkalmából. } I Á
