Új Néplap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-03 / 206. szám

AKTUÁLIS Előfizetési és terjesztési ügyekkel kapcsolatban várjuk a Mészáros L u. 2. szám alatt! Zöldszám: 80/200690 SZOLNOK MÚLTJÁRÓL VÉLEMÉNY Kékre festett hármasdomb? nyelvtöröbe bocsátkoztak a magyar nemzettel egyes szlovák politikusok. Különö­sen Fico és Slota. Ők most a pünkösdi királyok odaát, ám bármily rövid életű is lesz hatalmuk, regnálásuk alatt nagy kárt tudnak okozni. NEM AFFÉLE „kis SZŰCS, mit sütsz”-féle nyelvtörőkkel próbálkoznak, hanem a fel­vidéki magyarok jogait tipor­ják sárba. Mindezt az identi­tástudattal hadilábon álló magyar kormány részéről egy-egy elejtett irgumbur- gum kíséri, melyre a felbáto­rodott szlovák kabinet moso­lyogva legyint. A mi külügy­miniszterünknek a napok­ban volt arca azt nyilatkozni, hogy üdvözli Ficóék dönté­sét, miszerint a módosított szlovák államnyelvtörvény egyelőre csak jelképesen lép életbe. Azaz, év végéig az ut­cán lehet magyarul beszélni, ám a magyar szó a hivatalok­ban, közintézményekben már most, szeptember 1-től büntetendő szabálysértés. de mit is várhatunk egy ka­masztól, egy, mindössze ti­zenhat éve létező államtól? A cseh államfő nemrégen úgy aposztrofálta északi (rossz) szomszédunkat, hogy Cseh­ország és Magyarország múltja nélkül Szlovákia tör­ténelme alig tenne ki egy vé­konyka kis füzetet. egyébként a szlovákok egy­előre saját ötletelésű ország­címerrel sem büszkélked­hetnek. A mi, kettős keresz­tesünket használják úgy, hogy a magyarok ősi, frissen zöldellő hármasdombját ők kékre festették! Szlovákiá­ban kék dombok magasod­nak. Legalábbis a címerük alapján! Ez pedig legalább annyira elfuserált, de inkább gazember dolog, mint a leg­újabb nyelvtörvényük. 2009. szeptember 3. BEVETÉSI IRÁNY 2009. A Magyar Honvédség legnagyobb horderejű, harcászati szintű gyakorlata zajlik Ercsiben, a Dunán. A Bevetési irány 2009. műveleteiben a szolnoki helyőrség alakulatai is részt vesznek. A gyakorlatban szereplő személyi állomány és a technikák szeptember 15-én az elöljárók és a sajtó képviselői előtt is bemutatják elsajátított képességüket. Letűnt egészségügyi sikertörténet A szolnoki Tüdőkórház, a Zagyva partján most elárvultán omladozó épület eredetileg Honvéd Kórháznak épült. Igaz, ezt a nevet a mellette állt, azóta lebontott szocreál épülethez köti az emlékezet. Története 1939-ben kezdődött, amikor a honvédelmi miniszté­rium megbízta Glock Imre bu­dapesti építőmestert egy szol­noki helyőrségi kórház tervezé­sével és felépítésével. A haszná­latbavételi engedélyt 1941. ele­jén adták ki. A háborús vere­séggel megsemmisült m. kir. honvédség tulajdonából a má­sodik világégést követően kike­rült a kórházépület. Az épületben 1948-ban nyílt meg az Állami Tüdőgyógyinté­zet a magyar egészségügy egyik legnagyobb sikertörténe­tének részeként. A háború után a jórészt a svájci Vöröskereszt kórházi berendezésből, műsze­rekből, ágyneműből és egy szű­rőkocsiból álló adománya révén berendezett létesítményben a népbetegségként számon tar­tott TBC ellen kezdetben 150, majd 395 ággyal indítottak nagyszabású gyógyító-megelő­ző tevékenységet. Mivel kezdet­4 TBC mindenütt jelenlévő bacilu- sa elsősorban a legyengült, rosz- szabb körülmények között élő emberek közül szedte áldozatait, de elterjedtsége miatt gyakran nem kímélt másokat sem. A múlt század első másfél évtizedében közel egymillióan haltak bele, s erősen fertőzött megyénk miatt létesült 1905-ben Csépán az or­szág első tüdőgondozója. fekve levegőzhettek, pihenhet­tek a betegek, amit a nem túl szerencsés tájolású épület fek­vése is szükségessé tett. A vá­rosháza szóvivője, Pókász End­re tájékoztatása szerint a jelen­leg a város tulajdonában levő te­rületet ugyan értékesíteni kíván­ják a jövőben, de a helyi védett­séget élvező park megőrzésé­nek szigorú megkötésével. Ad­dig is jelentős összeg befekteté­sével gondoskodnak a fönntar­tásáról. Sajnos maga az épület bauxitbetonos szerkezetének meggyengülése miatt ezzel szemben menthetetlen, idővel számolni kell a lebontásával. ben a TBC-t egyes esetekben csak műtéti úton, a beteg rész eltávolításával tudták kezelni, így a kórház egy sebészeti rész­leggel is bővült. Az akkoriban kezdődő országos tüdőgondo­zó programhoz kiváló orvos­gárdával rendelkezett a kórház, amiben nem kis része volt egy szokatlan, a korra nem mindig jellemző gyakorlatnak. Itt a po­litikai nézetektől függetlenül még az olyan elkötelezett igaz­gató főorvosok alatt is, mint a kiváló kapcsolatokkal rendelke­ző, korszakos működésű dr. Pe- rényi György, akinek csak a szaktudás számított. Az ő nevé­hez egyébként az elismerő visszaemlékezések mellett egy érdekes történet is fűződik. Eszerint valószínűleg neki kö­szönhető a kórház melletti Zagyva-híd' elődjének felépíté­se, amit az 1956-ban a saját kór­házi szobájában rejtegetett ta­nácselnök járt ki hálából, hogy jobban meg lehessen közelíteni az intézményt. Az itt uralkodó szellemiségre példaként még egy nevet említünk. A kórház­ban szinte bent élő dr. Mécs Já­nosét, aki mellkassebészként személyes példaadásával tudott Ma már csak a csend neszez az egykor nemzetközi hírű kórház környékén olyan teljesítményt kihozni a beosztottaiból, amivel nem egyszer reménytelen esetnek számító betegeket is sikerült megtartani az életnek. Az ő kezdeményezésére viseli egyébként a kórház melletti körút a magyar tüdősebészet megalapítójának, dr. Sebestyén Gyulának a nevét. A kórház mára beszüntette működését. Először a régebben országos hírű, szakmailag kül­földön is elismert intézmény osztályait helyezték át fokozato­san a Hetényi Géza megyei kór­házba. Egy ideig elfekvő-utóke­zelő intézet működött a falai kö­zött, de mára csak a csend ne­szez parkjának fái alatt. Ez a kü­lönleges fákat őrző kert jelenleg az egyetlen megmaradt értéke. Itt egykor a kezelés kiegészíté­seként pavilonokban ágyakon Püspöki áldással nyílt meg a katolikus iskola A fényemet nem rejtem el — énekelte a tucatnyi kisdiák a szolnoki Szent József Katolikus Általános Iskola megnyitóján. Az első tanévet megkezdő in­tézmény a családot állítja a kö­zéppontba és a város kovásza szeretne lenni. Szeptember el­sején a Belvárosi Nagytemplom melletti cserkészházban tartot­ták a tanévnyitót. A tanítás majd a plébánia melletti oktatá­si központban fog zajlani. — Á kertészéhez hasonlít a munkánk. Elültet egy fát, meg­öntözi, ápolja, de az Isten nö­veszti — fogalmazta meg Máthé György atya. A plébános úgy látja: kis mag a Szent József Ka­tolikus Általános Iskola is, ám reményeik szerint égig érő fává terebélyesedik majd. A most is­kolapadba ült gyerekek pedig igaz emberekké növekednek. A Szent József Katolikus Álta­lános Iskola egyetlen első osz­tállyal, tucatnyi kisdiákkal in­dult el, igazi ökumenikus szel­lemben. Hiszen a két tanító kö­zül az egyik katolikus, a másik evangélikus. Ezt az ökumeni­kus értéket hangsúlyozta a szol­noki polgármester is. — Egyház értékei nélkül nincs kiút az erkölcsi, morális válság­ból — fogalmazta meg Szalay Ferenc. A városvezető ugyanak­kor emlékeztetett rá, hogy két éve, amikor elindult a katolikus óvoda, sokakban ellenérzést váltott ki. Még az önkormány­zati képviselő-tes.tületben is akadt, aki megkérdezte, szük­ség van-e ilyen egyházi intéz­ményre. Az eltelt idő bizonyí­totta erősödött a település. — A családokon múlik az or­szág jövője - állította Túrái Já­nos atya is. Szeptember óta Má- riabesnyőn szolgáló plébános volt az, aki megálmodta a kato­likus általános iskolát. Mint el­mondta: tíz évvel ezelőtt, ami­kor Szolnokra került a legfonto­sabbnak a családok segítését tartotta. Ez vezette akkor is, amikor megnyitotta a kapuit a Mustármag katolikus óvoda. Egyetlen első osztállyal, családias hangulatban indult a tanév a katolikus iskolában. A családi légkört később is meg kívánják őrizni. Ílít ugyanis nem csak gyerekek­kel, de a családokkal is törődnek a pedagógusok. De az iskola is a családot helyezi a középpontba. Ezt tükrözi a névválasztás is. — Szent József és Mária olyan szeretetben élt, amely találko­zott az Isten szeretetével - fo­galmazott Túrái János. Az atya reméli, hogy a iskola kovásza lesz a városnak. Életed ad, mely Istentől jön és az emberek szí­véig ér. Miben más az egyházi iskola? Az intézményt megszentelő Beer Miklós, váci püspök sze­A HIMNUSSZAL KEZDŐDHET A HÉT Az iskolaigazgatókkal már tárgyal a város vezetése, hogy minden hétfőn a tanítás a Himnusz eléneklésével indul­jon az oktatási intézmények­ben - jelentette be Szalay Fe­renc. A polgármester elmondta: az eddig megkeresett intézmény- vezetőknél kedvező fogadta­tásra talált az elképzelés. Mindehhez illeszkedik Máthé György plébános kezdeménye­zése. A belvárosi templomban min­den hétfőn reggel a katolikus iskoláért, az egyházi oktatá­sért és a gyerekekért imád­koznak. Ezeken a miséken a Szent Jó­zsef Litániát is elmondják majd a hívek. rint az iskolaépületet, a tan­könyveket, a gyerekeket itt is ugyanúgy látják, mint más ok­tatási intézményben a pedagó­gusok, a szülők. Csak itt min­denben az Isten gondoskodó szeretetét akarják felfedezni.- Érezzük a felelőségünket azért, hogy ezek a gyerekek fel­nőtté váljanak, hitben, szeretet­ben, jóságban. Ez az a többlet, amit iskoláinkban hozzá kívá­nunk adni az oktatáshoz, neve­léshez, együtt munkálkodva minden jó szándékú emberrel — mondta a püspök. A MORBUS HUNGARICUS (TBC), MINT NÉPBETEGSÉG f \ r

Next

/
Thumbnails
Contents