Új Néplap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-30 / 229. szám
2 MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2009. SZEPTEMBER 30., SZERDA Szakmunkásképzés a maradék elvén döntés Nehéz megmondani, hogy milyen szakemberre lesz szükség, mire kikerülnek az iskolapadból Divatos vagy keresett szakma? A kettő gyakran köszönő viszonyban sincs egymással. De vajon honnan lehet tudni, milyen szakemberek után kapkodnak majd a munka-, erőpiacon, mire a gyerek kilép az iskolapadból? Teleki József- Éppen a közelmúltban készült el az a vizsgálat, mely a tavaly végzett diákok sorsát követi nyomon. Eszerint a 16 szakácsoklevelet szerzett tanulónkból öt érettségit adó intézményben tanul tovább, nyolc pedig szakmájában dolgozik. A cukrász-, pincérosztályban még jobb ez az arány. Onnan mindenki vagy szakmájában dolgozik, vagy tovább tanul - mondja a szolnoki szolgáltatói szakiskola kereskedelmi és vendéglátó-ipari tagintézményének vezetője. Dr. Székelyné Laub Hilda szerint iskolájuk némiképpen kivételes helyzetben van. A szakiskolai képzésekre is túljelentkezés van. Sok diák családi hagyományt folytatva jelentkezik vendéglátó vagy kereskedő szakra, másrészt sokakat ösztönöz, hogy cukrászként, szakácsként, pincérként az unióban is jól el tudnak helyezkedni. A pályakövetés az iskola ruhaipari tagintézményében is működik. Lakatosné Reha Márta tagintézmény-vezető elmondta a végzett diákok közül, akik nem tanul tovább, azok 60 százaléka saját szakmájában tud elhelyezkedni. Sokan kívánnak azonban érettségit vagy második szakmát szerezni. A nyolcadik osztály után a fiatalok 60-70 százaléka érettségit adó intézményben tanul tovább. A maradék 30 százalék pedig 9. illetve 10. osztályban foly■ On szerint lesz becsülete a szakmunkának? Szavazzon honlapunkon / ma 16 óráig: A & * SZ0U0N.hu W A szavazás'eredményét a holnapi számunkban közöljük. A biztosabb elhelyezkedést jelentő hiányszakmákra gyakran nincs jelentkező, míg mások nem biztos, hogy végzettségüknek megfelelő munkát találnak az iskolából kikerülve. Képünk illusztráció. tatja az iskolát. Ezt az oktatást jellemzően a szakképzők végzik. E kétéves, a jogszabályokban alapozó időszaknak nevezett Villanyszerelő Mezog. technikus Gazd. informatikus 100 képzés után a gyerekek előtt az egyetlen lehetőség, hogy szakmát tanuljanak. A törvény szerint 18 éves koráig tanköteles minden fiatal. A honi szakképzés rákfenéje azonban éppen ez a maradékelvűség a Munkáltatók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) megyei szakképzési koordinátora szerint. Szilágyi Mihály elmondta: a munkáltatók a jól képzett szakmunkásokat igénylik. Csakhogy jelenleg a szakképzőkben tanulók közel fele halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyerek.- Ók hiába lesznek szakmunkások. Nem fogják azt teljesíteni, amit ma a kapitalista termelési viszonyok elvárnak tőlük. Két hét után vagy maguk mennek el, vagy elzavarják a munkahelyükről - magyarázza Szilágyi Mihály. Mindez persze csak az érem egyik oldala. A másik, legalább ilyen fontos kérdés, hogy milyen szakmákat tanítsanak az iskolák. Ma a keresletvezérelt képzés a szlogen. Ám ehhez valakinek meg kell mondani, hogy milyen szakemberekre lesz szükség a munkaerőpiacon. Hosszúra nyúló tanulóévek? öt Év, a közvélekedés szerint ma ennyi időt vesz igénybe a szakképzés. A törvény szerint azonban az első két évben, a 9-10. évfolyamon alapozó képzés folyik. Ezzel a szakma- választás időpontját szerették volna kitolni 14 évről 16 esztendős korra. Szilágyi Mihály, az MGYOSZ koordinátora szerint azonban a szakiskolák elkezdtek orientálni a 9-10. évfolyamon, így fokozatosan visszatolják a szakmaválasztást a 8. osztály végére. A mérleg másik serpenyője sem üres. Kiss Ferenc, a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola igazgatóhelyettese szerint a vállalatok is azt szeretnék, hogy minél hamarabb kerüljön hozzájuk a tanuló, hiszen akkor ők vezethetik be a fiatalokat idejekorán a munka világába. A gyerekek egy része is mielőbb szakmát szeretne tanulni. Ám az első két évben szakmából kapnak a legkevesebbet. Ez idő alatt pedig sok gyereknek elmegy a kedve, így mérlegelni kell, hogy akkor tesznek jót, ha meghosz- szabbítják az általános iskolai időszakot vagy esetleg elkezdik a szakképzést. jövő Év szeptemberétől, úgy tűnik, mindkettőre lesz mód. Bevezetik ugyanis az alternatív szakképzést, ami a régi 14 éves kortól induló szakmunkásképzés jelenlegi szerkezetbe illesztett változatának felel meg.- Ez a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság feladata. Itt határozzák meg az irányt és arányt. Azaz, hogy milyen szakmában hány osztály indítható. Ezeket a normatívákat aztán a Térségi Integrált Szakképző Központok osztják szét az iskolák között - ismerteti a jelenlegi rendszert a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola igazgatóhelyettese. Mint Kiss Ferenc elmondta, régiós szinten arról döntenek, hogy melyek a kiemelten támogatott, támogatott és nem támogatott szakmák. A kiemelten támogatott szakmákba gyakorlatilag korlátozás nélkül indítható a képzés, a támogatottba ugyan- nyi fiatal iskolázható be, mint az előző évben, a nem támogatottba pedig a következő tanévtől már senkit sem lehet felvenni. A megyei, térségi munkaerőpiac igényei leginkább a területi szakképzési központoknál tud megjelenni. Kérdés, hogy mennyire lehet megmondani ma, milyen szakemberekre lesz igény két, három, öt év múlva. A regionális fejlesztési és képzési bizottságok idén 12 ezer munkáltatót kérdeztek meg. Csakhogy a MGYOSZ szakembere szerint ez csupán pillanatfelvétel. — Jelenleg a piacgazdaság nem tud pontos előrejelzést adni. Ma egy cég lehet, hogy azt mondja, kell 50 hegesztő, ám ha visszamondanak egy nagy megrendelést, akkor már nincs szükség ennyi szakemberre — ecseteli Szilágyi Mihály. Megyénkben némileg szerencsésebb a helyzet. Kialakult, hogy a gépipar a húzóágazat, így ilyen szakemberekre van igény elsősorban. Nagy a hiány az egészségügyi dolgozókból is. A szépségipar, logisztika, kereskedelem, szolgáltatások, építőipar igényei jobban előre jelezhető- ek, nincs bennük nagy változás. A vegyipar és élelmiszeripar viszont visszaesett, így kisebb lett az igény a szakemberekre. A hiányszakmák, a szülők, diákok által is kedvelt képzések között gyakran nincs összhang,erősíti meg a Térségi Integrált Szakképző Központ igazgatója. Szűcs Gyula példaként a szerszámkészítőt említi. Ebből a megyében idén sem sikerült egyetlen főt sem beiskolázni, pedig munkaerő-piaci kereslet volna iránta. A szakember szerint azonban a kereslettel is csínján kell bánni.- Hegesztőt vagy varrónőt szinte állandóan keresnek. Ám ennek az is oka lehet, hogy gyakran olyanok a keresetek, vagy a munkafeltételek, amit nem vállalnak a fiatalok — érvel Szűcs Gyula. A szakember szerint ugyanakkor vannak szakmák, melyekkel szinte biztos az elhelyezkedés, ilyenek a gépipar körébe tartozók, az egészségügyiek, vagy éppen az ácsállványozó. MEGHÍVÓ LAKOSSÁGI FÓRUMRA A SZOLNOKI FŐISKOLA 2009. október 1-jén /csütörtökön/ 18.00 órai kezdettel lakossági fórumot tart, melyre tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt. A lakossági fórum témája: A SZOLNOKI FŐISKOLA peresi tangazdaságában megvalósuló biogázüzem. A fórum meghívott vendégei: A Szolnoki Főiskola - mint projektgazda - képviselői Mezőtúr Város Önkormányzata Mongol-Agrár Zrt. - mint projekt partner-képviselői A fórum helyszíne: Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Mezőtúr, Petőfi tér 1. (földszinti tanácsterem). grants EGT & Norvég Finanszírozási norujag Mechanizmusok által támogatott projekt Hetvenéves a néprajz szolnoki kutatója Hetvenéves lett dr. Szabó László, a néprajztudományok doktora, a Debreceni Egyetem tanára, a szolnoki Damjanich Múzeum nyugdíjas tudósa. Az Alföld, Dr. Szabó László a Jászság és a Kunság néprajzának kutatójaként, a Jászság néprajzát tárgyaló alapmű szerző- jeként, a Szolnok megye néprajzi atlasza egyik megalkotójaként komoly rangot vívott ki magának a hazai tudományos életben. Eredményeit a közelmúltban a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el. Munkahelye, a Damjanich Múzeum Szabó Lászlónak szentelte a tegnapi napot. Ünnepélyes keretek között mutatták be a Múzeumi Évkönyv legújabb számát, amiben a szerzők a Tanár úrról szóló írásaikat publikálták, délután pedig megnyitották a néprajztudósi munkásságát feldolgozó kiállítást. Ezen mutatja be az intézmény azokat a kutatásokat, amelyek dr. Szabó László tudósi életútját jelzik. ■ L. M. L. Nagyokat termett. Jászjákóhalmán Vámos Andrásné mutat néhány darabot azokból a körtékből, melyeket a kertjükben lévő fáról szedtek le. Az Ilonka körte nagyobb darabjai 55-60 dekát nyomnak és nagyon ízletesek. 1 I 1 I t >
