Új Néplap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-03 / 206. szám
4 ÚJ NÉPLAP - 2009. SZEPTEMBER 3., CSÜTÖRTÖK A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Nyugdíjügyi kérdésekben jól tájékoztatták olvasónkat Feledhetetlen nyári tábor szünidő A karcagi györffysek szép napokat töltöttek együtt Sokszor hiányzik a megfelelő méretű, minőségű harisnyanadrág Két évvel ezelőtt, ötvenhét évesen ment előre hozott öregségi nyugdíjba egyik olvasónk, és csökkentett nyugdíjat kap. Azt mondták neki a nyugdíjbiztosítónál, hogy az összeg nem változik akkor sem, ha majd betölti a hatvankettedik évét. Állítólag az özvegyi nyugdíja sem éledhet fel, mert mire betölti a 62. évet, addigra már több mint tíz év telik el a férje sajnálatos halála óta. Olvasónk nehezen nyugszik bele a kapott válaszba. A nyugdíjbiztosító mindkét kérdésben jól tájékoztatta olvasónkat. Valóban az a helyzet, hogy ha valakinek nincs elegendő szolgálati ideje az előre hozott öregségi nyugdíjhoz, akkor csak azért mehet el hamcF rabb nyugdíjba, mert tudomásul veszi és vállalja, hogy élete végéig csökkentett nyugdíjat kap majd. Sőt, 2013-tól ez még tovább szigorodik. Attól az időponttól kezdve ugyanis lehet valakinek bármennyi ledolgozott éve, az előre hozott nyugdíja mindenképpen csökkentett összegű lesz. Ami pedig az özvegyi nyugdíjat illeti, az is úgy működik, ahogyan olvasónkat tájékoztatták. Igaz, ennél talán terveznek a jövőben valamilyen változtatást. Ha valóban ennek megfelelően módosítják majd a törvényt, akkor 2013-tól a tízéves időkorlátot feltehetően eltörlik, és nem lesz jelentősége annak, hogy a megözvegyülés és a rendes öregségi nyugdíjkorhatár elérése között mennyi idő telik el-a szerk. A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások - a levélíró hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával — szerkesztett formában jelennek meg. A vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Névtelen, címhiányos írások közlését mellőzzük. Az írásokat a szundLzol- tanne@ujneplap.hu e-mail címre, illetve az Új Néplap 5001 Szolnok, Mészáros L. út 2. címre is várjuk. A SZOUON.hu hírportálon a cikkek végén találhatók még olvasói vélemények. A karcagi alsó tagozatos diákoknak sok-sok kalandban, szórakozásban, játékban volt részük a nyári, dégi táborozásuk alkalmával A karcagi Györffy István Általános Iskola alsó tagozatos tanulói kalandra vágyva indultak el a Mezőfóldön lévő dégi táborba a nyáron. Útközben megálltunk Veszprémben, a királynék városában, ahol tettünk egy nagy sétát a történelmi belvárosban. Megtekintettük a város nevezetességeit és felmásztunk a Tűztoronyba is. Este érkeztünk a táborba. A forróság miatt a tábortűz sajnos elmaradt, de a tábori hangulatot a közös éneklés gitárkísérettel csak fokozta. Másnap csapatzászlót, csatakiáltást készítettünk, délután Siófokon a Balaton lágy hullámaiban fürödtünk, éjszaka bátorságpróbáz- tunk. A dégi Festetics-kastély vadregényes parkjában számháborúztunk, majd ismét balatoni fürdés következett, langyos és simogató volt a tó vize. Alkonyaikor izgalmas sorverseny, majd éneklés következett. Mezőföld vizes élőhelyével is megismerkedtünk Soponyán, ahol a tó érdekes és szép növény- és állatvilágát vizsgáltuk. Tábori pólókat is festettünk, és boldogan nézegettük és viseltük elkészült ruháinkat. Sorversenyeken vettünk részt: ugrókötélhaj tás, tollasozás, célba dobás, kosarazás, dekázás, pingpong. A tábor zárásaként tábori karnevált rendeztünk, ahol mindenki jelmezben vonult fel, és táncolt este tíz óráig. Szomorúan indultunk hazafelé a táborhelyről. Örömmel teli érzés tölt el bennünket, mikor visszagondolunk ezekre a csodálatos napokra, melyeket az önkormányzat, a szülők és sok más támogató segítségének köszönhetünk. Hidasi Dorottya, Szakály Orsolya, Varga Ildikó, Szakályné Kollát Emese Kun nyelvemlékünket Velencében őrzik kutatás E népcsoport másokhoz hasonlóan, beolvadt a magyarságba Az olaszországi Velence Szent Márk székesegyházában őrzik a XIII. századi legjelentősebb kun nyelvemléket, a Codex Cuma- nicust. Augusztus 16-a az az évforduló, mely szerint 1939-ben a kunok 700 éves betelepedésének évfordulóján Budapesten „jász-kun kongresszust" tartottak, mely átfogó összefoglalást adott a kun nép történelmi múltjáról. A kunok 1239-ben, IV. Béla király idejében a tatárok által keleten kibontakozó támadások következtében, 40 ezer főnyi csoporttal érkeztek Magyarországra. Más történeti források azt támasztják alá, hogy kunok már a honfoglaló magyarsággal is jöttek az ország területére, Ousád, Ödömér vezetésével, sőt I. Szent László és Kálmán király idejében is. A kongresszuson neves személyiségek adtak szakmai összefoglalót: például a karcagi származású Györffy István etnográfus, Fettich Nándor nyelvész és a neves antropológus, Bartucz Lajos. A kunok 1239-től napjainkig jelentős szerepet játszottak az ország életében, és más népcsoportokhoz hasonlóan, beolvadtak a magyarságba. Ez évben a kunok első világtalálkozója Karcagon jelentős esemény. Több évtizedes kumanológiai, főként a kun nyelvemlék tanulmányozására irányuló kutatásaim számos új kérdésre adnak választ. A kun nyelvemlék, a Codex Cumanicus magyarországi megismertetése terén mégis elsődleges jelentőségű Gróf Kuun Géza nyelvész 1880-as évekbeli feldolgozása, ennek reprint kiadását az azóta elhunyt Ligeti Lajos nyelvész végezte el 1981- ben, a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában. Fontos munka Grönbeck 1942-ben kiadott kun szótára. Komoly eredményeket ért el e téren az ugyancsak karcagi származású, fiatalon elhunyt turkológus, Mándoky Kongur István. Mint a jászok nyelve a Kaukázusban lakó oszétokéval, úgy a kun nyelv a törökkel áll közelebbi kapcsolatban. Van tehát teendő a kumanológiai kutatásokban, amellyel a tudomány még adósa a nemzetnek. Kun Sándor, Újszász ■ A kunok 1239- től napjainkig jelentős szerepet játszottak az ország életében. A magyar nők zöme általában csinosnak mondható. Az ő gondjuk az, hogy nem kapnak, csupán ritkán jutnak hozzá megfelelő méretű harisnyanadrághoz. Ha sikerül vásárolniuk például 5-ös, nagynak mondható méretűt, ezek is már az első felvétel alkalmával legtöbbször széthasadnak, mert nem mindegyikben van széles betét: Érthetetlen, hogy a gyártók, kereskedők miért nem gondolnak erre, és miért nem forgalmaznak megfelelő választékot minőségben és mennyiségben a nagyobb méretekből? Különösen gond ez a vidéken lakó nőknek, hiszen településükön kevesebb az a bolt, ahol egyáltalán alsóneműfélét árulnak. Nem sokára vége a nyárnak, és szükségük lenne a hölgyeknek arra, hogy rendszeresen találjanak alkatukra megfelelő méretű harisnyanadrágot. M. Lászlóné, Jászberény Negyvenöt felett miért nem kell a munkaerő? Elfelejtett, becsapott generáció - ezt mondták egy közmeghallgatáson azok a 45 éven felüli nők, akik munkába állásuk nehézségeiről beszéltek. A foglalkoztatók egyáltalán nem hajlandóak tudomásul venni, hogy emelkedik a nyugdíjkorhatár, és a 45 éyen felülieket nem szívesen alkalmazzák. Egyetértettek abban, hogy korosztályuk nyugdíjba menni fiatal, munkába állni idős: a cégek többsége viszont mégis 40 év alatti munkatársakat keres. A csoportos létszámleépítések is elsősorban őket érintik. A probléma fokozódik: három év múlva, 2013-tól évente hat hónappal 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár. Egy munkaerő-piaci szakértő szerint nem adottak a korhatáremelés feltételei, mert a munkaerő-piacról nem lép ki a nyugdíjas korosztály azért, hogy a skála másik oldalán beléphessen a hasonló végzettségű fiatal generáció. így két nemzedék ütközése történik majd. A társadalomban nem szerencsés a két generáció szembeállítása. V. József, Szolnok Porcinkula búcsún vettünk részt a kánikulai melegben hívő lelkek Néhány fiatal párt, unokáját ölében tartó nagyit leszámítva, zömében 70 fölöttiek vettek részt A közelmúltban egy kánikulai meleg vasárnapon délelőtt tízre megteltek a Ferencesek terére kipakolt széksorok, és szép lassan az állóhelyek is gazdára találtak a három-négy cukorka- és Bar- bie-árus standja előtt. A Barátpást felől még tíz után is szállingóztak az idős házaspárok, kisgyermekes családok, és a hitük mellett leginkább a járókeretükbe kapaszkodó hívő lelkek. Elöregedő társadalmunkban elöregednek a hívek is. Idén is főleg a nyugdíjasoké volt a Porcinkula búcsú. A fenti megállapítás persze nem okoz meglepetést azoknak, akik valamelyest tisztában vannak a katolikus egyház problémáival. Egy-két fiatal párt, kisgyermekes anyát, és unokáját ölébe ültető nagymamát leszámítva, javarészt hetven fölöttiek foglalták el a tűző napon is a műanyag székeket. De nem jutott hely mindegyiküknek. Az idei Porcinkula búcsú több okból is különleges. Egyrészt, mert a Jászberényben évszázadok óta jelen lévő ferences rend idén ünnepli 800. évfordulóját, másrészt azért, mert ennek méltó emléket állítva emléktáblát avattak fel a templom nemrégiben közadakozásból és a városi önkormányzat f támogatásából felújított bejára- | ta mellett. Dr. Dobos László, a i Jászok Egyesületének ügyvivő- s je avatóbeszédében úgy fogalmazott, az egyesület, a Jézus Szíve Plébánia és a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének Jászberényi Csoportja által állított tábla hirdeti a ferences szerzetesek és a jászok különleges összetartozását. Á beszédet követően lehullott a lepel az aranybetűkkel írt fekete márványtábláról, melyet Hórvölgyi László esperes-plébános szentelt fel. A szentmisét Csorba Domonkos ferences atya celebrálta. A ferences atya prédikációjában felidézte Assisi Szent Ferenc életének meghatározó pillanatait, közben a türelmes hallgatóság székét hurcolászva kereste az egyre fogyatkozó árnyékos helyeket. A körmenetben elöl a keresztvivők, utánuk szép sorjában, meghatározott rend szerint ballagtak a hívők. A menet megkerülte a Barát-pástot, majd bevonult a templomba, hogy ott együtt énekeljék el a himnuszokat. A Porcinkulán Assisi Szent Ferenc által rendbe hozott, egykori Angyalos Boldogasszonykápolna eredethű jászberényi mása pedig a búcsú végeztével, a maga csendes homályában őrzi tovább a rend alapítójának tiszta emlékét. P. R., Jászberény
