Új Néplap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-23 / 223. szám

2009. SZEPTEMBER 23., SZERDA 7 Jégre tették a kikötőfejlesztést hajózás A válság ellenére nem alakult rosszul az idei év a Balatonnál GAZDASÁG Egy kiemelkedően jó augusztus képes volt megfordítani a Balatoni Hajózási Zrt. rossznak induló évét. A külföldiek helyett idén magyarok jártak itt A válság sem sokat ártott a balatoni turizmzusnak idén nyáron. A korábban tervezett fejlesztések azon­ban késésben vannak. Demeter Kálmán Az érezhetően kevesebb külföldi ellenére nem alakult rosszul a Balatoni Hajózási Zrt. (BH) szá­mára az idei év. Forgalmuk ugyan július végéig jelentősen el­maradt a tavalyi azonos időszak­ban regisztrálttól, ám a kiemel­kedően jó augusztusnak köszön­hetően az 1,559 milliárd forintos nyolchavi árbevétel nem sokkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában elért 1,622 milliárd - foglalta össze lapunknak Hor­váth Gyula vezérigazgató. A turisták elmaradása ellené­re a cég siófoki szállodájában, a Mólóban a vendégéjszakák szá­ma még nőni is tudott (mégpe- 11 dig 5204-ről 6430-ra) - tette hoz- f1 zá a vezető. Ennek következté­ben a szállásadásból származó bevétel 24 százalékkal nőtt, igaz, a vendéglátás teljes forgalma csak 1,1 százalékkal emelkedett, nagyon kevesen vették ugyanis igénybe a szálló éttermét. Ami a BH fő üzletágait, a me­netrend szerinti hajózást, a kompközlekedést, valamint a rendezvényhajózást illeti, a tár­saság az utasszám 4-7 százalé­kos csökkenését volt kénytelen elkönyvelni. A BH 22 személy­hajót, négy kompot üzemeltet, de emellett népszerű a két nagy­vitorlása, valamint a tavaly közel 30 millió forintért vásárolt 13 fős Calypso gyorshajója is. A 22 Ba- laton-parti önkormányzat tulaj­donában lévő cég további hajóvá­sárlásokra tesz javaslatot annak érdekében, hogy lecserélhessék a rég elavult vízibuszokat. Ad­dig is évről évre fejlesztenek olyan módon, hogy egy-egy hajó új, környezetbarát, kis fogyasztá­sú motort kap. Az idén az 1927­ben épült Csongor nosztalgiaha­jó motorját cserélték ki. Az elmúlt években a Tihany és Szántód közt közlekedő kompok is nagyobb teljesítményű motoro­kat kaptak azzal a céllal, hogy a Fonyód-Badacsony között terve­zett második kompjárat az 5,5 ki­lométeres távolságot mindössze a balatoni haíózási zrt. a leg­nagyobb vitorláskikötő-üzemel- tető a Balatonon. Huszonkét ki­kötője 2180 hajót képes befo­gadni (az átlagos kihasznált­ság 80 százalékos). Ezek között tíz, kizárólag vitorlások számá­ra fenntartott egységen felül 12 olyan közforgalmú létesítmény is van, amelyet az utasszállító 18 perc alatt tegye meg. A kom­pokkal kapcsolatban ugyanis az a terv, hogy a Szántód-Tihany vi­szonylatban a négy egységből egyet az új járatra állítanak át, így három-három komp közlekedik a jövőben a Balaton két szakaszán. Azt azonban nem tudni, hogy mikortól. Korábban azt gondol­motorosok is használnak. A cég évek óta épít és bővít vitorláski­kötőket. Legutóbb a bogiári be­fogadóképessége nőtt 44gye( meghaladva a 210 férőhelyet. A kikötő közel 300 millió forint­ba kerülő bővítéséhez és az inf­rastruktúrafejlesztéséhez 100 millió forintos támogatásra pá­lyázott a társaság, ebből 89 ták, hogy akár 2008-ban is meg­indulhat az új kompjárat, ma vi­szont Horváth Gyula úgy véü, ez 2012 előtt nem várható. Először is hatástanulmányt kell készíttetni, hogy a 71-es út Tihany és Keszt­hely közti szakaszát tehermente- sítené-e, és a Sopron-Sárvár felől ebbe torkolló 84-es út forgalmát is milliót nyert el. A költségvetés mintegy 60 százalékát a kikötői infrastruktúra jövőre befejező­dő cseréje teszi ki: új kikötőépü­let, park és parkoló is létesül. hasonló fejlesztést szeretne végrehajtani a társaság Alsóör­sön és Siófokon is, ám a tóme­der használatával kapcsolatos anomáliák miatt egyelőre jege­elvezetné-e. Ha pedig meglesz­nek a szükséges hatósági engedé­lyek, következhet a pályázás az uniós támogatásra. A fonyódi és a badacsonyi kikötő teljes átépíté­se, a szükséges közúti kapcsola­tok és egy aluljáró építése a vas­út alatt ugyanis több mint ötmil- liárd forintba kerülne. lik a tervet Új kikötők építése­kor eddig ugyanis négyzetméte­renként 20 forintot kellett fizet­ni a kikötőt ölelő hullámtörő mederhasználatáért. Ám ezt a díjat a Magyar Nemzeti Vagyon­kezelő Zrt. 1700-1900forintra emelte, a hullámtörőn belüli te­rület négyzetméteréért pedig 290forintot kér. A tómeder használatával kapcsolatos anomáliák miatt is jegelték a beruházásokat Most ki menti meg a Földet? klímacsúcs Obama: lassan reagáltunk a kihívásokra Lejtőn a magyar műanyaggyártás Barack Obama amerikai elnök köszöntötte Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárt Mintegy száz ország vezetőjé­nek részvételével megkezdődött tegnap az ENSZ közgyűlése New Yorkban, ahol a Föld megmenté­sének módját, a klímaváltozás megfékezésének lehetőségét ke­resik. A világ országai elvileg de­cemberben, Koppenhágában akarják új alapokra helyezni a szén-dioxid-kibocsátásnak gátat szabó Kiotói Jegyzőkönyvet, eh­hez azonban már a mostani ENSZ-gyűlésen ki kellene jelölni a fő irányokat. „Az összefogás azonban nem olyan egyszerű, J mert mély szakadék tátong a sa- I ját megregulázásukra sem haj­landó fejlett országok és az egy­re többet szennyező, fejlődők kö­zött. Bár a cél közös, a tárgyalá­sok veszélyesen megrekedtek”- írta a BBC. Korábban főleg Kí­na és India érvelt azzal, hogy nem lehet mindenkire érvényes, számszerűsíthető elvárásokat tá­masztani, mert az országok nem egyenlő pozícióból indulnak, és egy ilyen korlátozás megfojtaná a gazdasági fejlődésüket. Barack Obama a tanácskozás megkezdése előtt a kongresszus­nak szóló beszédében leszögez­te: a klímaváltozás elleni harcot kétségek és nehézségek akadá­lyozzák. Az amerikai elnök elis­merte, hogy országa lassan rea­gált a kihívásokra, és megerősí­tette, hogy kész lépéseket tenni az ügyben. Obama szerint nem könnyíti a helyzetet, hogy a gaz­dasági válság idején kell meg­küzdeniük a globális felmelege­déssel, amikor minden ország vezetése fő feladatának a gazda­ság rendbehozatalát és a munka- helyteremést tartja. Ugyanakkor a várakozásokkal ellentétben ő sem tett semmi olyan új javasla­tot, ami áttörést hozhatna a tár­gyalásokon. Peking már koráb­ban jelezte, hogy fontos tervek­kel érkezik a csúcsra, bár való­színűtlen, hogy Kína elfogadja majd a kibocsátásra vonatkozó korlátozást, hiszen jelenleg ők termelik a legtöbb szén-dioxidot a világon. ■ Megérzi a válságot a magyar mű­anyagipar, amely tízéves lendüle­tes bővülés után már tavaly zsu­gorodásnak indult. Ez évben az iparági szakértők további, ágaza­tonként akár 25-30 százalékos mértékű visszaesést sem tarta­nak kizártnak. Az iparági trendforduló 2008 utolsó negyedében kezdődött. „A krízis elmélyülése eltérő mérték­ben érintette a teljes vegyipar 17 százalé­kát képviselő mű­anyagtermék-gyár­tókat, attól függően, hogy az adott cég autó- vagy épí­tőipari beszállító, vagy éppen cso­magolóanyag-gyártással foglalko­zik” - mondta lapunknak Ollár Péter, a Magyar Műanyaggyártók Szövetségének szaktitkára. A műanyagipart általában négy fő szegmensre szokták bon­tani: a műszaki (autóipari alkat­részek, háztartási gépek összete­vői), az építőipari műanyagok (csövek, szigetelések, burkoló­anyagok, nyílászárók), az agrár­eszközök, valamint a csomagoló­anyagok területére. Az egyes ágazatok közül a legrosszabb helyzetben a műanyagipar öt szá­zalékát kitevő autóipari beszállí­tás van, esetükben a szakértők 30 százalékos visszaesést sem tartanak kizártnak. Szintén je­lentős, 25 százalék körüli lehet a zsugorodás az iparág körülbelül ötödét képviselő építőipari ága­zatban. A műanyagosok tíz száza­lékát kitevő elektronikai beszállí­tók szintén jelentős forgalomcsökkenés­sel szembesülhet­nek az idén. A szakemberek szerint a műanyagtermelésnek a leginkább válságálló szegmense a csomagolóipar - ez a teljes ter­melés 35 százalékát teszi ki -, ám ezen belül is jelentős eltérések mutatkoznak attól függően, hogy az üzemek kinek készítenek cso­magolóanyagot. Akik ugyanis a műtrágyagyártóknak vagy az épí­tőiparnak szállítanak, azok csök­kenő forgalomról számolnak be, az ágazat nagy részét adó élelmi­szer-csomagolás esetében azon­ban nem estek vissza a megren­delések. ■ ■ Az autógyári beszállítóknak a legrosszabb. A A I I Tíz százalékkal csökken a földgáz ára OKTÓBER ELSEJÉTŐL orszá­gos átlagban közel 10 szá­zalékkal csökken a lakossá­got és a kisfogyasztókat el­látó egyetemes szolgáltatói körben a földgáz végfel­használói ára. Az egyes szolgáltatók különböző árat alkalmaznak, de országo­san közel 10 százalék lesz a csökkenés mértéke. Január­tól kisebb áremelés várha­tó, de ez függ a devizaárfo­lyamtól és az új szabályozá­si ciklustól is. Százmilliárdokat nyertünk az EU-val több mint 1,1 milliárd euróval több támogatást ka­pott Magyarország tavaly az Európai Uniótól, mint amennyivel hozzájárult an­nak kiadásaihoz - derül ki a 2008-as uniós költségve­tésről Brüsszelben kiadott beszámolóból. A legmaga­sabb tiszta nyereség, 6,3 milliárd euró Görögország markát ütötte. Magyaror­szág több mint 2 milliárd euróval részesedett az uniós kifizetésekből. Lefoglalás után jó helyre jut az áru az idén 775 millió forint ér­tékű lefoglalt árut ajánlott fel karitatív célra a VPOP, ebből a karitatív tanács 250 millió forint értékűt elfoga­dott, 470 millió forint érté­kű áru sorsáról azonban később döntenek - mondta Sípos Jenő, a VPOP szóvivő­je. A VPOP által lefoglalt áruk szinte kizárólag hami­sítványok, így gondoskodni kell azok márkátlanításáról, ám ez az esetek egy részé­ben többe kerül a karitatív szervezetek számára, mint egy új termék vásárlása, ezért nem fogadják el a fel­ajánlást. Sipos lefoglalásokról beszélt Átadták az első magyar aktív készházat NÉGYZETMÉTERENKÉNT nettó 400 ezer forintba került az a 140 négyzetméteres csa­ládi ház, amely több ener­giát termel, mint amennyit elfogyaszt - hangzott el a bemutató épület átadásakor kedden Pilisszentivánon. A ház favázas könnyűszer­kezetes épület, amelynek falai és födémje negyed­annyi energiát enged át, mint a téglafalak. Az abla­kokban háromrétegű az üveg. A fűtést a levegő- befúvó nyílásokba épített fűtőpatron segíti, amelyet napelem lát el energiával. A Hírsávot a támogatja. i

Next

/
Thumbnails
Contents