Új Néplap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-21 / 221. szám
HÍRSÁV IMF: le kell faragni a magyar államadósságot Elhárult a veszély: mégsem lesz éhségsztrájk a kórházakban félegyezség A kormány hajlandó többet fizetni az egészségügynek, de nem tudni, mennyi lesz a többletforrás Magyarország államadóssága a GDP 80 százaléka körüli szinten van, ami kiugróan magas - mondta Iryna Ivaschenko, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti képviseletének vezetője. Hangsúlyozta: a kormány számos jelentős lépést tett a nyugdíjrendszer, a szociális rendszer és a központi támogatások átalakítása területén, ezeket a reformlépéseket a szigorú kiadáskontrollal együtt folytatni kell. Ötven mobil traffipaxot vásárolt a rendőrség ÖTVEN KORSZERŰ, mobil közúti ellenőrzésre szolgáló jár- műsebesség-mérő berendezést vásárolt az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) nettó 210 millió forintért. A sebességmérő telepítési helye - különösebb előkészítés nélkül - rugalmasan változtatható. Kétszáz diplomás roma a közigazgatásban a kormány kétszáz roma diplomás felvételét kezdeményezi a közigazgatásba - jelentette be Bajnai Gordon szombaton a Romaversitas Alapítvány tanévnyitóján. A miniszterelnök szerint ahhoz, hogy a „nemrég letartóztatott magyar Ku-Klux- Klantól el lehessen jutni egy magyar Obamához”, sokkal erősebb roma értelmiségi elitre van szükség, akik képesek a romaintegrációt segíteni. A jövő év elején száz roma telep felszámolását is megkezdik. Állásokat ígért romáknak Kap vagy nem kap? MINTEGY HATMILLIÓ FORINT juttatást kapott az önkormányzattól Hunvald György (MSZP) VII. kerületi polgármester a februári előzetes letartóztatása óta - közölte a Fidesz. Vattamány Zsolt erzsébetvárosi politikus kifejtette: a polgármester számára az Önkormányzat havi 742 560forint juttatást adott. A népszava csütörtökön azt írta, hogy a Hunvald Györgyhöz köthető vagyon zár alá vételéről döntött a nyomozati bíró. A lap értesülését Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője megerősítette. Megállapodástervezetet fogadtak el a kórházi szakmai szervezetek képviselői és az egészség- ügyi miniszter pénteki, budapesti egyeztetésén, a dokumentum szerint egyebek mellett bázisfinanszírozást vezetnek be október elsejével. Székely Tamás miniszter a maratoni, ötórás egyeztetés után közölte: a megállapodás akkor lép hatályba, ha a delegáló szervezetek jóváhagyják a dokumentumban foglaltakat. „A megállapodás arról szól: a kormány nem zárkózik el attól, hogy többletfinanszírozást biztosítson az egészségügy részére” - mondta. A többlettámogatás összegéről még nem született megállapodás, az ígéret azonban elegendő volt arra, hogy elháruljon a sztrájkveszély. Kórházigazgatók a múlt héten még azzal fenyegetőztek, hogy éhségsztrájkba kezdenek, ha a kormány nem vonja vissza a válság miatt elvont 13,5 milliárd után újabb 12 milliárd forint zárolásáról szóló tervezetét. A tárgyalások után Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért vezetője a Hírszerzőnek nyilatkozva azt ígérte, a kórházak és szakrendelők vezetői segítenek kidolgozni egy új finanszírozási tervezetet. A szervezetek keddig javaslatot tesznek az általuk fenntarthatónak vélt struktúrára és az Székely Tamás többletfinanszírozást ígért az egészségügynek általuk finanszírozhatónak gondolt teljesítményekre. A tervek szerint október elsejével bevezetik a bázisfinanszírozást. A fix finanszírozás egy meghatározott minimális teljesítményhez van kötve - mondta Székely Tamás, hozzátéve: a minimális teljesítményt a bázisidőszak és a delegáló szervezetek javaslata alapján határozzák majd meg. A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a delegáló szervezetek részéről jóvá fogják hagyni a tervezetet, így biztosított lesz az elkövetkezendő három hónapban a kórházak finanszírozása. Varga Ferenc közölte: ha aláírják a megállapodást, nem tartják meg az október 7-ére tervezett kórházi megmozdulásokat. Arra a kérdésre, hogy tartották-e magukat a kórházak a 25 milliárdos követelésükhez, azt válaszolta: „nem az összegszerűségvolt a megállapodás lényege, hanem az, hogy egy megfelelő struktúrához megfelelő finanszírozás igazodjon”. Csiba Gábor kiemelte, hogy még nincs megállapodás, azt a szervezeteknek jóvá kell még hagyniuk. Mint megjegyezte, a szervezetek képviselői arra kaptak felhatalmazást, hogy 25 milliárd forintos összegről tárgyaljanak. A HírTv ugyanakkor úgy értesült, Székely Tamás csupán 4,5 milliárd forintos többlettámogatásra tett ígéretet. ■ 2009. SZEPTEMBER 21., HÉTFŐ Az MSZP azt kezdeményezi, hogy állítsanak be bérplafont a válság idejére a többségi állami és ön- kormányzati tulajdonú vállalatok és a közpénzből finanszírozott közmédiumok vezetőinél: fizetésük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke törvény által meghatározott fizetésének 25 százaléka legyen. Erről Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke közleményben tájékoztatta az MTI-t. Az MSZP azt is kezdeményezi, hogy a közszférában titoktartási kötelezettség címén lelépési díjat fizetni csak indokolt esetben lehessen. A szocialisták szorgalmazzák azt is, hogy a közszféra vállalatainak tulajdonosai, az önkormányzatok és a közmédiumok esetében pedig a közalapítványi kuratóriumok ellenőrizzék a prémiumfeltételeket. Lendvai Ildikó leszögezte: amióta a kormány elrendelte az állami és önkormányzati vállalatok vezetői juttatásainak közzétételét, a köztévétől a debreceni vállalatokon át a BKV-ig eddig titkolt összegek kerültek nyilvánosságra. A szocialisták most, hogy a sajtó és az ellenzék lebuktatta őket, úgy csinálnak, mintha ők harcolnának a saját maguk által kifizetett végkielégítések és más különjuttatások, a többmilliós fizetések ellen - reagált a Fidesz szóvivője. Szijjártó Péter szerint miközben Bajnai és a szocialisták a jövő évi költségvetéssel „kiszedik a gyerekek tányérjából a menzai ebéd kétharmadát", több milliár- dot fizettek ki a fővárosbem, az állami cégeknél és minisztériumoknál is horribilis összegű vég- kielégítésekre, prémiumokra. GAZDASÁG Csökkent az autóeladások száma az elmúlt időszakban. A kereskedők ezért újfajta akciókkal próbálkoznak, gyakran sikerrel Kamikaze autókereskedők személygépkocsik Negyven százalékkal is eshet a forgalmazók száma Újfajta akciókkal, úgynevezett irányított hitellel jelentek meg egyes autó- kereskedők. A csábító ajánlatok azonban gyakran csapdát rejtenek. Demeter Kálmán Kamikaze akciók nehezítik az autókereskedők többségek életét. Értesülésünk szerint egyes vállalkozók úgymond ^„irányított” hiteleket vezettek be a piacon. Ez azt jelenti, hogy a listaárnál jóval olcsóbban kínálnak egyes modelleket, de csak annak adják el, aki egy konkrét hitel- szerződést köt a vásárláshoz. Ez azonban csapda lehet, hiszen a hiteltörlesztés során vasalják be a különbözetet a vevőn, aki nem is tudja, hogy szerződése által 20- 25 százalékos hitelközvetítési jutalékhoz juttatja a kereskedőt. A vevők számára az árkedvezménynél mára fontosabb lett a kereskedő megbízhatósága - jelentette ki Gablini Gábor, a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke, hozzáfűzve: a közelmúltban nem egy alkalommal előfordult, hogy a vásárlók már hónapok óta fizették a törlesztést, de a pénzügyi gondokkal küzdő kereskedőtől mégsem kapták meg az autójukat. Ma már mind az importőrök, mind a pénzintézetek ügyelnek arra, hogy ilyen esetek miatt ne csökkenjen tovább a fogyasztói bizalom. Országszerte sok az eladó kereskedés, amelyet még működtetésre sem vesz át senki. Az autó- kereskedő cégek száma akár 40 százalékkal is eshet az idén, ugyanakkor csak a legjobb helyen lévő, nagy ügyfélkörű egységek számíthatnak vevőre. 4A Csiki-Bege csoport tavaszi csődje is ebbe a sorba illeszkedik: a hárommilliárdért épített Csiki-Bege Autoplaza a CIB Bank kezelésébe került, a haszonjárműcentrumot pedig az öt márkát forgalmazó Schiller Autóház Kft. vásárolta meg, hatra növelve telephelyei számát. A kérdésre, hogy miért most bővítette a portfoliót, Schiller Gábor cégtulajdonos azt mondta: mert most lehet jól vásárolni, hiszen manapság az ingatlanárak is alacsonyabbak. Ám így sem köny- nyű manapság egy ilyen volumenű vásárlás, de a cégcsoportnak megvolt az az előnye, hogy eddig nem vett fel beruházási hitelt. így előnyösebb pozícióból A Magyarországról külföldre vitt márkák* Eladás Forgalomba Ilii helyezés Citroen 1451 1016 Honda 2 159 1663 Kia 1559 1083 Nissan 2095 1518 Peugeot 1999 1538 SEAT 1742 650 Skoda 3 453 2 419 Suzuki 10 728 5 802 Toyota 4 491 2 869 Volkswagen 4953 3 298 Teljes piac 60 134 45 840 •I-VII1. HÓ, DARAB. Honatyák szlovák rendszámú autóval NYOLC HÓNAP alatt 46 százalékkal kevesebb személyautó kelt el kiskereskedelmi forgalomban, de a forgalomba helyezések száma 57 százalékkal csökkent. Ez pedig azt jelenti, hogy továbbra is sok külßldi vásárol magyar kereskedőknél, illetve továbbra is igen sokan helyeztetik forgalomba autóikat Szlovákiában. Lapunk úgy értesült, hogy még az országgyűlési képviselők egy része is így tett. tárgyalhattak a bankokkal, mert a vételár 45 százalékát hitelből fogják finanszírozni. A hitelt azonban törleszteni is kell, és manapság mind a személy-, mind a haszonjárműpiac' pang. Ezért a cégvezető azt tervezi, hogy a Schiller M3 többmárkás kereskedés lesz: manapság csak úgy lehet fenntartani egy telephelyet, ha több márka értékesítésével elérik az évi 350-400-as értékesítési darabszámot. Ezenkívül itt is megkezdik a használt személyautók eladását. Ez utóbbi azért is fontos, mert az újautó-el- adások visszaesésével párhuzamosan növekszik a minőségi használt autók iránti igény. Csak azoknak a kereskedőknek van bevételük, akik a konjunktúra idején megalapozták szervizük jó hírnevét - mondta Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnöke a tagvállalatok kereskedő partnereivel kapcsolatban. A szakember a piac sosem látott szűkülésének egyik okát abban látja, hogy a bankok átestek a ló másik oldalára: amíg még tavaly nyáron is szinte dobálták a hiteleket a vevők után, ma drágán és nehezen adnak kölcsönt. Ezért csak akkortól várja az MGE a piac újraéledését, amikor a bankok ismét visszatérnek a normális üzletmenethez. Bérplafont javasol az MSZP, a Fidesz szerint lebukásuk után
