Új Néplap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-16 / 217. szám

ÚJ NÉPLAP - 2009. SZEPTEMBER 16., SZERDA TISZAZUG 5 Kerítés lesz a játszótérnél, szépülhet az ovi és a kultúrház A közelmúltban a tiszainokai ön- kormányzat négy pályázatából hármat is támogatásra érdemes­nek találták. — Nagyon örülünk, hiszen a járdaépítési anyagunkon kívül a többi tervünk támogatásra talált - mondta Szendreiné Kiss Er­zsébet polgármestere. — Első körben a játszótér körüli kerítés építésével fogjuk kezdeni a meg­valósítást. Az óvodafelújítást a gyermekelhelyezés problémája miatt csak a tavasszal tudnánk megkezdeni. Emellett a művelő­dési házunk is megszépülhet be­lülről. Szendreiné Kiss Erzsébet hoz­zátette, hogy további két pályá­zatuk vár elbírálására az Uj Ma­gyarország Vidékfejlesztési Program keretén belül, egyrészt a buszmegállók cseréjével, más­részt egy épület rekonstrukciójá­val kapcsolatban. ■ A város napját ünnepelik a kunszentiek Szeptember 19-én, szombaton ünnepre készülnek a kunszenti­ek. Ekkor tartják ugyanis a vá­ros napját, illetve most rendezik meg a kunok első világtalálkozó­ját is. A rendkívül színes progra­mok részeként a katolikus temp­lom előtti parkban leleplezik Vi­rág János fafaragó Kunszent- márton város védőszentjéről, Márton püspökről készült alko­tását. Az alkotó a szobrot a Hely­történeti Múzeum megbízásából készítette egy kétmázsás tölgyfa­darabból. ■ Virág János az alkotásával A fűtésen tudnak spórolni érdekes Pellettel faragnának a borsos gázszámlán Öcsödön Öcsödön pelletkazánok bevetésével közel a felére csökkentenék a fűtés­számlát az oktatási intéz­ményekben. Az egyedülál­ló kezdeményezésre már egy másik megyei telepü­lés vezetése is felfigyelt. Németh Gergő Öcsödiekre is igaz az, ami a leg­több kistelepülésre, hogy fejlesz­tésekre csak pályázati pénzek­ből tudnak áldozni. E révén az el­múlt években három oktatási in­tézményben is fűtéskorszerűsí­tést, nyílászárócserét hajtottak végre. Az előző évben a Vörös­marty úti óvodában telepített két pelletkazán - ami fűtés mellett a használati meleg vizet is bizto­sítja —jelesre vizsgázott. Egyelő­re azt nem tudni, mennyit sike­rült így spórolni, ugyanis itt is nemrégen készült el az intéz­mény szigetelése, a nyílászárók cseréje. A Juhász Béni Általános Isko­la négy tanterme 22,2 millió fo­rintból szépült meg, ami magá­ban foglalta a belső burkolást, a tetőszigetelést és a nyílászáró­cserét. Itt azonban a gázfűtés marad, mivel nincs hely a pelletkazánnak. A Központi Is­kolát — ismertebb nevén József Attila iskolát - még 2006-ban 12 millió forintból újították fel. Ide is pelletkazánt terveznek, ám pillanatnyilag nincs rá pályáza­ti lehetőségük. Utolsó láncszem­ként a napokban a leghátrányo­sabb helyzetű kistérségeknek fenntartott alapból a Köztársa­ság úti óvoda felújítására is nyer­tek egy jelentős összeget. A 14 millió forintból megvalósulhat a teljes külső szigetelés, a nyílás­zárócsere, plusz a belső felújítás egy része, valamint egy pellet­kazán telepítése. Ez azért is nagy szó, mert a gázszámla fize­tése rengeteget kivesz a kasszá­ból, így ezen próbálnak meg spó­rolni. Idén januárban, a leghide­gebb hónapban 2,5 millió forin­tot - áfa nélkül - fizetett a gáz­ra az önkormányzat.- Egy békésszentandrási fér­fi révén — aki alternatív fűtési módokkal foglalkozik - figyel­tem fel a pelletre, ő ajánlotta ne­kem - mondta el Molnár Bálint, Öcsöd polgármestere. - Az elő­zetes számítások alapján ezzel a A Vörösmarty úti óvodában pelletkazán biztosítja majd a megfelelő hőmérsékletet a gyerekek számára fűtéstípussal közel harminc szá­zalékot tudunk megspórolni. To­vábbi pluszt jelenthet számunk­ra, ha mi magunk állítjuk elő hozzá az alapanyagot. Éppen ezért az őszi-téli időszakban köz­munkásokkal szedetem össze a víziakácágakat az árterületen. Ezek feldolgozására tervezünk vásárolni egy aprító- és egy pelletálógépet is. A kettő össze­sen 5-ó milliós tétel lenne, így pedig már hosszú távon körül­belül ötven százalékot tudnának spórolni a fűtésen. Mint Molnár Bálint hozzátet­te, a környezetkímélő módszerek tekintetében élen járnak Öcsö­dön. Egy biogázüzem létesítésén is gondolkodnak, ahol növényi eredetű - cukorcirok - lenne az alapanyag. Ezzel kapcsolatban több ízben is Németországban járt tanulmányúton, hogy megis­merje ezen üzemek működését. Korábban, még a '80-as években Egy kapcsolás csak az átváltás előfordulhat olyan is, hogy a hidegebb napokon „rá kell segíteni” a pelletfűtésre. Ez nem igényel különösebb be­avatkozást, a Vörösmarty úti óvodában egyszerűen csak egy kapcsolót kell megnyom­ni, és máris indul a gázfűtés. Egyébként a kazán működte­tése rendkívül egyszerű, hi­szen a fűtőanyagot maga a rendszer adagolja, csupán a salakolást kell időnként vala­kinek megejteni. szerették volna a térségi gázku­tatás melléktermékeként feltörő meleg vizet fűtésre használni a községben, ám akkoriban nem volt erre pályázati lehetőségük. A kút most is adott lenne, ám a je­lenlegi tulajdonos túl drágán ad­ná át azt használatba, emellett meg kellene oldani az elhasznált meleg víz földbe való visszajutta­tását. Ehhez egy másik kutat kel­lene fúratni. A településen bevezetett költ­ségtakarékos fűtési mód egy má­sik, hasonlóan hátrányos hely­zetű megyebeli kistelepülésnek is példát mutatott. Örményes polgármestere, Török Csaba la­punk korábbi cikkét követően érdeklődött a módszer iránt az öcsödieknél. Olyannyira megtet­szett neki, hogy már Örménye­sen is beállítottak az iskolában egy kazánt, és ők is pellettel kar­csúsítanának a fűtésszámlán. HIRSAV Csónakázótó épülhet az agyaggödör helyén elkészültek a Csépa hatá­rában álló agyaggödör he­lyén létesítendő csónakázó­tó tervei. A helyi önkor­mányzat októberben pályá­zatot nyújt be a tervek tá­mogatására, amelynek költ­sége körülbelül hetvenmil- lió forint. Ha sikerrel jár­nak, akár már jövőre elkez­dődhetnek a munkák a köz­ség határában. Már Csépánál tart az útfelújítás augusztusban kezdték meg a Kunszentmárton és Tisza­iig közötti (4511-es számú) összekötő út felújítását, amelynek keretében össze­sen 18,2 kilométeres szaka­szon újul meg az aszfaltbur­kolat. A munkagépek a na­pokban elérték Csépa köz­pontját, ahonnan Tiszasas irányába folytatódik az épít­kezés. A munkák idején az érintett szakaszon félpályás útlezárásra kell számítani. Romániában jártak a testvértelepülésükön a közelmúltban a romániai Máramaros megyei Hosszú­mezőn járt egy kilencfős öcsödi delegáció. Az ezerkét­száz fős lélekszámú, zömé­ben magyarok lakta települé­sen a minap rendeztek falu­napot, ahová természetesen az öcsödieket is meghívták. A tiszazugi települést hírne­vét egy hatfős zenekar öreg­bítette, amely muzsikájával óriási közönségsikert aratott. Új parkolóautomaták álltak munkába cserkeszőló belterületén több évvel ezelőtt fizetőpar­kolási rendszert vezetett be a helyi önkormányzat. A par­kolójegyet automatáknál vált­hatták és válthatják meg az ide látogatók. Az utóbbi idő­ben egyre több probléma je­lentkezett a régi típusú auto­matákkal, ezért három új ké­szülék vásárlásáról döntött az önkormányzat. Ezeket már üzembe is helyezték. SZ0U0N.hu A tiszazugii településekről a S20LON.hu hírportálon olvashatnak. Kókusz-szigetekről származó érme is van a tarsolyában gyűjtemény A kunszentmártoni Szabó Tamás növény- és állatábrázolásos pénzeiből nyílt kiállítás a minap A közelmúltban nyílt meg a kun­szentmártoni könyvtárban Sza­bó Tamás magángyűjtőnek „Nö­vény és állatábrázolások távoli országok pénzein” címmel kiál­lítása. Ebből az apropóból be­szélgettünk a gyűjtővel.- A kiállítás anyaga közel tíz-ti- zenkét év gyűjtéséből tevődik ösz- sze — kezdte mondandóját Szabó Tamás. - Talán furcsának tűnhet, de darabszámra nem tudnám megmondani, mennyi érmém van, viszont ha egy is elveszne, azt észrevenném. Kizárólag fém­pénzeket gyűjtök, mivel én az ér­mét értékesebbnek, különlege­sebbnek tartom a papírbankónál. Szabó Tamásnak egyébként jó időbe telt, mire az egyes darabo­kat sikerült beszereznie. Az ő profiljába azok az érmék tartoz­nak, amelyeken egy adott or­szág növény-, illetve állatvilágá­nak egy-egy elismert példánya látható. Annyiban szerencséje van, hogy rengeteg ismerőse akad, akik egyből szólnak, ha érdekes darabra bukkannak va­lahol. Emellett csere révén is jut hozzá néhány darab, valamint az érmék csekély hányadát kü­lönböző börzéken szerzi be. Mint Tamás elmondta, gyűjte­ményének különlegessége a for­mában és a származási helyben mutatkozik meg, értékben azt bárki össze tudná gyűjteni. A gyűjtemény többsége egyébként Európán kívül országokból szár­Különleges tárlat az évfordulóra nagy volumenű kiállításra ké­szül a helyi gyűjtőklub jövőre. Mint Szabó Tamás a klub ötletgazdája elmondta, jövőre gyűjtőtársaival a trianoni bé­kediktátum kilencvenedik év­fordulójára egy különleges tárlatot kívánnak összeállíta­ni a témakörhöz kapcsolódó darabokból. mazik, viszont magyar verete­ket is találni.- Jómagam a pénzben nem csak a fizetőeszközt látom, hi­szen az érméken található álla­tokkal és növényekkel az a ter­mészetvédelemre is sarkallhat, szép célokat is szolgálhat-állít­ja Tamás. - Ilyen vonulaton ki­indulva egy magyar veretű fecs- kés érme a kedvencem, mivel otthon is van két pár fecském. Egyébként az első darab egy 1946-os ír fajdkakasos érme volt a gyűjteményemben. A legfris­sebb érmesorozatom a távoli Kó­kusz-szigetekről származik, a legkülönlegesebbnek pedig egy 1926-os grönlandi fizetőeszközt tartom. ■ Szabó Tamás egy Kókusz-szigetekről származó érmét mutat í A

Next

/
Thumbnails
Contents