Új Néplap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-11 / 213. szám
6 2009. SZEPTEMBER 11, PÉNTEK GAZDASÁG A BUX index 2009. szeptember 10-én NYERTESEK 2009.09.10. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás«) Millió Ft Rába 725 2,98 117 MTelekom 800 2,43 3655 OTP 4895 1,03 12539 FHB 1090 0,46 172 Émász 21000 0 2 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Richter 35350-3,01 8437 Econet 61-1,61 6 Egis 18 700-1,57 170 Synergon 820-1,32 91 TVK 2 660-1,29 6 A BUX index az elmúlt napokban 19600 r BET-áruszekció (forint/tonna, 09.09.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2009. december_________27 000 TAKARMÁNYBÚZA 2009. december _____________25 000 TA KARMÁNYKUKORICA 2009. november________________24 500 TA KARMÁNYÁRPA J!009. december 25 500 OLAJNAPRAFORGÓ 2009. október 50 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. szeptember 10-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft t t f 272,82 187,49 180,14 +2,07 Ft +0,70 Ft +1,68 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 08.17-től) 2 hó 3 hó Allianz Bank 5,10 5,30 Budapest Bank*** 4,75 9,00 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,00 6,25 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 3,75 3,75 Raiffeisen Bank 4,70 4,90 UniCredit Bank 6,50 6,50 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA. * * 3 HÓ HELYETT 6 HÓ. ' * * AKCIÓS. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 09.10.) Vételi Eladási Allianz Bank 264,72 278,30 Budapest Bank CIB Bank 263,40 260,85 279,69 282,59 Citibank 261,10 282,86 Erste Bank 263,51 278,69 K&H Bank 263,31 278,49 MKB Bank 264,22 277,78 OTP Bank 266,42 280,08 Raiffeisen Bank 266,09 278,07 A bankok saját programjai inkább segítenek az adósokon Tüntettek a magyar tejért termelők Európai megoldás kell az uniós piaci problémákra wmsm ..." « A hazai tejfogyasztásra ösztönző akció egyik pillanata Budapesten, a belvárosi Madách-házaknál. Dobozos tejet is osztogattak a járókelőknek Jókedvű tejtüntetést tartott tegnap a Tej Terméktanács és az Agrármarketing Centrum. A beöltözött, skandáló résztvevők - akik a hazai tejtermékekre hívták fel a figyelmet - dobozos tejet osztogattak a fővárosban. Gyükeri Mercédesz Bakos Erzsébet, a megmozdulás szakmai koordinátora elmondta: a tejtermelők ezzel akarták felhívni a figyelmet az ágazatra, amely a csőd szélére jutott. A francia termelők már nem ennyire vidámak: több európai szervezettel együtt tegnap estétől sztrájkot hirdettek az Európai Bizottságnak a szektort érintő döntései ellen. A visegrádi négyek, valamint Románia és Bulgária tegnapi közös agrárminiszteri találkozójának is témája volt a tejpiac. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a budapesti megbeszélés után közölte: a tárcavezetők egyetértő nyilatkozatukban rögzítették, hogy a problémák megoldása nem az egyes tagállamok belügye csupán, igazából azokat összeurópai szinten kell rendezni. Az agrártárca mindenesetre a jövő évben 14-15 forint literenkénti támogatást kíván adni a szorult helyzetben levő tejtermelőknek, miután az Európai Bizottság nemzeti hatáskörbe utalta vissza az ágazat problémáinak megoldását. Máhr András, az agrártárca államtitkára közölte: a termelők még az ősszel megkapják - nemzeti forrásból - a tej „top- up”-ot. Ez - mint erről lapunk szerdai számában is hírt adtunk- 16 milliárd forint többletforrást jelent még az idén a súlyos gondokkal küszködő ágazatnak. Jövőre be kívánják vezetni az állatjóléti támogatást, valamint az európai uniós források átcsoportosításával további összegeket szeretnének az ágazatnak juttatni. Erre van is lehetőség, ugyanis az uniós pénzek 10 százalékát nemzeti hatáskörben át lehet csoportosítani. A jelenlegi és a tervezett többlettámogatással együtt így jövőre literenként mintegy 22-23 forint támogatáshoz juthatnak a tejtermelők. Keveseken segít az úgynevezett áthidaló hitel, vagyis az állami adósmentő csomag - derül ki a hitelintézetek beszámolóiból. A jogszabály feltételeinek nehéz megfelelni; az állástalanná vált kliensek gyakran nem tudják igazolni, hogy munkájuk a foglalkoztató érdekkörében felmerült okból szűnt meg. Más esetben az a gond, hogy nem voltak alkalmazottak. Azok a fizetőképességük csökkenése miatt törlesztési nehézséggel küszködő adósok sem kaphatnak állami segítséget, akiknek késedelmessé vált a lakáshitelük. A megszorulóknak a bankok inkább a saját konstrukcióikat ajánlják, amelyeket eddig már tízezres nagyságrendben vehettek igénybe. Az ügyfelek jellemzően kisebb törlesztőrészletet kérnek a hitelintézetektől, amelyek többnyire a tőketörlesztés átmeneti felfüggesztésével vagy a futamidő meghosszabbításával próbálnak rajtuk segíteni. ■ A hitelportfolió megoszlása (2009.1. fél év, bankszektornál, százalék) kétes és rossz problémás* együtt. 4,44 VfrGRAFIKA Forrás: PSZÁF HIRDETÉS Főtámogató: www.dijazorvosokert.hu /9z. , t/ArVru, AZ ÉV ORVOSA F í* 2009 A korábbi sikerre való tekintettel a Tegyünk az Egészségünkért Alapítvány idén is meghirdeti AZ ÉV ORVOSA pályázatot, amelynek során kiosztásra kerül az ASTELLAS DÍJ. VÁRJUK AZ ÖN TÖRTÉNETÉT IS, hogy díjazni tudjuk a legnagyszerűbb orvosi és emberi teljesítményeket. Olvassa el a beküldött történeteket és szavazzon Ön isa www.dijazorvosokert.hu honlapon! A történeteket és a jelöléseket az Astellas Díjra levélben az 1507 Budapest, Pf. 43, e-mailben a palyazat@dijazorvosokert.hu címre várjuk 2009. december 19-ig. Kérjük, ne felejtse el feltüntetni orvosa nevét, elérhetőségét! Médiatámogatók: HáziPati ka.com IntelliMed TUDOMÁNY 1------------ KIADÓ---------a stellas Leading Light, for Life Még így is olcsóbb lehet a cafeteria, mint a bér A hazai cégvezetők 37 százaléka még nem döntött, alkalmazza-e jövőre a cafeteria-rendszert úgy, hogy adókötelessé válnak a munkáltatók által a munkavállalóknak béren kívül nyújtott bizonyos juttatások. Ugyanakkor a megkérdezettek 23 százaléka egyszerűen megszüntetné ezt a juttatást, míg 16 százalék olyan mértékben csökkentené az utalvány összegét, hogy az a megnövelt adóval együtt beleférjen a társaság kialakított költségkeretébe. Csupán 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a cég átvállalná a megemelkedett közterheket, s a mostani juttatásokat továbbra is biztosítaná. Öt százalék pedig megoldásként megnövelné az utalvány összegével az alkalmazott bruttó bérét. Tíz vezetőből csupán egy nem változtatna az összegen, és kifizetné a megemelkedett közterheket. Változatlanul az étkezési hozzájárulást biztosítják a cégek a legnagyobb arányban a dolgozóiknak: a megkérdezett vállalatok 53 százaléka. Ezt követi jelentős lemaradással az üdülési csekk (16 százalék) és az ajándékutalvány (9 százalék). Kulturális és internetutalványt a cégek 3-3 százaléka ad a dolgozóinak. Az adatokból kiderül, hogy a fent nevezett utalványtípusokon túl kevés vállalat (6 százalék) biztosít egyéb lehetőségeket. Mindezt a Publi- cus Research felméréséből tudjuk. Ötszáz cég vezetőjét kérdezték meg arról, milyen a jelenlegi cafeteriagyakorlatuk, illetve hogy az adóemelés után lesz-e változás, s ha igen, milyen. Legutóbb a Szonda Ipsos közvélemény-kutató intézet tett közzé a béren kívüli juttatások megadóztatásának következményeiről szóló felmérést, még júniusban. Ekkor még csak a vállalat- vezetők ötödé nyilatkozott úgy, hogy megszüntetné a cafeteriát. ■ VG ■ A megkérdezettek mintegy negyede köny- nyed mozdulattal megszüntetné a juttatást. Cafeteria: marad az előny (FORINT, BRUTTÓ SZÁZEZER FORINTOS JUTTATÁS MELLETT) Vállalati ráfordítás A juttatás nettó értéke Szja-kuics: 17 százalék 128 500 66 000 Szja-kulcs: 32 százalék 128 500 51 000 Adómentes természetbeni juttatás* 100 000 Adóköteles természetbeni juttatás* * 197 890 100 000 Kedvezményes kulcsú természetbeni juttatás* * * 125 000 100 000 * JÖVŐRE CSAK A SZÁMÍTÓGÉP- ÉS AZ INTERNETHASZNÁLAT. ** HIDEGÉTEL-UTALVÁNY, CSEKÉLY ÉRTÉKŰ AJÁNDÉKOK. * * * ÜDÜLÉSI CSEKK, MELEGÉTEL-UTALVÁNY, HELYI KÖZLEKEDÉSI BÉRLET. FORRÁS: VG-GYŰJTÉS » f I I
