Új Néplap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-10 / 212. szám

2 2009. szeptember 10. AKTUÁLIS Előfizetési és terjesztési ügyekkel kapcsolatban várjuk a Mészáros L. u. 2. szám alatt! Zöldszám: 80/200-690 virágos város. Szolnokon az utóbbi években egyre több virágot ültetnek ki, me­lyek még az ősz elején is szépen mutatnak. Az oszlopokon elhelyezett futómuskát­lik a hozzáértő ápolásnak köszönhetően még október elejéig kintmaradnak és szí­nesítik a megyeszékhelyet.---------------------47*---------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Di gitalizálta a levéltár a város helytörténetét A Tiszán átívelő gyaloghíd negyedévszázados terve A szolnoki tervezők a Tisza-partra megálmodott megyei könyvtár makettjével 25 évvel ezelőtt. Dr. Drávái Gyuláné (jobbról), a 2002-ben elhunyt Nagy István, Csala Sándor és Pár Nándor harmadik díjas pályamunkájukban már 1984-ben terveztek egy gyaloghidat a Tiszára, alsó kép. Különleges, hasznos, értékes. Ezekkel a jelzőkkel lehet illetni a megyei levéltár nemrégen befeje­zett munkáját. „Az apátsági okle­véltől az ezredfordulóig” címmel megjelent digitalizált formában Szolnok város múltja. Mint arról Kállai Mária alpolgármester és Fülöp Tamás levéltári igazgató sajtótájékoztatón beszámolt, a megyei levéltár összes munkatár­sának — kiknek egyenként mondtak köszönetét - közös al­kotása a most megjelenő DVD. Az' igényes adathordozón — amelyet a levéltár forgalomba is hozott — a levéltárosok szemével kívánnak képet adni az alföldi me­gyeszékhely közel ezeréves törté­nelméről A felbecsülhetetlen érté­kű oklevelek, iratok, tervrajzok, fényképek és a dokumentumok­hoz fűzött hiteles írások a nagykö­zönség számára eddig jórészt hoz­A 11. Szolnoki Gulyásfesztivál rendezvényei „hosszú” hét vé­gén várják az érdeklődőket a Ti- szaligetben. Szeptember 10-én beharangozó motoros felvonu­lás veszi kezdetét a városban. Pénteken, 11-én Gulyáskonfe­rencia 2009. címmel bel- és kül­földi helyi termékek bemutatója (hungarikumok, kézművesek, magyar tájak borai, csehsör-be- mutató, kistérségi települések termékei) lesz a Damjanich Já­nos Múzeumban, de lesz kari- kásostor-bemutató, -verseny és záférhetetlennek bizonyultak. A digitalizált szolnoki históriás- könyv a város történelmének, közlekedésének, gazdaságának, kultúrájának vagy éppen épített örökségeinek meghatározó részét képezi. A levéltár dolgozóinak nem titkolt célja volt, hogy a város- történet kiemelkedő fonásai ilyen módon is bekerüljenek a közgon­dolkodásba, a történelemoktatás vérkeringésébe, és a lokálpatriotiz­must és az önazonosság-tudatot erősítve szerves részévé váljanak a helytörténet iránt érdeklődők is­meretének. Szintén idetartozó hír, hogy szeptember 15-én 10 órától nyűt levéltári napot szerveznek a megyeháza dísztermében. A me­gyei levéltár rendezésében zajló programsorozatban a helytörté­neti kutatások legújabb eredmé­nyeiről szakmai előadásokat hall­gathatnak meg az érdeklődők. népi mesélés is. A gulyásfeszti­vál rendezvénysorozatának fő napján, szombaton a főzőverse­nyeken kívül többek között ha­gyományőrző gasztro-turiszti- kai bemutató és tapasztalatcse­re, öko- és egészségügyi prog­ram, könyvbemutató és dediká­lás, sport, illetve szépségver­seny is szerepel. Kiderül majd az is, hogy ki lesz Magyarország gulyáskirálya. A programsoro­zaton külföldi vendégek is részt vesznek. A Szolnoki Gulyás­fesztivál várja vendégeit! Éppen egy hónappal ezelőtt he- | lyezték el az illetékesek — Sza- ' lay Ferenc polgármester, Heg- manné Nemes Sára alpolgár­mester és Németh Miklós, a g Közgép Zrt. elnöke — a Tiszán 2 átívelő, Tiszavirág fantázianév­re hallgató gyalogos- és kerék- pároshíd alapkövét a Szapáry utca végén. A pályázatnyertes generálkivitelező, a Közgép Zrt. várhatóan 2010. szeptemberé­ben fejezi be Közép-Európa leg­hosszabb, 444 méteres gyalog- hídjának építési munkálatait. A híd az I. világháborús emlék­műnél lévő teret köti össze a ti- szaligeti strand főbejáratával. A híd meglétét már igen sokan várják — a Szolnoki Főiskola hallgatói, a Liget Termálstrand és Elményfürdő vendégei és a sportpályák látogatói egyaránt. Azt azonban kevesen tudják, hogy éppen 25 esztendővel ez­előtt, 1984-ben kis híján lett egy gyaloghídja Szolnoknak. Rá­adásul épp ugyanide, az L világ- háborús szobor közelébe ter­vezték a belvárosi hídfőt. Az er­ről szóló dokumentumokat a megyei levéltár napokban elké­szült digitális helytörténeti ki­adványából, valamint a Szol­nok Megyei Néplap 1984. szep­temberi számának egyik cikké­ből ollóztuk össze. Eszerint a megyei könyvtár hatalmas könyv- és folyóirat-ál­lományát az 1980-as években a Damjanich János Múzeum épületében már nem tudta megfelelően elhelyezni. Külső raktárakat béreltek, és a város több pontján középületekben helyezték el a kiszolgáló részle­geket. Ennek a kényszerű álla­potnak a megszüntetésére a könyvtár fenntartói úgy döntöt­tek, hogy a megyei könyvtár ál­lományát és szolgáltató egysé­geit egy önálló épületben helye­zik el. Erre a célra akkor legal­kalmasabbnak tűnt a Galéria és a református templom közti te­rület. A beépítésre 1984-ben tervpályázatot írtak ki „A Szol­nok Megyei Könyvtár” címmel. A beérkezett pályaművek közül I. díjat kapott a neves, Zalaváry Lajos által vezetett fővárosi épí­tészcsoport, miközben négy szolnoki tervező - dr. Drávái Gyuláné, Csala Sándor, Nagy István (1945-2002) és Pár Nán­dor — pályázata is sikert hozott: munkájuk III. díjban részesült. Pár Nándor 25 évvel ezelőtt ekképp képzelte el a hidat: „...A városközpontot, amely üzletei­vel bevásárló centrum is, a Ság- vári körút köti össze a Tisza- parti kulturális központtal. Sze­rettük volna meghosszabbítani ezt az utat azzal, hogy egy gya­loghidat „képzeltünk” a Tiszá­ra, amely viszont a tiszaligeti szabadidő központokkal, sportlétesítményekkel teremte­ne kapcsolatot...” (Idézet a Szolnok Megyei Néplapból). A tervek végül nem valósul­tak meg, a könyvtárat a volt pénzügyigazgatóság átalakított épületében helyezték el. A Ver­seghy Ferenc Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Könyvtár most ott áll, az egykori „Nép­lap-székház” mellett, miköz­ben a szolnoki tervezők által megálmodott gyaloghíd mégis­csak megvalósul a Tiszán. Épp ott, ahová ők negyedévszázada „képzelték”... Ne feledjék! Hét végén Szolnoki Gulyásfesztivál! Visszaállt a közlekedési rend a megyeszékhelyen Szolnokon befejeződtek a Damja­nich uszoda bontási munkálatai. A kivitelező cég ezt be is jelentette már, és a járműforgalmat is az eredeti állapotba állították vissza a közlekedéstervezők. Mindez azt jelenti, hogy a Kossuth út felől új­ra be lehet fordulni a Lengyel légió utcába, miközben a Kossuth út­ról az újra egyirányúsított Kellner Gyula útra nem lehet közlekedni a Verseghy park felé. A közlekedé­si táblákat ismét a korábbi elren­dezésnek megfelelően állították vissza, ezáltal kérik a járműveze­tőket, hogy figyelmesen, a KRESZ-szabályainak megfelelően vezessenek. ;'i\ ÄSr-SHX, ■: \ SZOLNOK MÚLTJÁRÓL Horánszky: Apponyi gróf elvbarátja Horánszky Nándor korabeli képmása a Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Levéltár gyűjteményéből Szolnok nem egy minisztert adott hajdan az országnak. Kö­zülük Szapáry Gyula gróf neve cseng ismerősebben a fülnek, de figyelmet érdemel Horánsz­ky Nándor, a hosszabb időn át képviselőként szolgáló, majd pályáját a Széli-kormány keres­kedelmi minisztereként befeje­ző államférfi személye is. Horánszky Nándor Egerben született 1838-ban és Budapes­ten hunyt el 1902-ben, alig egy hónapja hivatalban levő mi­niszterként. Tanulmányait Egerben és Pesten végezte. Ezt követően városunkban szol­gált, először fogalmazóként majd mint törvényszéki bíró ténykedett a magyar királyi íté­lőtáblán. Később ügyvédként aktív részt vállalt a helyi köz­életben: elnöke volt Szolnok el­ső iskolaszékének, és több éven át a polgári casinónak is. Ő léte­sítette városunkban a kisded­óvót, a takarékpénztárat és az iskolaszéket. Az alkotmányos életnek a kiegyezés utáni visz- szaállítását követően lelkes bal­közép politikusként vett részt a közügyekben — 1872-től tagja lett a képviselőháznak is. 1878- ban a közgazdasági kiegyezés körüli viták során szakított a | szabadelvű párttal, s ezt köve- £ tőén alapították meg Apponyi 1 Albert gróffal a nemzeti pártot, | melynek alelnöke, később elnö­ke, de mindvégig meghatározó alakja lett. Innen számítható a Jászságban különös népszerű­ségnek örvendő Apponyival va­ló, halálig tartó barátsága is. Horánszky Nándor széles körben elismert személyes adottságai, kiemelkedő képes­ségei mellett rendkívül indula­tos alkatáról is ismert politikus volt. Keményen kivette a részét a mainál semmivel sem nyugal­masabb parlamenti életből, so­káig figyelem övezte például a szintén nem túl békés termé­szetű Szilágyi Dezsővel, Bánffy Dezső miniszterelnökkel vagy az agg Fejérváry Géza honvé­delmi miniszterrel való össze­csapását, de a korra jellemző párbajozási szenvedélynek is rabja volt. A viták eldöntésének e némileg életveszélyes, de a mai gyakorlatnál lényegesen sportszerűbb módja szerint ve­rekedett meg többekkel élete során. Érdekes belegondolni, hogy ha ma is élne ez a szokás, mennyivel lennének visszafo­gottabbak a parlamenti meg­nyilvánulások, vagy hogyan alakulna hosszabb távon a kép­viselőház létszáma. Horánszky Nándor pályájának igen érde­kes mozzanata volt az Európa­szerte érdeklődést keltő tisza- eszlári perhez való viszonya. Először ő is tagja volt a perbe fogott zsidók védelmére szerve­zett védői csapatnak, melyet Eötvös Károly, a kor neves poli­tikusa és ügyvédje vezetett, de hamarosan általános figyelmet keltett kiválása és visszavonulá­sa a perben való bárminemű szerepléstől. Az akkori közhan­gulatban ez a lépése kétségkí­vül kedvezően hatott közéleti pályájának további alakulására. Horánszky Nándor volt az egyik szerkesztője a honalapí­tás ezeréves emlékére alkotott törvénynek, de elsősorban a gazdasági-pénzügyi kérdések álltak érdeklődésének közép­pontjában. Ennek köszönhető­en kérte fel őt 1902-ben Széli Kálmán a kereskedelemügyi tárca vezetésére, de hivatalát csupán tragikusan rövid ideig tudta ellátni. Egy hónapi mi­niszteri szolgálat után erejének és munkakedvének teljében szólította el őt 61 évesen a halál. Örökségét részben fia, a Szol­nokon Született Horánszky La­jos vitte tovább, akinek „Az uj Magyarország küzdelmeiből” című munkájában is megőrző­1882. április 1-én nyoma veszett Tiszaeszláron özv. Soiymosiné 14 éves Eszter nevű leányának, aki­nek eltüntetésével a helyi zsidó közösséget gyanúsították. Az ügy­ből nemzetközi figyelmet keltő bűnper tett, amely ugyan a vád­lottak felmentésével végződött, de hosszú ideig nem nyugtatta meg a kedélyeket. A vádlottak ér­dekében született nemzetközi méretű, többek között pénzügyi összefogás — aminek köszönhe­tően például Eötvös József, a vé­delem vezetője birtokot vásárolt az itt kapott honoráriumából — is hozzájárult a kérdés hosszú ideig tartó ébren tartásához. dött apja indulatos, harcot ked­velő alkatának lenyomata. Szolnok városa 1926-ban ut­canévvel örökítette meg Ho­ránszky Nándor emlékét. 1950- ig a későbbi Ady Endre utat hív­ták Horánszky Nándor utcá­nak, ma a belőle nyíló és a Xa- véri Szent Ferenc kápolna mel­lett haladó kis utcát tiszteljük ezen a néven.

Next

/
Thumbnails
Contents