Új Néplap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-06 / 183. szám

2 2009. augusztus 6. AKTUÁLIS Előfizetési és terjesztési ügyekkel kapcsolatban várjuk a Mészáros L. u. 2. szám alatt! Zöldszám: 80/20(M>90 KÜLÖNLEGES KIÁLLÍTÁS. A Damjanich János megyei múzeumban Képes Gábor (balról) és Tóth Endre a minap rendezte be az elmúlt harminc év elektronikus tárgyaiból összeállított kiállí­tást. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum érdekességeket felvonultató bemutatója a mai napon nyílik. Sétahajózni lehet a Tiszán egészen augusztus 30-ig Szolnok új büszkeségét, a séta­hajót mutatta be Szalay Ferenc polgármester a napokban tar­tott sajtótájékoztatón. A város támogatásával a Viktória Yacht Club sétahajózást indít július 26-tól hat héten át a Tiszán au­gusztus 30-ig. — Minden vasárnap 17 órától indul a hajó az Üdülősor 20. szám alatti kikötőből. A 35 sze­mély befogadására alkalmas ví­zi járműre 16'órától lehet jegyet vásárolni a helyszínen. Tíz év felett 1500 forint, az alatt pedig ingyenes az út. Az egyórás hajó­út során a Szent István hídig és vissza rengeteg látnivaló fogadja a pihenni vágyókat - mondta Szalay Ferenc, aki hozzátette: a sétahajózás régóta a város ter­vei között szerepel, amely a la­kók igényes és kellemes szabad­idő-eltöltését szolgálja. Szolnok egy új arcát, a zöld különböző színeiben pompázó természetet és a különleges állatvilágot is fel­fedezhetik. Szalay Ferenc el­mondta, a nyár eddig sem telt esemény nélkül: megrendezték a Sörfesztivált, a Tiszavirág Fesztivált és a Tisza-parti Nyár programsorozatot. A folytatás­ban még lesz Ételkorzó, a vá­rosnapi programok és a Gu­lyásfesztivál is. A színidirektor látta el kézjegyével a bérleteket Javában zajlik a bérletvásár a Szolnoki Szigligeti Színház szervező- és jegyirodájában. A következő évadra a régi bérlet­tulajdonosok augusztus 19-ig vásárolhatják meg bérleteiket. A fennmaradó bérleteket augusz­tus 25-e és szeptember 21-e kö­zött értékesítik. A következő évadban Szigli­geti Ede Liliomfiját, Katona Jó­zsef Bánk bánját, Jakobi Viktor Leányvásárát, Shakespeare Víz­kereszt vagy amit akartok című darabját, továbbá a La Mancha lovagja musicalt, illetve a Hyp- polit, a lakáj című komédiáját mutatják be. Várhatóan idén ősszel átadják a 21 lakásból álló színészházat és a Színműhely nevet viselő kamaraszínházat. A beruházás nettó 150 millió forintba kerül, és PPP projekttel valósul meg. A Színműhelyben alternatív produkciókat, valamint kisebb, könnyebb műfajú előadásokat és dzsesszkoncerteket is láto­gathatnak majd a vendégek, akik között reményeik szerint sok fiatal is lesz. Balázs Péter felhívta a figyelmet arra, hogy fontosnak tartják a fiatalok visszacsábítását a színházba. Kedden, a délutáni órákban Balázs Péter igazgató (balra) és Bara­bás Botond színművész dedikálta a színházlátogatóknak (jobbra) a frissen megvásárolt bérleteket. Ágyúlövedékeket találtak a tiszaligeti sportpályánál A Tiszaligetben a fekete salakos pálya helyén épülő műfüves já­téktér kialakításához a napokban tereprendezést végez a kivitelező. Megdöbbentő volt, hogy alig het­ven centi mélyen, összesen 22 darab, 122 milliméteres, második világháborús tarackos ágyúlöve­déket találtak néhány négyzet- méteres területen a szakembe­rek. Tüzérségi állás lehetett azon a részen, azért volt ilyen sok ott a lövedék, s a katonáknak nyil­ván sietve kellett távozniuk, hogy mindent hátrahagytak. Természetesen nem helyben ha­tástalanították a lövedékeket, azokat biztonságos helyre szállí­tották, s valamennyit felrobban­tották a tűzszerészek. Kevesebből gazdálkodnak Szolnokon a kórházaink Júliushoz képest augusztusban 60 millió forinttal kevesebbet kapott a Hetényi Géza megyei kórház az Országos Egészség- biztosítási Pénztártól. Mindez arra kényszeríti a kórházat, hogy csak a sürgősségi eseteket lássa el maradéktalanul. Termé­szetesen a gyermeksebészeti és daganatos betegségeket érintő műtétek sem maradnak el. Azonban kevesebb beteget tud­nak csak ellátni a fül-orr-gégé- szeten, a szemészeten, a bőr- gyógyászaton, sőt az előjegyzett epe- vagy érsebészeti műtétek­nél is hosszabb lesz a várólista. A Szolnoki MÁV kórház is 6 millió forinttal kevesebb pénzt kapott augusztusban az egész­ségbiztosítótól, mint tavaly ilyenkor. Megtakarításainak köszönhetően egyelőre nem kell csökkenteniük a műtétszá­mot, a várólista azonban hosz- szabb. A mozgásszervi-rehabi­litációs ellátást nem érinti a megszorítás, ezekért a betege­kért ugyanis magasabb össze­gen finanszíroz az egészségbiz­tosító. A kórházban minimális létszámmal és feltételrendszer­rel dolgoznak, de néhány hóna­pon belül felélik a megtakarí­tott pénzt és élezetten jelent­keznek majd a Szolnoki MÁV Kórházban is a finanszírozási gondok. Névadójuk születésnapjára emlékeztek Bercsényi katonái A Holt-Tiszán rendezett sárkányhajóversenyben a bercsényis katonák és családtagjaik is részt vehettek Névadója születésének 320. év­fordulójára emlékezett a minap a szolnoki helyőrségben állo­másozó MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj. A reggeltől estig tartó Bercsényi-napon az egykori és a jelenlegi állomány tagjai, illet­ve a katonák családtagjai az Al- csiszigeti Holt-Tisza Vízisport­telepen kapcsolódtak ki. A programok között horgász- és főzőverseny szerepelt, egyéb játékos- és sportvetélkedők, va­lamint sárkányhajó-verseny. A résztvevőket a légierő zenekar színpadra lépése szórakoztatta. Terenyi Krisztina százados humán tiszt, sajtóreferenstől megtudtuk, immár hagyomány- nyá vált, hogy minden év au­gusztus első napjaiban megün- neplik alakulatuk napját, név­adójuk, Bercsényi Lásáó születé­sének tiszteletére. Bercsényi 320 évvel ezelőtt, 1689. augusztus 3- án született a felvidéki Eperjesen. Mint elmondta, s remélhetően a jelenkor történelemtanítása is mindinkább közismertté teszi, méltán lehetünk büszkék Ber­csényi katonai életútjára. Rákó­czi hűséges hadnagya a szatmá­ri béke után a fejedelemmel együtt emigrált Párizsba. Fran­ciaországban is magyar sereget szervezett a menekültekből: megalakította a Bercsényi hu­szárezredet. Francia szolgálat­ban is remek katonának bizo­nyult, 1758-ban marsallnak ne­vezték ki. Terenyi Krisztina mindehhez hozzátette, az alaku­lat névadójához hűen a Különle­ges Műveleti Zászlóalj katonái is a világ számos pontján bizonyít­ják rátermettségüket. Képesek megfelelni a legmagasabb kato­nai követelményeknek, az Észak-atlanti Szövetség által megkövetelt feladatoknak. Kö­szönhető ez nekik, és mindazon családtagoknak, akik e katonák mögött állnak, nap, mint nap. Többek között értük is van a ha­gyományos Bercsényi-nap! Kápolnát emeltek az egykori lőpormalom helyén Keveset látogatott, eldugott helyen áll Szolnok város legrégebbi épülete, a Partos Kápolna Sokan nem is tudják, hol áll Szolnokon a Partos Kápolna, még ha hallottak is már róla. Ugyanis a város legrégebbi épü- | leiének számító, a váci püspök 1717-ben kelt engedélyével emelt ma is működő egyházi épület elég eldugott helyen, a vasúton túl található. Az 1849-es szolnoki csatát ábrázoló egyik olajnyomaton még jócskán kí­vül mutatja magát Szolnok ak­kori határán, s mint magaslat­nak, fontos szerepe volt a nap eseményeiben. Maga Jókai is megemlékezett róla egyik regé­nyében. A Partos szó egyébként a régi magyar szóhasználatban dombot, domboldalt jelent. A kápolnát Sarlós Boldogasz- szony szentélyeként egy Kilian nevű kegyes ember építtette egy régi lőpormalom helyén, ami némileg indokolja is a vá­rostól való távolságtartást. A lő­pormalmok időnként szerettek a levegőbe repülni, s ezt már csak a jobb rálátás kedvéért is célszerű volt tisztes távolból szemlélni. A helyet azután, igaz robbanékony természet nélkül, örökölte a kápolna, melynek 1799-es újjáépítési évét tekintet­ték sokáig születési dátumának. Harangja is ebből az időből va­ló, habár csak 1814-ben szentel­ték fel, a régi gyalogos világ nyugodtabb tempójának jele­ként. A harangszenteléssel egy­korú volt eredeti oltárképe is, aminek azonban időközben lá­ba kelt, jelenleg csak egy 1955- ben készült másolat áll a he­lyén. A kápolna történetének fontos eleme volt, hogy 1916- ban erről a halomról is vittek földet Budapestre IV. Károly ko­ronázási dombjának építésé­hez. Mivel annak anyagát a ce­remónia után szokás szerint széthordták emlékbe, így a Par­tos Kápolna dombjának földjé­ből néhány morzsányi minde­nütt megtalálható a régi Ma­gyarország területén. A ma a görög katolikus egy­ház miséző helyeként szolgáló épület a múlt század elején egy ma már ismeretlen szokás szín­tere is volt. Ugyanis akkoriban a Szent Márk-napi búzaszentelés­kor körmenetet tartottak a Bel­városi Nagytemplom és a ká­polna között, ami a távolságot figyelembe véve sportteljesít­ménynek sem lehetett utolsó. Azután 1919-ben Szamuely és társai szolnoki látogatásakor egy szemtanú visszaemlékezé­se szerint fegyverropogástól is hangos lett ez a vidék. A pesti terrorlegények a város számos más helyéhez hasonlóan a ká­polnadomb mellett is végeztek ki embereket, s ami a legkülö­nösebb, egy vöröskatonát is a saját kompániájukból. Biztosan a világforradalom aktuális kér­dései körül kialakult vélemény- különbség okán történt a dolog. Végül 1849. és 1919. után még 1944-ben hallatszott fegyverzaj a kápolnadomb környékén, amit a háború utáni újjáépítés korántsem problémában mun­kája követett. Ugyanis az akko­ri hatalom számára elfogadha­tatlan módon munkások és pa­rasztok fogtak össze a klerikális reakció e kicsiny bástyájának helyrehozataláért, s ez az akkor folyó Mindszenty-per fényében nem tűnt túlzottan haladó cse­lekedetnek. Zörgött is érte ren­desen a korabeli sajtó, habár a megújult épület felszentelése­kor P. Szabó Polikárp ferenc- rendi plébános nem felejtett el köszönetét mondani a Magyar Dolgozók Pártjának azért, hogy legalább békén hagyták őket munkálkodni a kápolna körül. A visszavágón, a ferences rend feloszlatásakor kevés lett a pap, s a hívek száma is megfogyat­kozott. Elmaradtak a körmene­tek, s a távol eső kicsiny isten­házát évtizedeken át csak a leg­elszántabb hívek látogatták a rendszerváltást követő újjászü­letésig. A Szolnokon megalakuló gö­rög katolikus kegyházé lett a sokat látott kápolna, melyet ha­marosan renováltak, s azóta új­ra régi szépségében tündököl. Új érdekessége az épületnek, hogy tetőszerkezetének fa­anyaga sem akárhonnan szár­mazik, mert azt Máriapócsról, az 1991. évi pápalátogatásra emelt tábori oltárból kapta az egyházközség. SZATHMÁRY ISTVÁN SZENT MARTON KÖPENYÉBŐL SZÁRMAZTATHATÓ A KÁPOLNA SZ0 A kápolna elnevezés a fejet is betakaró köpenyt jelentő capella szóból származik és istentiszteletre szolgáló templomszerű ki­sebb épületet jelent. A köpenynek annyi köze van hozzá, hogy a legenda szerint Tours-i Szent Márton köpenye felével óvta a hi­degtől a koldus képében megjelenő Jézust. Ezt a köpenydarabot a frank királyok később külön épületben őrizték, átvive rá an­nak nevét. A plébániák beosztott lelkészeit jelentő káplán szó is a kápolnák lelkészének, a capellanusnak a nevéből származik.

Next

/
Thumbnails
Contents