Új Néplap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-24 / 197. szám

ÚJ NÉPLAP - 2009. AUGUSZTUS 24., HÉTFŐ TISZA-TÓ ÉS KÖRNYÉKE 5 Juhász Kálmán szerint a háta mögött látható út az önkormányzaté, azaz a község minden lakosáé, nem pedig, ahogy a tábla mutatja, magánterület Közút vagy magánút? vita A földhivatal határozata dönti majd el a használat jogát Hívja az Új Néplap újságíróját! elsősorban a Tisza-tó térsége településein élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza az 56-516-737-es telefonszámot hétköznapokon! Hétmilliárdból épül meg a víztározó A BB-KD konzorcium közel nettó 7 milliárd forintból építi meg a nagykunsági árvízszint- csökkentő tározót. A tározó Ti- szabura, Tiszaroff, Tiszagyen- da, Abádszalók és Kunhegyes határában épül meg. A nyertes konzorciumnak - melynek ve­zető cége a bécsi székhelyű, Linzben és Passauban telep­hellyel rendelkező Bilfinger Berger Hungária Kft.—előbb a kiviteli terveket kell elkészíte­nie. A munka része: 10 km új töltés építése, 6,5 km hosszban a régi töltés magasítása, 5 km hosszú vízbeeresztő és leeresz­tő csatorna, valamint 8 zsilip letelepítése. A munkát megelő­ző régészeti feltárások a végé­hez közelednek. ■ M. G. Müller Katalin kiállítása Tiszaszőlősön Megnyílt Tiszaszőlősön Müller Katalin kiállítása. A festőnő je­lenleg Németországban él. Ha hazajön felkeresi Tiszaszőlőst is, amely 2005-től a második otthonának számít. Müller Ka­talin akvarellfestő tanfolyamot végzett, majd pasztellkréta-, acryl- és olajfestészetet tanult, s alkotásaiban ezen tanulmá­nyok köszönnek vissza. ■ A tiszaroffi Juhász Kál­mán neve sokak számára ismerősen csenghet. Egyik alapítója volt a rendszerváltás után újjá­alakult kisgazdapártnak. Mészáros Géza A helyi képviselő-testületbe is beválasztották, s két cikluson ke­resztül, nyolc évig volt ráhatása a faluban történtekre. Immáron nem községatya, így hát ráhatá­sa sincsen a dolgok menetére, pedig, ahogyan állítja, biztosan egyhamar megoldaná azt a prob­lémát, ami mostanság őt egyre jobban bosszantja. — Egyesek kiskirályoknak képzelik magukat a községben! -véli Juhász úr. - Tudom, súlyos szavak ezek, de higgye el, ez így van Tiszaroffon! Úgy tűnik, ma­napság mindenféle engedély nél­kül bárki lezárathatja a közuta­kat. Az egykori termelőszövetke­zetet a privatizációkor kivásárol­ta egy cég. Az Árkusi major je­lenleg az Agroff Kft. birtokában van, azonban a rajta keresztül ve­zető utak az önkormányzaté. Az­az, a falu lakosságáé. Ezeken az utakon keresztül lehetett eljutni többek között a szabad strandig is, azonban a közelmúlttól a cég kapukat építtetett, s azokkal tor­laszolják el a közutak forgalmát. Ezt már jeleztem a polgármeste­ri hivatalban is, de eddig nem tör­tént semmi. Azt mondták, majd az egyik testületi ülésen megtár­gyalják az ügyet. Ez az. egész olyan, mintha a Temesvári utat, ahol én lakom, mindkét oldalról kapukkal önkényesen elzárnám, hogy oda se be, se ki ne járjon senki. Mert az az út az enyém! Lehet, hogy meg is teszem, ha nem tesz rendet a hivatal! - kö­zölte lapunkkal felháborodását Juhász Kálmán. telefonon értük El Kama­rás Zsoltot, Tiszaroff polgár- mesterét. Mint a község első embere elmondta, jelenleg a hivatal és a földhivatal is fe­lülvizsgálja a tulajdonviszo­nyokat. Valóban lehet, hogy az út a kft.-jé, elképzelhető azonban az is, hogy az a he­lyi önkormányzat forgalom­Megkerestük az ügyben Tar­kó Lászlót, az említett Agroff Kft. ügyvezető igazgatóját is, reagál­jon Juhász úr felvetéseire. — Sajnálom, hogy újabb nézet- eltérés alakult ki közöttünk—vá­laszolt lapunknak a cégvezető. Tarkó László utalt ezzel a mon­datával arra is, hogy nem közke­letű személyes ellentét is feszül közöttük. Még pártpolitikai szimpátiaeltérés is húzódik a háttérben, pedig, mint azt az ügyvezető állítja, neki nem ér­deke, hogy viszálykodjanak.- Egyébként pedig közjogilag valóban nem jártam el helye­sen, ezt elismerem. Azonban do­kumentációs hiba történt akkor, képtelen vagyonában van. Hangsúlyozta: a földhivatali álláspont ismeretében fogja kialakítani álláspontját a pol­gármesteri hivatal.- SAJNÁLOM A FELEKET, mert tudom, hogy személyes vitájuk miatt már sok helyen peres­kednek egymással - hangsú­lyozta Kamarás Zsolt. amikor a téeszből gazdasági tár­saság lett, s míg a major a cég tu­lajdonába került, addig a rajta keresztül vezető útszakaszt va­lószínűsíthetően figyelmetlen­ségből kihagyták a tulajdonból. Ez vélhetően formai probléma, amelyet a közeljövőben orvosol­ni fogunk a földhivatalnál. Más­részt minden földtulajdonos­nak, akiknek a major mellett van földjük, csináltattam kul­csokat. Akinek erre becsületes dolga van, annak egész nap nyitva van a kapu—hangsúlyoz­ta Tarkó László. A kft. ügyvezető igazgatója azt is elmondta, reggel 8-tól es­te 8 óráig nyitva állnak a kapuk bárki előtt. Viszont furcsának tartja, hogy egyesek este 8 óra után akarnak a szabad stran­don fürdeni. A kapukat pedig azért állíttatta fel, mert az utób­bi időben többször is előfordult, hogy ismeretlen elkövetők fel­törték a major épületeit, s azok­ból értékes mezőgazdasági esz­közöket tulajdonítottak el. - Tenni kellett valamit! Ezt láttam jónak, s remélhetően a földhiva­tali helyreigazítás után is vi­gyázhatok a kft. értékeire - mondta Tarkó úr. Németországban hódít a Tisza-tavi régió A TIS2A TAVAT mutatta be uta­zási rovatában a németor­szági Freiburgban és kör­nyékén 150 ezer példány­számban megjelenő napilap, a Badische Zeitung. A cikk szerzője tavaly nyáron a Ma­gyar Turizmus Zrt. szervezé­sében több németországi új­ságíróval együtt ismerked­hetett meg a Tisza-tó kiala­kulásának körülményeivel, a kunok szerepével, a máig élő néphagyományokkal, a helyi konyha remekeivel, a természet adta lehetőségek­kel, valamint az izgalmas ökoturisztikai ajánlatokkal. Igazságtétel szükséges a kitelepítetteknek! „a kitelepítések megkezdé­sének 60. évfordulóján, jövő­re fel kell állítani az 1950-es évek kitelepítettjeinek em­lékművét” — jelentette ki Le- zsák Sándor, az Országgyű­lés alelnöke a minap. Erre annál is inkább lehetőség nyílhat, mert „felerősödött a remény, hogy a népben-nem- zetben gondolkodó cselekvő politikai erőtér képes lesz az igazságtételre” - közölte Le- zsák Sándor a hortobágyi gulágra kitelepítettek tisza­füredi találkozóján, amelyről lapunk is beszámolt. Százmillió forintból lesz élőhelymentés ez Év végéig befejeződik az előkészítése annak az élő­hely-rehabilitációs és fejlesz­tési programnak, mely közel százmillió forintból várható­an jövő nyáron valósul meg a Tisza-tónál. A projekt a belső terek közötti kapcsolat hely­reállítását és átjárhatóságát kívánja biztosítani az érintett medence két kiemelten fon­tos vízfelülete között. A gya­korlatban ez azt jelenti, hogy a Tisza-tó északi, északnyu­gati részén, mintegy 18 hek­táron a meder kotrásával megteremtik a víztér össze­köttetését. A csatornából ki­termelt anyag egy részéből a madárvilág számára is új életteret alakítanak ki. SZ0U0N.hu A tiszazugii településekről a SIOUOH.to hírportálon olvashatnak. A polgármesteri hivatal is vizsgálja az ügyet A tiszafüredi Varga bácsiék nyugdíját elviszi a betegség lisztérzékenység Sokat kell fizetni a gyógyszerekért, a gluténmentes termékekért, de a beszerzésük is nehéz Világéletében szorgos-dolgos ember volt Varga Kálmán. Ak­tív korában egy szolnoki cégnél tevékenykedett, később, nyug­díjas éveire Tiszaörvényre, majd Tiszafüredre költözött fe­leségével, Ildikó asszonnyal. Úgy vélték, a nyugdíjas kor - ahogy az a nevében is benne foglaltatik - nyugodtsággal jár. Visszafogott, vidéki életük sok­szor mégiscsak bosszúságokkal jár. Kálmán bácsinál három éve lisztérzékenységet állapítottak meg. Ez nem volna oly nagy gond, hiszen ír akad rá gyógy­szer formájában, illetve a táp­lálkozási szokások megváltoz­tatásával is. De éppen ez a prob­léma!- Negyven év munka után hat­vanhétezer forint a rokkantnyug­díjam —mondja Kálmán bácsi. — Ez a lisztérzékenység felborította a családi költségvetést. ■ Az egész életen át tartó intoleranciát a glutén- nek (sikér) nevezett összetett fehérje okoz­za, melyet a búza-, árpa, tönköly-, durum- és a rozsliszt is tartalmaz. Csak gyógyszerre havi 13 ezret költők, mert nemrégiben meg­szüntették a refluxbetegségre a támogatást. Másrészt az élelmi­szerre kiadott pénzösszegek is jócskán megnövekedtek, mivel csak gluténmentes termékeket fogyaszthatok. Ezen áruk árai öt­szörösébe, tízszeresébe kerül­nek az általános termékekéhez képest. Egy kiló kenyér kétezer, egy kiló liszt ezer, egy kiló rizs­tészta pedig kétezerkétszáz fo­rint körül van. Ráadásul itt, Fü­reden nem is kapható minden áru. Debrecenből kell megren­delni a gluténmentes terméke­ket, s bár segít a hasonló problé­mával küszködő Zsolt, aki saját költségén elhoz nekünk ezt-azt, de nem rághatjuk állandóan a fülét - sorolja zsebbe vágó pana­szait Kálmán bácsi.- Ha főzök, kétfélét főzök - veszi át a szót Ildikó asszony. - Ehetném azt is, amit a papa eszik, de akkor még többe kerül az étel. így is drága, mert két fazekat két gázlánggal kell ro- tyogtatni. A gluténmentes élel­miszerek lényege, hogy ha már sütsz vagy főzöl belőle, vagy például a kenyeret nem teszed a hűtőbe, élvezhetetlen vagy megromlik. Mindig, mindent frissen kell megenni. A mi kis nyugdíjacskánk ezt nem bírja sokáig - „áll ki” férje szavai mellett Vargáné. — Azt szeretnénk, ha már ilyen sorsra jutottunk, hogy leg­alább a forgalmazók, kicsit meg­értőén, „nagykeráron" árulnák ezeket a termékeket - teszik ösz- sze a kezüket mindketten. ■ Mészáros Géza Vargáéknál nagy gondot okoz Kálmán bácsi lisztérzékenysége. Az élelmi­szerek beszerzése sem könnyű, az árai pedig az aranyéval vetekednek.

Next

/
Thumbnails
Contents