Új Néplap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-19 / 194. szám

8 2009. augusztus 19. SZOLGÁL’ i Szolnok, Nagys (Gyógyszergyárral AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB GYÁRTÓITÓL! | I: 1 ■ ML1 {augusztusi Wélkul; (szín felár 13SSJ!^^5>äjfi82 14” Étkezés, regisztráció szálláshelyek elfoglalása, gépátvétel 20” Megnyitó: Dr. Böhmer Péter polgármester 20” Eligazítás az éjszakai versenyhez 21” Az éjszakai trophy startja A programokon kíviil egyelt meglepetésekkel is szolgálunk! www.ktat4x4.extra.hu ' äßBMOKälßmm ' « 9" Eligazítás a Mái pályákhoz 9” Inál Pályák nyitása 12"-13” Ebéd 17" Triál pályák zárása 17” Felvonulás a faluban 18” Tisza táncegyüttes 18” Tombola 19” Tom Stormy Rockabilly Trio 20" Eredményhirdetés 20” ORIOO együttes 22” Roy&Ádám 22” ORIOO együttes 10” Szabadprogramok, sárgyorsulás, extrém pályák 12” A találkozó zárása . lKÖIELEKL ríTM'Ti fi 1111 lljl 1 1 f 4 f Pri 1 M \ r i \ p 1 Ifi AJ Megépítette a saját kabrióját Trabi Még a lányok is megfordulnak a csodaautó láttán Vincze Tamás nem véletlenül büszke az általa épített Trabant kab- rióra. Az átalakítás nem vett annyi időt igénybe, mint a bürokrati­kus forgalomba helyezés. Ismert vonalvezetés, jelleg­zetes forma, mégis csodál­kozást vált ki mindenkiből. Ez a Trabant kabrió 1.1 N. Egy szolnoki fiatalember egyéves munkájának kö­szönhetően elkészült a tí­pus első, hivatalosan is be­jegyzett, rendszámmal ren­delkező kabrióváltozata. Nem mindennapi látvány a kab­rió Szolnokon, hát még ha az egy Trabant. A merőben egyedi kialakítású autó tulajdonosával, Vincze Tamással beszélgettünk az autó születéséről. — Honnan jött az ötlet, hogy egy Trabantból kabriót készítse­nek? — Kinn voltunk 2 évvel ez­előtt Németországban Zwic- kauban az 50. Trabant-találko- zón. Ha jól tudom, ez a világon a legnagyobb találkozó, ahol ennek a márkának a rajongói gyűlnek össze. A rendezvény­ről tudni kell, egy repülőtéren rendezték meg, ahol annyian szoktak részt venni, hogy egy nap alatt a felét nem lehet bejár­ni. A találkozón nagyon szép autókat láttam, és ekkor fogal­mazódott meg bennem, jó len­ne egyet építeni. — Mikor kezdték el a mun­kát? — Egy évvel ezelőtt vettük meg az autót, és szerencsére nem volt sok dolgunk a karosz- szériával, eléggé egyben volt. Ezután indulhatott meg a mun­ka. — Mennyire vök nehéz dol­gozni a duroplaszttal, amiből a karosszériaelemek késziiüek? — Azzal nem volt gond, könnyen kezelhetők, úgy vág­tuk hajlítottuk, ahogy akartuk. A munka gerincét az autó meg­erősítésének megtervezése és kivitelezése jelentette. A tető el­távolításával eltűnt az autó szi­lárdsága, ki kellet küszöbölni, nehogy megrogyjon. Rengete­get kellet dolgozni azon, hogy megmaradjon a karosszéria merevsége anélkül, hogy túl­lépnénk a súlyhatárt, ami a gyá­ri autó esetében hétszáz kilo­gramm volt. — Honnan vették az alkatré­szeket? — Szinte mindenhonnan. Többé-kevésbé elég jó minősé­gűeket, főleg ismerősöktől, bontóból, de volt, hogy az inter­neten néztem utána. Azt fontos tudni, hogy a 601-es hagyomá­nyos kétütemű és a négyütemű 1.1 N-es Trabant elemeit lehet ötvözni. Ez hatóságilag is enge­délyezett. Ezért tűnik úgy, hogy ez egy kétütemű gép, hiszen a motorháztető, a homlokfal, a hátsó lámpák és a lökhárítók mind a 601-es típusról valók. — Kik segítettek az építésben? — Ezúton is szeretném meg­köszönni az édesapámnak, a bátyámnak amiért éjt nappallá téve dolgoztak azért, hogy mi­nél hamarabb, a legjobb minő­ségben elkészülhessen a kab­rió. Rajtuk kívül sok támogatást kaptam barátaimtól, ismerőse­imtől, akiknek szintén köszö­netét mondok, amiért ilyen so­kan voltak a segítségemre, amellyel valóra tudtam váltani az álmomat. A munka feszített ütemben zajlott, hiszen az át­alakítási engedélyben szereplő egyéves határidőn belül el kel­lett készülnünk.- Ha már szóba kerüüek az engedélyek, mennyire vök ne­héz forgcdomba helyeztetni ezt az egyedi építésű autót? — Ehhez annyit mondanék bevezetésképpen, hogy ha nem kellett volna ennyit küzdeni a bürokráciával, akkor két hónap alatt elkészülhetett volna az au­tó. Ezzel szemben egy évig vol­tunk kénytelenek várni a befe­jezéssel. Kezdetben Szolnokra nyújtottuk be az átalakítási ter­veket, amit jóvá is hagytak vol­na, de egy új rendelet miatt az átkerült Debrecenbe, majd akk­reditált mérést kértek, ami rpég több időbe került, és még több pluszköltséget jelentett szá­momra. Ezt a mérést Pesten vé­gezték el, és ezzel az engedél­lyel mehettem újra Debrecenbe ahol már hivatalosan is meg­kaptam a papírokat, és így le­vizsgáztathattam, és megkap­tam a forgalmi engedélyt.- Mennyit kökött eddig kö­rülbelül az autóra?- Pontosan tudom az össze­get, de ez hadd maradjon az én titkom. Talán annyit, hogy ami­kor félúton jártam az építésben, elgondolkodtam, vajon megéri- e? Visszagondolva nem bánom, hogy belevágtam, és sikerült végigcsinálni, amit megálmod­tam. — Milyen hatással van az em­berekre, tetszik a lányoknak? — Erre csak annyit monda­nék, hogy ha megállók bárme­lyik parkolóban, szívesen meg­nézik az emberek, és a lányok is megfordulnak az autó után. EGY KIS TRABI-TÖRTÉNELEM Az első Trabant 1957. novem­ber 7-én gurult le a futósza­lagról. A legelterjedtebb autó volt Kelet-Németországban, és a többi szocialista ország­ba is exportáltak belőle. Szü­lőhazájának szimbólumává vált e kétütemű autó, mely­ből 3 millió 96 ezer 99 (3 096 099) példányt gyártot­tak, és jó néhány még a mai napig is járja az utakat. A Trabant volt az első jármű Németországból, ami a keleti közlekedés szimbólumává vált. Régebbi kiadású autós szakkönyvek még Törpeautó­nak nevezték, hiszen — egyes tévhitek szerint - eredetileg nem is kocsinak készült, ha­nem fedett motornak. „A Cafe Frei a szenvedélyem...” Rövid idő alatt három in­terjút készítettem Frei Tamással. A Szolnokon, az Aba-Novák Kulturális Központban hamarosan megnyíló kávéház kap­csán látszólag távoli té­mák kerültek szóba: a szenvedély, az igényes­ség, a közélet...- Irigylésre mékóan sok helyen jártál, és jársz ma is. Sokat, sokfélét láttál, tapasztaltál. Bármely divatmárkát, termé­ket választhattad volna a nagyvilágból. A kávét válasz­tottad. Miért? Ez a két szótag egészen bonyolult hátteret felté­telez, rengeteg ága-boga és gyö­kere van... — Pont ezért. Ez bonyolult, szerteágazó és izgalmas. Egy harmadik világbeli icipici kis termék, amit egzotikus és iz­galmas helyeken szednek, esetleg zűrzavaros világban, hogy keveredik bele a mi csé­szénkbe? Néha romantikus kaland, néha tudományos kér­dés. Ebben benne van Milánó meg Firenze topdizájnere, aki a kávégépeket készíti, de ben­ne van a harmadik világbeli ki­zsákmányolás, a gyarmati múlt összes problémaköre. Három héttel ezelőtt megölték Guatemalában az ültetvénye­sünket. Most azon dolgozunk, hogy helyette honnan hozzuk a kávét. Ez egy nagyon szerte­ágazó, izgalmas világ. Van múltja, történelme, fejlődik va­! lahova. — És mert szereted a kávét. — Barátaim vannak, akik imádnak szivarozni és szivar­üzletet építettek. Azok a jó bo­rászok, akik szenvedélyesen szeretik a bort. Az én elvem, hogy csak olyannal szabad foglalkozni, amit az ember szenvedélyesen szeret, ami lázban tartja. — A te fejedben az is benne van, hogy az olaj után a kávé a második legfontosabb nyers­anyag? — Tényleg, komolyan? Akár­milyen furcsán hangzik, de a választásban nem üzleti szem­pontok voltak az elsődlegesek. Ez inkább úgy alakul, hogy az emberben kialakul a szenve­dély, és érzi, hogy ezzel sok időt tudna tölteni. A filozófi­ánk, hogy mi lelkiismeretesek legyünk a magyar fogyasztó­val, és ne félezer forintért ad­junk egy csésze kávét, de az olyan finom legyen, mint az 500 forintos. Én mindig job­ban szerettem testőrökkel a hátam mögött, zűrzavarban, Libériában forgatni, mint ké­nyelmesen, New Yorkban. A kollégáim mindig New Yorkért irigyeltek. Úristen, te hogy bí­rod ki Libériában, ahol lőnek... én meg azt szerettem: a zűrza­vart. — Nemrég olvastam, hogy a National Geographie egyik top­újságírója április-május kör­nyékén Magyarországon járt, és a magyar kávékultúráról ír. Szerinted egy angol szakújság- író mit írhat a magyar kávéfo­gyasztási szokásokról, kávé- kultúráról? — A kultúra egy kicsit félre­vezető. Kávézási szokásokat mondanék. Általában totyogó­ban csinálják, üvegpohár, alu­míniumkanál... ez is egy szo­kás. Magyarországon 70 ezer helyen ötféle kávé van. Fekete, kapucsínó, eszpresszó, és esetleg latte. A magára valamit is adó vendéglátóhely ír kávét is készít. Ennyi. A magyarok szokásukat te­kintve nagyon nyitottak a ká­vékultúrájukban. Ahogy létez­nek konyhák, mint az olasz, a francia, a kínai, a thai, meg az indiai, úgy a kávézásban is megvan az olaszos kávékony­ha, az arabos, a karibi, van a délkelet-ázsiai, és franciás. Eb­ben szűk a pálya Magyarorszá­gon. Viszont ebben unikális a Café Frei: mi a világnak az ösz- szes nagy kávékonyháját kép­viseljük. Ahogy a szocializmus tönk­retette a sajtkultúránkat, tönk­retette a borkultúránkat is. Ömlesztett borzalom. Utcák­kal, panelekkel. Ha régi buda­pesti képeket nézegetek — a kávé még akkor gyarmatáru volt —, elhűlök: gyönyörű csé­szék voltak, fejlesztettek ma­gyar kávégépeket, látod, ott a konyhában gyűjtöm őket, hangulatos kávézók,^ ízléses berendezések voltak. És nagy­szerű kínálat. Azóta elsüllyed­tünk. Máshonnan közelítve: ha én arra várok, hogy Szolnokon mikor lesz tüntetés tibeti kávé­ért, vagy mikor ihatunk már végre ausztrál mogyorókávét, akkor itt soha nem fognak ilyet inni. De ha van, akkor megsze­retik. — Azí mondod, hogy a kü­lönbség az emberi igényesség­ben rejlik? — Mi egy rpás minőséget képviselünk az Aba-Novák Kulturális Központtal együtt. Van a Mammutban egy kávé­zóm, sűrűn bejártam eleinte. Egy idős házaspárt láttam min­den este. Úgy 70-80 évesek le­hettek, ültek egy kapucíner fe­lett. Egyszer megkérdeztem, hogy miért mindig kapucínert kérnek. Azt mondták, hogy Ausztriában jártak iskolába, és itt ragadtak a két háború kö­zött. Ez az első hely ötven év távlatából, ahol tudják, hogy hogyan kell az igazi bécsi ka­pucínert elkészíteni. Édes a tej­szín, a kávé enyhén citrusos világosra pörkölve. Ötven év után emlékeznek rá, hogy ilyennek kell lennie. Erre ve­vők az emberek. Nekünk kell elkezdeni, akik a kínálatot adjuk. Ez olyan, mint a politika: ha középsze­rű, korrupt, bumburnyák poli­tikusok irányítják a közéletet, akkor korrupt, bumburnyák emberek lesznek az ország­ban. A kávéház legyen felelős és tisztességes. A jó minőségű kí­nálat cizellálja az életünket. Ezt a törekvést láttam nála­tok is, itt a kultúrházban is. így van ez Cafe Freiben is. ▲ Hamarosan megnyílik az Aba-Novák Kulturális Központban Frei Tamás új kávézója AZ ABA-NOVAK KULTURÁLIS KÖZPONT AJANUA: HAZATALÁLÁS IV. 2009. szeptember 10. (csütörtök) 18.00 óra „A Szent Korona és a szkíta királyságeszme” Molnár Attila magyarságkutató előadása II. ŐSZI AMATŐR GÁLA Az Aba-Novák Kulturális Központ bemutatkozási lehetősé­get kínál a városban élő amatőr előadóknak, csoportok­nak és minden kreatív, tehetséges embernek. A seregszem­lére kizárólag amatőrök jelentkezhetnek. Jelentkezési lap beszerezhető: az Aba-Novák Kulturális Központ információs pultjánál személyesen, vagy letölthető a www.ankk.hu honlapról. A jelentkezési lapokat személyesen vág}'postán az Aba-No­vák Kulturális Központba (5000 Szolnok, Hild tér 1.) kér­jük eljuttatni. A borítékra írják rá: II. Őszi Amatőr Gála. Jelentkezési határidő: 2009. szeptember 14.

Next

/
Thumbnails
Contents