Új Néplap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-14 / 190. szám
6 2009. AUGUSZTUS 14., PÉNTEK GAZDASÁG A BUX index 2009. augusztus 13-án Záróérték: IS 521 Nyitóérték: 18442 18000, pont. 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 NYERTESEK ____________21109.08.13. Ré szvény FHB Utolsó ár (Ft) 920 Változás (%) Millió Ft 11,38 243 OTP 4 860 3,40 40632 ANY 820 2,50 55 Fotex 430 2,38 156 Mtelekom 690 2,22 1078 Mól 13900 2,20 2108 Egls 20900 1,95 250 VESZTES FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft KEG 769-3.75 16 Rába 632-0,78 30 Pannergy 772-0,64 20 A BUX index az elmúlt napokban 17400 17 200---------------------------------poip 08.05 08.06 08.07 08.10 08.11 08.12 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 08.13.) ÚJ elszámolási ár EURO BÚZA 2009. szeptember _____28 500 TA KARMANYBUZA 2009. szeptember 26 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2009. szeptember 28900 TAKARMANYARPA 2009. szeptember 25 500 OLAJNAPRAFORGÓ 2009. október 55 130 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. augusztus 13-án. €/Ft $/Ft CHF/Ft III III gj * 268,63 188,45 175,38-5,96 Ft-6,09 Ft-4,32 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) 2 hó 3 hó | Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA ** 3 HÓ HELYEIT 6 HÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 08.13.) Vételi Eladási | Allianz Bank 262,38 275,84 Budapest Bank 261,40 277,57 CIB Bank 258,23 279,75 Citibank 257,54 279,00 Erste Bank 261,95 277,05 K&H Bank 261,11 276,15 MKB Bank 261,79 275,21 OTP Bank 263,40 276,90 Raiffeisen Bank 262,86 274,68 Sürgősen kellene 400 szakorvos ász-vizsgálat Szakképzésre, ügyeleti felvételi rendszerre is szükség lenne Hiába a sürgősségi beteg- ellátás tárgyi feltételeinek kiépítése, ha nincs megfelelő szakembergárda a gyors beavatkozásra szorulók ellátására. Ezért az egyik legfontosabb teendő - stílusosan mondva - sürgősen a megváltozott igényekhez igazítani a sürgősségi orvosképzést. Nógrádi Tóth Erzsébet A betegek részéről is sokat kritizált sürgősségi ellátás ellentmondásait tárta föl az egészségügyi intézményekben végzett helyszíni ellenőrzések során az Állami Számvevőszék. Berényi Magdolna főtanácsos, a vizsgálat vezetője szerint a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítását eredményesen megszervezték az önkormányzatok, ám a kórházakban vegyes a kép, a doktorok nem tartják vonzónak ezt a nehéz, ám anyagilag megbecsültnek nem mondható szakmát. Ezt erősítette meg lapunknak Svéd László, az illetékes orvos szakmai kollégium elnöke is, aki szerint a gyógyításhoz előírt minimumfeltételekhez képest négyszáz szakorvos hiányzik a rendszerből. Munkahelyén, a csúcsintézménynek számító Állami Egészségügyi Központban például a szükséges 55 orvos helyett csak 19 dolgozik, pedig nekik folyamatos betegfogadásra kell berendezkedniük. A szakorvoshiány egyik oka a jelenlegi rezidensképzés, amely évente 10-12 végzős medikusnak engedi, hogy a sürgősségi orvoslásra szakosodjon. Ám úgy tudja: a jövő évtől tervezett új rendszer szerint nő a kvóta, ami nagyon fontos, hiszen négy év kell a szükséges szakképesítés megszerzéséhez. Egyetért a számvevőkkel Svéd László abban is, hogy megoldatlan a sürgősségi szakorvosképzés. A Semmelweis Egyetemen tartanak ugyan katasztrófa-orvostani és oxiológiai (mentőorvos) képzést, de azt a megváltozott igényekhez kellene szabni. A debreceni és a szegedi egyeteÚj orvosi szak- tudomány szüle' tett. Tankönyv már készült e tárgyban. men még csak a csírái vannak meg ennek a képzésnek, Pécsett már megalakult a tanszéki csoport. A szakmai kollégium az egyetemek rektoraival mielőbb egyeztetni kíván az egységes oktatási irányelvekről, a tankönyv elkészült. Nem kell ezen csodálkozni, hiszen új orvosi diszciplínáról van szó - mondja az elnök. Ugyan 1998 óta több kormányzati ciklusban is megfogalmazták a sürgősségi betegellátás fejlesztésének fontosságát, de a koncepciók nagyrészt elhamvadtak - állítja Berényi Magdolna. Célzottan hazai forrásból 2002-ben e célra 1 milliárd forintot fordított a szaktárca, a következő évben 700 milliót, majd 1,3 milliárdot. Igazán jelentős összeget az Új Magyar- ország Fejlesztési Tervben uniós forrásból különítettek el e célra. A kórházak sürgősségi osztályainak fejlesztésére 20,5 milliárdos pályázatot írtak ki, 14,5 milliárdból pedig a légi és a földi mentést korszerűsítik és bővítik. Cél ugyanis, hogy a mentők az ország minden részében 15 percen belül elérjék a bajbajutottakat. Ugyanis csak akkor van esély az elvárt gyógyulásra, ha egy órán belül megfelelő helyre szállítják a beteget. Ám Svéd László megjegyzi: ehhez megfelelő ügyeleti felvéHúszmilliárd forintos kórházi pályázat sürgősségi osztályok fejlesztésére. teli rendszer is kellene, amely mögött ott áll a szükséges kórházi osztály. Utalt a nemrég Baj községben bekövetkezett targoncás balesetre, amikor is a légi mentőnek öt kórházat kellett felhívnia, míg végül a fővárosi Merényi kórházba került a súlyos beteg, akin már nem tudtak segíteni. Amíg 2004-ben a 160 kórház közül 23-ban működött sürgősségi osztály és 64 ambulancia fogadott sürgős ellátásra szoruló betegeket, mára jelentősen bővült, ám területi elhelyezkedés szempontjából egyenetlen a kapacitás, nincs esélyegyenlőség - állítja a számvevők jelentése. Kinek a pap, kinek a papné - Mikola doktor és a szaktárca csörtéje CSAK A NEGATÍV ADATOKAT ragadta ki Mikola István az ÁSZ jelentéséből - így reagált az Egészségügyi Minisztérium a Fidesz szakpolitikusának állításaira. Mikola István szerint lesújtó a sürgősségi betegellátás helyzete. Külön figyelni kell arra, hogy például háziorvosi szinten szinte nincs megfelelő sürgősségi ellátás. szaktárca: azt miért nem teszi hozzá Mikola úr, hogy a háziorvosi ügyeleti szolgálatok száma 2004 és 2008 között 1230-ról 357-re csökkent, ebből pedig az következik, hogy hangsúlyosabb szerepet kapott a központi ügyelet? a kórházi sürgősségi betegellátás javulását pedig az jelzi, hogy - a jelentés szerint - „a megfelelő időben és feltételek mellett történő sürgősségi betegellátás javította az egészségi állapot visszaállításának esélyét”. A vizsgált kórházak sürgősségi osztályai 2006-ban a sürgős esetek 61 százalékát, 2007-ben 75 százalékát, 2008- ban pedig már 78 százalékát látták el. az egészségügyi tárca a jelentésből azt is kiemeli, hogy a 2004-es sürgősségi kapacitás - ami 230 ágyat jelentett - 69 százalékkal növekedett. Az ellátott esetek száma is duplájára nőtt. az EGÉSZSÉGÜGYI tárca szeretné, ha az ellenzék nem csinálna politikát az egészségügyből. Forrás: KSH A két éve megkezdett kórházi szerkezetátalakítás során 36 kiemelt, súlyponti kórházat jelölt ki az egészségügyi miniszter, amelyekben az év 365 napján 24 órában fogadják a betegeket, ám van, ahol sürgősségi osztály helyett csak fogadóhely működik. Az egykapus rendszer szűrőszerepe A BETEGEK FOGADÁSA ÍS a helyi sajátosságoktól függ. Van, ahol közvetlenül a kórházi osztályra kerül a beteg, ám már egyre több helyen vezették be az úgynevezett egykapus rendszert. Svéd László orvos szakmai kollégiumi elnök szerint egyelőre csupán a betegek 30-35 százaléka kerül a sürgősségi osztály közvetítésével a kórházak aktív betegellátó osztályaira. Ennek egyik oka, hogy a különféle osztályok orvosai nem veszik szívesen a szűrőszerepet ellátó sürgősségi osztá- lyi betegszekciót. Pedig az egykapus rendszer hatékonyabb, az oda került betegekről a sürgősségi szakszemélyzetgyors vizsgálata után dönti el, hogy melyik osztályra vigyék. Napkollektorokat szerelnek a tetőn Ferihegyen kísérlet „Zöld” reptér - Fedezhető az 1-es terminál teljes melegvíz-ellátása Két új napkollektort szereltek fel egyelőre kísérleti jelleggel a Ferihegyi repülőtér 1-es termináljának tetejére. A Budapest Airport ezzel újabb lépést tett a „zöld repülőtér” koncepciójának megvalósítása érdekében. A megújuló energiaforrások repülőtéri alkalmazásával jelentősen csökkenthető a repülőtér üzemeléshez szükséges energiafelhasználás - ennek következtében pedig csökken a repülőtér működésének úgynevezett széndioxid-lenyomata. A nap energiáját hasznosító berendezést az 1-es terminál tetején, az épület központi részén helyezte el a kivitelező. Azt is tesztelik, hogy a napkolÖsszesen 63 napkollektort helyeznek el a tetőn. Már csak a napfény hiányzik lektorok csillogó felületének tükröződése vajon nem zavarja-e a repülőteret használó gépek pilótáit. Ha a tesztidőszak sikeresen zárul, az egész tetőt beborítják napkollektor elemekkel. A kivitelező összesen 63 szerkezet felszerelését vállalta. Ez a mennyiség - napsütéses nyári időszakban - az 1-es terminál teljes melegvíz-ellátását képes lesz biztosítani. Ezáltal hozzávetőleg havi 45-50 gigajoule energiamegtakarítás érhető el a repülőtéren. A projekt költsége 27 millió forint. A Budapest Airport az idén 100 millió forintot költ megújuló energiaforrások kutatására és bevezetésére a repülőtéren. ■
