Új Néplap, 2009. július (20. évfolyam, 153-178. szám)

2009-07-06 / 156. szám

12 ÚJ NÉPLAP - 2009. JÚLIUS 6., HÉTFŐ TŰKOR Honismereti akadémia szakértő megyebeliekkel A múlt héten zajlott Szarvason a Békés megyei szövetség rende­zésében a XXXVII. Országos Honismereti Akadémia. Téma­köre: Ember és környezet - Tes- sedik Sámuel szellemi öröksége. Mint minden évben, most is több résztvevője volt megyénk­ből a kétszáz fős, egész hetes rendezvénynek. Most is vannak megyénkbéli elismerések is, hiszen a mozga­lom legnagyobb kitüntetését, a Bél Mátyás-plakettet is olyan kutató kapta, aki ugyan nem lász-Nagykun-Szolnokban tevé­kenykedik, de amellett, hogy Ti- szavárkony szülötte, négy me­gye összefogásával kapta meg az országos elismerést - tudtuk meg a jászjákóhalmi honisme­retes szakembertől, Fodor Ist­ván Ferenctől. Bánkiné Molnár Erzsébet amellett, hogy a kis­kunfélegyházi múzeum igazga­tója, számtalan könyvet és ta­nulmányt megjelentetett a haj­dani Jászkun Hármas Kerület történetéről, így nem véletlen, hogy azok a megyék ajánlották, melyek ma a hajdani történel­mi egység területén alakultak. Hajdú László Jászkisér pol­gármestere a honismereti mun­ka támogatásáért kapott elis­merést. Ugyanezt kapta a jász­berényi Darázs István, a Da- rázs-keverő vezetője. És egy ha­táron túli kitüntetett, a törökbe­csei Berta Judit, aki a szerbiai szórvány magyarság körében végzett kiemelkedő munkát, két évtizedes kapcsolatban áll a jászsági hagyományőrzőkkel. ■ Mindenki szakmát tanult közülük osztálytalálkozó Se milliomos, se földönfutó nem lett az egykori nebulókból Pontosan ötvenöt éve, 1954 júniusában végzett a nyolcadikban huszon­egy diák Kengyelen, az akkori, ma már csak úgy hívott: régi iskolában. D. Szabó Miklós A fiúk különös ismertetőjelének számított, hogy Kábái Elek, Mol­nár Laci, Kolláth Laci és Nagy La­ci vezetésével ádáz focimeccse­ket vívtak egymással. Mégpedig nem foci-, hanem rongylabdával, így aztán hiába fejeződött be fél egykor a tanítás, mire hazaért a focisereg, bizony kettőt, fél hár­mat mutatott a vekker. Szigorú, de igazságos taná­rok pallérozták ismereteiket ak­koriban. Ha például nem fújták a szorzótáblát, szolgált a nád­pálca. Körmös, tenyeres, fene- kes formájában. És ha netalán- tán otthon panaszra nyílt a fé­nyi tett szája, még apucitól is ka­pott két egyformát a képére.- Büdös kölyök! Nem tiszteled a tanító urat, és még neked áll feljebb? Mi lesz belőled így? Csir­kefogó?! - tették fel két nyakle­ves között a kérdést az apák. Nos, az nem lett egyikükből sem. Ezen a találkozón kiderült, hogy az 1954-ben végzettekből tízen jöttek el a Nagy Laci és Hajnal Laci szervezte osztályta­lálkozóra. Öten már meghaltak, néhányan pedig betegségük mi­att hiányoztak. Az egykori vég­zősök közül hatan Kengyelen maradtak, és az is jellemző rá­A megjelent tíz nyolcadikos az ötvenöt éves találkozón, Kengyelen. Balról a második egykori tanárnőjük, dr. Cseh Jánosné Sárika néni. juk, hogy a zöm szakmát, szak­mákat tanult. Turcsányi István többet is, Csókán Lajos bőrdísz­műves, Jenesei Gyuri pedig olyan szakács lett, hogy diák korában országos, szakmai baj­nokságot nyert. Kit Egerbe, kit a fővárosba, kit Szolnokra ve­tett a sors, és sajnos egyre több közöttük az özvegy. Ketten dip­lomások, és többen munka mel­lett, esti tagozaton szerezték meg az érettségi bizonyítványt. Érdekes módon egyikük sem lett milliomos, de koldus sem. Pedig amikor a háború után, 1946-ban elkezdték az elemi is­kolát, olyan szegények is akad­tak közöttük, hogy még cipőre sem tellett náluk. A szülők zsákból varrtak lábbeliket, és ezekben a mamuszokban jár­tak a tudományok, az írás, olva­sás, számolás falusi szentélyé­be. Ámbár éveik számával egy­re több a gyógyszeresdobozuk is, de változatlanul segítik gye­rekeiket, unokáikat. Egy-egy havi törlesztőrészlet fizetésével, tojásokkal, csirkékkel, kertben termett zöldségfélével, gyü­mölccsel. A találkozóhoz debre­ceni páros kolbász járt, némi mustárral. Hozzá féldeci, sör dukált, bár aki négy keréken ér­kezett, maradt az üdítőnél. Tá­vozás előtt pedig megfogadták: öt év múlva újra itt lesznek mind a tízen. Elvégre akkor is még csak hetvennégyet számlálnak. És ugye ez egy sokat látott, sokat megélt kengyelinél még messze van a végállomástól! TISZA-PARTI TERMÁLFÜRDŐ CAMPING TISZAKÉCSKE sSmto gyógyvíz - fedett uszoda - jacuzzi- SZAUNA - ÉTTEREM . jHfijr Nyitva mindennap: 9-20 óráig ‘ Wál&y Tel.: (76) 441-363 www.thermaltiszapart.hu Üdülési csekk elfogadóhely és egészségpénztárakkal szerződött szolgáltató! H«kl turbón! SZÓLJON A SZOLNOK-JÄSZKUN online Hadd szóljon! Richad Templar világhírű soro­zatának kötete Az élet 100 sza­bálya, mely az Akár rózsaszín­ben is láthatod a világot alcímet viseli. Ahogy szerző írja beveze­tőjében, ez a könyv nem abban segít, hogy sok pénzt keres­sünk vagy sikeres karriert fussunk be. Egyszerűen arról szól, hogyan érezzük jól magunkat belül, és milyen hatást gyako­roljunk a körülöttünk levőkre és a világra. A szerző a könyv­ben az élet szabályait öt terület­re osztotta: a magunkra, a part­nerünkre, a családunkra, a tár­sadalmi körünkre (beleértve a munkát és a barátokat), illetve a világra vonatkozókra. Ezek­hez ír megfontolandó tanácso­kat a maga oldott, derűs stílusá­ban, méghozzá olyan kérdések­ről, amelyek bennünk is felve­tődnek sokszor, és talán nem tudunk rájuk pontos választ adni. Azt élet 100 szabálya olyan iránymutató, amely­nek segítségével töb­bet hozhatunk ki az életünkből, köny- nyebben leküzdhet­jük a nehézségeket, vagyis boldogabb, nyugodtabb, teljesebb életet élhetünk. A sza­bályok elsajátításának és gya­korlásának minden előnyét érezzük majd, csakúgy, mint a körülöttünk élők. (Richard Templar. Az élet 100 szabálya. Kiadó: Scolar) ■ B. Gy. Apácák 3 Színpadon. Szent életű nővérekkel találkozhatott a szolnoki Szigligeti Színház közönsége. Pénteken mutatták be ugyanis Dán Gog- gin: Apácák című zenés komédiáját. Az apácák táncoltak, énekeltek, vic­celődtek, s ezzel arattak óriási sikert a nagyérdemű előtt. Képünkön Ker­tész Marcella és Császár Gyöngyi a darab egyik jelenetében. Rádió 1 néven szól mától a Rádió 2000 Rádió 1, csak igazi, mai sláger megy! Ezt a szlogent hallja mos­tantól az, aki a megyeszékhe­lyen működő Rádió 2000 frek­venciájára hangolja készülékét. Megújul ugyanis Szolnok első kereskedelmi magánrádiója. A Rádió 2000 - családi vállal­kozásban- 1993. november 26- án szólalt meg legelőször, ak­kor még kéthetes ideiglenes adással. Műsorait 1994. szep­tember 1-től sugározza folyama­tosan. Az elmúlt több mint ti­zenöt esztendőben mindig igye­keztek a hallgatók igényeihez igazodni, így számos nagy fej­lesztést hajtottak végre, amely során több alkalommal meg­újult a Rádió 2000. A legnagyobb fejlesztést azon­ban idén valósította meg a csalá­di vállalkozás. A Rádió 2000 egy jól ismert márkanév mögött álló profi csapathoz, a Rádió 1 háló­zatához kapcsolódott. Ennek következtében a ked­velt helyi műsorvezetők mellett a Rádió 1-en mától minden reg­gel Harsányi Leventével, Hepi Endrével találkozhatnak a hall­gatók. Délutánonként pedig a francia műsorvezető, Cooky lesz hallható. A fejlesztés jelentős technikai beruházással is járt, melynek következtében még jobb minő­ségben szólal meg Szolnokon a Rádió 1. ■ Teleki J. A sárga cápa Wolfgang Schreyer regénye nyomán írta: CS. HORVÁTH TIBOR Rajzolta: FAZEKAS ATTILA > 'ÉT NAPOS MENETELÉS UTÁN APRÓCSKA TELEPÜLÉS KÖZELÉBE ÉRNEK. I Egy utszéu pán marcos kétpapTrlapot pillant meg. Aztán a más/k hirdetményt olvassa fel "minden falura, amely a ban\ OLTÁRNAK MENFDÉKETAD, Pál - ÉGETÉS, A FELELŐSÖKRE AGYON-, LÖYÉS VÁR. UGYANÍGY M/NDEN SZEMÉLYRE, ARLAZÁUAM EL­LENSÉGEINEK élelmiszert el - AD, AD, VAGY MÁS MÖDON SEGÍT/ ŐKET." _____ s Ali gha kétséges ezek után, hogy milyen fogadtatásra számíthatnak A FALUBAN. DE MÁR NEM AKARNAK VISSZAKOZNI. r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents