Új Néplap, 2009. július (20. évfolyam, 153-178. szám)

2009-07-29 / 176. szám

ÚJ NÉPLAP - 2009. JÚLIUS 29., SZERDA TÜKÖR Szoknyás, fejkendős tiszazugi gyilkosok sorozat Összesen huszonhat lányt, asszonyt ítéltek el a példa nélkül álló arzénos perben Sorozatunk megtörtént gyilkosságokat elevenít fel. Egé­szen pontosan ma sem tudjuk, hogy 1912 és 1929 között hány ember szenderült jobblétre arzén okozta mérgezés miatt, de az tény: 162 esetben történt a régebben eltemetett elhunytak kihantolása. Döbbenetes, hogy a tettek elkövetői két kivétellel mind lányok, asszonyok voltak. Még talál­tunk egy szemtanút, azután a régi, elsárgult iratok között a kihallgatási jegyzőkönyveket lapozva kerestük a válaszo­kat. A munkában komoly segítséget kaptunk a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Levéltártól, a megyei főügyészségtől, különösen dr. Varga Árpád megyei főügyészhelyettestől. Több, eddig sehol nem közölt adatot, titkot adunk közre. 4. __i_________________ D. Szabó Miklós Nem minden tanú volt hiteles „Békés nagyközség fogyasztási hivatala igazolja, hogy Kerekes Lajos — aki több helyen is lakott, de állítólag — tiszakürti lakos, teljesen megbízhatatlan, közön­séges szélhámos. Melyet az is igazol, hogy a múlt év első felében Tiszakürtről Bé­késre hozott 1 ezer 450 liter bort, és itt a helyett, hogy a bornak ko­moly eladásával foglalkozott vol­na, heteken keresztül züllött, csa­vargóit, arzénos tanúnak vallotta magát, házassági ajánlatokkal szélhámoskodott, míg végre ki­tűnt, hogy esküdt felesége is van. Majd pedig amikor már az ál­tala hozott bor elfogyott, a nél­kül, hogy a hozzá kötelező fo­gyasztási járandóságot befizette volna, éjnek idején Békésről ti­tokban megszökött. Még pedig ezeddig ismeretlen helyre. Hogy a fent írott adatok a va­lóságnak megfelelnek, az alul­írott egyének sajátkezű aláírá­sukkal megerősítik.” Békés, 1930 év február 24. Varga István jövedelmi ellen­őr, és mellette néhány, nehezen olvasható vagy olvashatatlan, tintával írott név. Nő is akad köztük, akinek va­lószínűleg boros állapotban az arzénes szörnyűségek mesélé- sén kívül házassági ajánlatokat is tett a jó szövegű úr. És ami ugye hivatali szempontból még felháborító, a sok, finom, kürti bor után semmiféle adót nem fi­zetett Békés nagyközség hivata­lának a kasszájába. Helyette az aszályos torkú békési cimborák­kal, és néhány helyi vásárlóval úgy eltüntették a jóféle nedűt, hogy csak ez a kis feljegyzésféle maradt utána. Hogy aztán Kerekes úr mi vé­gett költözött nagy hamarjában más megye, más városába, ez nem derül ki a fogyasztási hiva­tal kissé felháborodott igazolá­sából. Valószínű azért, mert már égett a talaj a lába alatt: részben a meg nem fizetett adó, részben a néhány lány- és asszonykérés miatt, amelyet ugye - mint kide­rült - nős emberként követett el. Más tanúk viszont vele ellen­tétben nem szívódtak fel mint a tavaszi harmat, sokkal inkább még a levegővételt is vastagon felszámolták azért, mert megje­lentek a bíróság előtt, és tanús­kodtak. Többek között azért, mert valamikor kezeltek az el­hunyt betegek közül valakit. íme egy levél egy hasonló ta­nútól: Nagyságos Vizsgálóbíró Úr! A B 3765/1929 számú ügyben tanúként történt megidézésem- mel kapcsolatban járó költsége­met az alábbi felszámlálás sze­rint megállapítani és kiutalni méltóztassék. 1. Bérkocsi Abonyba vasúti állomáshoz 1 pengő 2. Vasúti jegy Abonyból Szolnokig ______ _____________II. o. személy 70 fillér 3. Bérkocsi szolnoki vasúti állomásról __________ 1 pengő 4. Ellátás 20 pengő____________ J5 . Bérkocsi Szolnokról a vasúthoz __ ____________________1 pengő 6. Vasúti jegy gyorsvonatra II. o._____ Sz olnokról Abonyba 2 pengő 80 fillér 7. Bérkocsi Abony állomásról haza _ __________________ 1 pengő ÖSSZ ESEN: 27 pengő 50 fillér Méltóztassék a megállapítás­nál figyelembe venni, hogy Abonyból Szolnokra 9 órára, mi­korra idézve voltam, vonattal csak úgy lehet érkezni, ha Abonyból reggel 6 órakor indu­lok el, a visszautazás pedig vo­nattal csak délután fél 3 órakor induló gyorsvonattal lehetséges. Abony, 1929. november 2. Tisztelettel: Dr. Hirn Márton Gyakorló orvos A nők fifikásak voltak Hogy az összes költséget kifizet­te-e a magasságos hivatal, erre utaló nyom a két vaskos dosszié­ban nincs, de nagy valószínűség­gel igen. Ugyanakkor megjegy­zendő, hogy hatalmas összegnek látszik a félnapi 20 pengő ellá­tás, amikor azokban az időkben a napi napszám 80 fillér és 1 pen­gő 20 körül mozgott. Ekkora ösz- szegért egy kisebb társaság is megebédelhetett volna. Ráadásul a kiutalás afféle úri becsületszó­ra történhetett, mert nem tartal­mazta sem a vasúti jegyeket, sem az ebéd számláját, esetleg azok­nak bármilyen másolatát. Hogy azután ki ellen, vagy ki mellett tanúskodott, tanúskodhatott a gyakorló orvos úr, az ebből a kér­vényből nem derül ki. Arra is rájöttek a tettesek, hogy egyáltalán nem mindegy, mikor adják be a férfinépnek az arzént avégett, hogy az esetleges orvosi vizsgálatokat, vagy puha­tolózásokat megelőzzék. Sőt, gyilkolási szándékukat olyan tö­kélyre emelték, hogy egy ideig még a gyanút is elhárították ma­gukról. íme erről tanúskodik a Szolnoki Királyi Ügyészség 1930. január 22-én kelt végzése. „A nagyrévi tömegmérgezésnél úgy voltak, hogy ott minden eset­ben orvost hívtak a beteghez, s az orvos látogatása után adták be a halálos mérget Ezt azért tették, hogy a gyanút - hogy a halál mér­gezés következtében állott elő - el­hárították. A mérgezésre vagy a végrehajtására a legkedvezőbb al­kalom az orvos látogatása után volt, mert ha bárki a tettét később­re halasztja, bizonytalan volt, hogy lesz-e alkalma azt végrehaj­tani a kórházi ápolás előtt. Utána pedig a gyógyult betegen ismét kockázatosság lett volna a mérge­zés, mert feltűnt volna az, hogy a gyógyult beteg hirtelen elhal. Éppen ezért a sorozatos mér­gezési ügyek tisztázása végett az alábbi exhumálásokat kell minél előbb megejteni a nagyrévi ügy­gyei kapcsolatban: 1. Szabó István sírja 2. Pápai Lajos sírja 3. Holyba Károly sírja 4. Takács Lajos sírja 5. Beke Mihály sírja 6. Kardos Áronná sírja 7. Kovás Sándor sírja 8. Kardos Mihály sírja 9. Kókai László sírja 10. • Jóljárt István sírja 11. Takács László sírja 12. Csabai Gyula áírja 13. Pápai János sírja 14. Cser István 15. Cser István (kétszer írták le) 16. Cser Jusztina sírja 17. Takács Lajos sírja 18. Zsíros György Ókécske 19. Zsíros Györgyné Ókécske 20. Tálas Sándor Tisza kürt 21. Súlyé József Nagyrév 22. Földvári Károly Nagyrév 23. K. Tóth László Nagyrév 24. Csabai Gábor Nagyrév 25. Virágh Miklós Mesterszállás 26. Súlyé Dénes Nagyrév 27. Földvári Sándor Nagyrév 28. Győző Lajos Nagyrév 29. B. Takács Lajos Nagyrév 30. Farkas János Nagyrév” Túladagolásban halt meg Az exhumálás sem volt egysze­rű, hiába küldtek hozzáértő, eb­ben járatos sírásókat az elöljá­rók, mert előfordult, hogy a ko­porsó teljesen elkorhadt, dara­bokra hullott, és így azt kiemel­ni lehetetlen volt. így az exhu­málást a már kiásott, és földtől megtisztított emberi maradvá­nyokon a sírgödörben végezték, és küldték el üvegekben a min­tákat a fővárosi Bírósági Vegyé­szeti Intézetnek. A korábbi titkolózások ellené­re 1929 őszére már nemcsak or­szágos ügynek számított a tisza­zugi mérgezés, hanem a külföl­di sajtó is egyre gyakrabban és többet foglalkozott a Trianon utá­ni Magyarország újabb megráz­kódtatásával. Ennek azért volt más oka is, mint a szenzációke­resés. Nevezetesen az, hogy míg kezdetben csak Nagyrévhez és Tiszakürthöz kapcsolódtak az esetek, a tanúvallomásokból ki­derült: előfordultak hasonló mérgezések Tiszafóldváron, Ti- szasason, Cibakházán, Öcsödön, Karcagon, Ókécskén, Szegváron, Újkécskén, Mesterszálláson, Pé­ten és Budapesten is. Éppen ezért akár a lavina, az egyik letartóztatás sodorta maga után a másikat, a harmadikat, a sokadikat. így hosszabb-rövi- debb ideig a korábban leírt 25 gyanúsítotton kívül rács mögé került Földvári Sándorné, Süllye Dénesné, Győző Lajosné, Szél Jó- zsefné, B. Tálas Lajosné, Rázsó Lajosné, Zoliéi Erzsébet, Szijj Gerzsonné is. Az elsárgult jegy­zőkönyv egy példát is említ. Ne­vezetesen azt, hogy Süllye Dé­nes 1924-ben halt meg, állítólag tüdőgyulladásban. Kihantolták, felboncolták, és még akkor is annyi arzént mértek maradvá­nyaiban, amennyit addig soha, egyetlen más holttestben nem találtak akkora mennyiségben. Ez a mennyiség 9,1 centigramm volt. Egyébként az emberi élet kioltására 3 centigramm arzén­től 10 centigrammig szükséges. Ráadásul egyre többen voltak olyanok is, akik az újabb és újabb letartóztatások miatti fé­lelmükben egyszerűen eltűntek erről a környékről. így tett Beke Mihályné Székely Sára is, aki hogyan, hogyan nem, Izsák köz­ségből került végül elő, egy la­kossági bejelentés nyomán. Az­zal vádolták, hogy a férjét, Beke Mihályt megmérgezte, és a mér­get Takács Lajosnétól vásárolta. (Folytatjuk) Huszonötén lakat alatt, ki az urát, ki az édesanyját, ki az apósát, gyermekét tette el láb alól a méreggel dr. Hirn Márton gyakorló orvos beadványa mellett a következő, a megyei levéltárban őrzött lapon két érdekes jegyzet maradt ránk. Az egyik az a névsor, hogy ebben az időpontban már összesen huszonöt foglyot őriztek Szolnokon az arzénes perekkel kap­csolatban. ÍME A TEUES NÉVSOR: 1. Sebestyén Bálintné arzénbeszerző 2. Sebestyén Lászlóné, aki Holyba Károlyné fér­jét gyilkolta meg 3. Pápai Lajosné a férjét gyilkolta meg 4. Beke Mihályné a férjét ölte meg 5. Valki Ferencné férje és édesanyja megölésé­vel gyanúsított 6. Takács Lajosné arzénárus, de az urát is meggyilkolta 7. Kardos Mihályné a fiát, férjét ölte meg 8. Köteles Istvánné rokkantnyugdíjas első férjét ölte meg 9. Csabai Gyuláné az urát ölte meg 10. Lipka Páíné árulta az arzént, amellyel több embert - szám szerint hetet - meggyilkoltak 11. Varga Gyuláné vak, rokkant első férjét gyil­kolta meg 12. Szabó Lászlóné az apósát mérgezte meg 13. Madaras Józsefné az apósát mérgezte meg 14. Özvegy Madarász Józsefné a férjének adott arzént 15. Özvegy Csordás Bálintné a férjét mérgezte meg 16. Kovács lmréné a férjét ölte meg 17. Takács Lajosné a férjét ölte meg 18. Cser Lajosné a férjét, apósát, két csecsemő­jét ölte meg 19. Pápai Ferencné az anyósát tette el 20. Bukovinszki Jánosné az anyját gyilkolta meg 21. Szilágyi Mária a férjét gyilkolta meg 22. Cseri Lajosné apját és anyját mérgezte meg 23 D. Szabó Mária egy idős nőt mérgezett meg 24. Józsa Antalné a férjét mérgezte meg 25. Székács Józsefné az urát tette el láb alól Az egyik vádlott í k I Rabok a szolnoki börtön udvarán. A kisgyermekét a kép előterében karjában tartó nő Szabó Lászlóné

Next

/
Thumbnails
Contents