Új Néplap, 2009. július (20. évfolyam, 153-178. szám)
2009-07-27 / 174. szám
6 2009. JÚLIUS 27., HÉTFŐ GAZDASÁG A fiatalok vannak a legnagyobb bajban kitettség A pályakezdőket és a férfiakat sújtja a leginkább a növekvő munkanélküliség A fiatalok számítanak a legkiszolgáltatottabbnak a növekvő állástalanság- gal szemben - derül ki az Eurostat friss munkapiaci jelentéséből. VG-összeállítás A fiatalok esetében az Európai Unió statisztikai intézetének elemzése szerint a munkanélküliek aránya lényegesen gyorsabb ütemben nőtt az elmúlt egy évben, mint a teljes felnőtt lakosság körében. A fiatalok mellett ugyanakkor az EU teljes férfilakossága is a válság kiemelt „foglalkoztatási áldozatai közé tartozik”, miután éppen a visszaesés által leginkább Klímavédelem: nem akarnak újabb terheket Húzódoznak a tagállamok attól, hogy további kötelezettségeket vállaljanak a klímavédelem terén - ez vált világossá az energia- és környezetvédelmi miniszterek csütörtöktől szombatig tartott informális tanácskozásán. A svédországi Aaréban rendezett megbeszélésen Andris Piebalgs, az Európai Bizottság energetikai felelőse azt a tervet igyekezett megszondázni, amely szerint a tavaly decemberben elfogadott uniós klímavédelmi csomag egyetlen nem kötelező elemét is kötelezővé tennék. Mint ismeretes, a csomagterv keretében 2020-ig az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal kell csökkenteni a szén-dioxid- kibocsátást, 20 százalékra növelni a megújuló energiaforrások arányát és 20 százalékkal javítani az energiahatékonyságot. Utóbbi kritériumot csak szándékként fogalmazták meg annak idején, de az Európai Bizottság és az Európai Parlament azt szeretné, ha ennek a végrehajtása is számon kérhető lenne. Maud Olofsson svéd energia-' ügyi miniszter szintén támogatja a kötelező célszámot, mondván: furcsa, hogy a klímavédelmi rendszer egyik eleme „puhább” a többinél. ■ Azon is vitáznak, kivessenek-e pótvámot a gátlástalanul szennyező országokra. A tagországok többsége azonban nem akar újabb kötelezettségeket a nyakába venni. A német álláspont szerint nem arról kell vitázni, kötelezővé tegyék-e a célszámot, hanem inkább azzal kell foglalkozni, hogy megfelelő lépések történjenek az energiatakarékosság terén. Olasz vélemény szerint az uniós célszámok betartásánál kell „bizonyos rugalmasság”. Nem volt egyetértés arról a francia javaslatról sem, amelynek értelmében - az Egyesült Államokhoz hasonlóan - pótvámot vetnének ki a gátlástalanul szennyező országok termékeire. Németország szerint ez „ökoimperialista” lépés lenne, ráadásul a WTO szabályait is sértené. ■ sújott iparágakban volt magas a férfi foglalkoztatottak aránya. A 15-24 éves korosztályon belül az egy esztendővel korábbihoz képest közel 4 százalék- ponttal magasabbra, 18,3 százalékra emelkedett az állástalanok aránya 2009 első negyedében, miközben az EU teljes munkaképes lakosságán belül 1,5 százalékpontos növekedéssel csupán 8,2 százalékot ért el a mutató ugyanebben az időszakban. Összesen 4,9 millió fiatal volt munka nélkül ez év első három hónapjában az unióban, ez 900 ezer fős növekedést jelent 2008 azonos időszakához képest. Százalékosan Spanyol- országban, Lettországban és Olaszországban volt a legnagyobb az állástalanság a fiataHIRDETÉS lók körében, míg a probléma által legkevésbé érintettnek Hollandia, Dánia és Ausztria számított. A számok azért is keltenek váhatóan riadalmat az unióban, mert kiderül belőlük, hogy a munkapiaci rugalmas„A MUNKAERŐPIAC túlszabályozása, amelynek célja a termelőt és a munkavállalót megvédeni a piac minden rezdülése ellen, zsákutca” - nyilatkozta a Népszabadságnak Bokros Lajos. Az MDF európai parlamenti képviselője, volt pénzügyminiszter kiemelság elmúlt években tapasztalható növekedése sok esetben az álláspiacra frissen belépő generáció kárára történt, és hogy a visszaesésre sok esetben az új felvételek leállításával reagálnak a munkaadók a már meglévő állomány átalakíte: Európában nagyon magas a strukturális munkanélküliség. „Spanyolországban a válság nyomán húsz százalékra szökött fel a ráta, s ez visszafelé is bebizonyítja, hogy egyfajta mesterséges konjunktúra fedte el a munkaerőpiac torzulásait. Európának natása helyett. Ahogyan a Deutsche Bank egyik elemzője fogalmazott, a munkaközvetítő irodák előtti sorokba a friss diplomások, az alacsony képzettségűek és a rövid távú szerződésekkel rendelkezők állnak be leghamarabb. gyón komoly reformokra van szüksége, részben azért is, hogy a munkanélküliekkel a szolidaritást fokozni tudja. A kedvezményekért folyó harc helyett áldozatokat kellene hozni, többet dolgozni, adott esetben kisebb jövedelemért” - vélekedik a politikus. Brüsszelben még bíznak az európaiak az uniós polgárok 72 százaléka véli úgy, hogy az Európai Bizottság működése pozitív, segíti a munkanélküliség elleni harcot, s jó hatással van az állásteremtésre - derül ki egy bizottsági felmérésből. A jövőbeni kilátásokat már nem ítélték meg ilyen kedvezően az EU 27 tagországában, illetve Törökországban, Macedóniában és Horvátországban élő válaszadók: 61 százalékuk számít arra, hogy a válság tovább rontja a foglalkoztatási helyzetet, és közel harmaduk „nagyon fél” attól, hogy elveszíti állását. Másképp kell járulékot fizetni jövőre az EU-ban Az Európai Unió egy 2010 márciusától hatályos rendelete értelmében egyszerűsödnek az EU-n belül mozgó munkavállalókra vonatkozó társadalombiztosítási szabályok, ez a humánpolitikai szakemberek számára is kihívást jelent - közölte a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt. Az alapvető szabályok nem változnákfígy például arendelet hatálya alá tartozó személyeket bármely tagállam jogszabályai szerint ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az adott tagállam állampolgárait. Alapvető szabályként megmarad az is, hogy a járulékokat abban az országban kell megfizetni, ahol a munkavégzés történik. ■ Változnak többek között az Európai Unión belüli kiküldetésre vonatkozó szabályok is. Fontos változás, hogy az új szabályozás kizárja a kettős járulék- fizetést, vagyis a járulékfizetés abban az államban történik, amelyikben a magánszemély munkaviszonnyal rendelkezik. Változik továbbá a kiküldetések esetén alkalmazandó jogszabály: az új szabályozás szerint a kiküldetésben lévő munkavállalók a kiküldetés kezdetétől számított 24 hónapon keresztül kötelezően a kiküldő államban maradnak biztosítottak, amihez kizárólagosan a kiküldő ország illetékes hatóságának a hozzájárulása szükséges. A jelenlegi szabályok szerint a kiküldött legfeljebb egy évig tartozhat a kiküldő ország társadalombiztosítási jogszabályainak hatálya alá, amely további egy évre meghosszabbítható. A kiküldött azonban csak akkor maradhat a lakóhelye szerinti állam társadalombiztosítási jogszabályainak a hatálya alatt, ha tevékenységének lényeges részét ebben (például 25 százalékát) az államban folytatja. A szabályrendszer egyszerűsítését az utóbbi években az új tagállamok csatlakozásával egyidejűleg bekövetkezett munkaerő-piaci átalakulás és a fokozott migráció tette szükségessé - emlékeztet a Deloitte. ■ Penny Market Friss. Olcsó. Jó. Bokros Lajos szerint többet kell dolgozni, akár kevesebb pénzért is A » rr 4
