Új Néplap, 2009. július (20. évfolyam, 153-178. szám)

2009-07-04 / 155. szám

2 ÚJ NÉPLAP - 2009. JÚLIUS 4., SZOMBAT Olvasóink írták Tartunk a kutyáktól! A július 1-jén megjelent Szó­vá tesszükre szeretnék rea­gálni. Megértem a nagyszülő felháborodását. Igenis ellen­őrizni kellene, hogy adnak-e szájkosarat a kutyákra. Két­gyerekes anyuka vagyok, a ki­sebbik fiammal, olykor csalá­dostul sűrűn járunk a szolnoki Tisza-parti sétányra sétálni. Vannak olyan gazdik, akiknél szinte nagyobb a ku­tya, húzza-vonja a gazdáját, én pedig attól tartok, elszaba­dul, s ráront valakire. Régen is tartottam a kutyáktól, de mióta gyerekeim vannak, sokkal érzékenyebb vagyok erre. Természetesen a gazdák azt szokták mondani, „nem bánt”, „nem harap, békés”, de mint ahogy az emberek is ki­számíthatatlanok, úgy a ku­tyák még inkább azok. A másik, hogy néha szíve­sen lentebb mennénk a sé­tányról, a füves részre, de a kutyások ott futtatják a nagy testű állataikat, azok össze­vissza „csinálnak” a fűbe, te­hát értelmes ember nem megy le oda, hogy a kutyagu­miban sétálgasson. Vélemé­nyem szerint, aki nem kertes házban lakik, az ne tartson ilyen nagy testű kutyát, plá­ne, mivel nem megoldotta, szabad léte. Ezért inkább ki­hozza más emberek közé, i akik nyugodtan szeretnének a fűben sétálgatni, nem pedig félelemben a szájkosarak nél­kül ziháló állatoktól. Szóval oldja meg minden gazdi ma­gának és kutyájának, teremt­se meg saját maga a feltétele­ket a kutyus futtatásához, ját­szadozásához odahaza, vagy alakítsanak ki egy csak ku­tyásoknak való területet, és akkor minden oké, senki nem zavar senkit. A véleményemmel nem va­gyok egyedül, másokkal is beszélgettem erről, és sokan gondolkodnak hasonlóan. Ar­ról nem beszélve, hogy a sza­bály az szabály, a szájkosár kötelező. Akkor miért nem tartja be ezt a 90 százalék, akiket ráadásul nem is ellen­őriz senki?! h. j., Szolnok MEGYEI TÜKÖR Égi menekülés a viharzóna elől szenvedély A sárkányrepülősökre a hirtelen leereszkedő köd is veszélyes lehet GYORSSZAVAZAS Komoly veszélyt is jelent­het egy sárkányrepülőre egy kitörni készülő vihar. A Surjány szomszédságá­ban lévő reptérről felszál­lókkal már megesett az is, hogy szinte a fél orszá­got megkerülve kellett menekülniük egy vihar­zóna elől. Kis Zoltán degben is felszálltunk, és felülről csodáltuk meg a hófedte téli tájat, a takarmány után kutató, csapa­tokba verődött őzeket, a környe­ző, csendes, hóba burkolózott te­lepüléseket. Most így, nyáron le­nyűgöző látványt nyújt a kör­nyékbeli táj, különösen napfel­keltekor és naplementekor iti, a közeli Tisza fölött gyönyörű a ter­mészet. Ilyenkor igazán szép lé­gi felvételeket lehet készíteni egy-egy természeti értékről vagy jelenségről - osztotta meg la­punkkal élményeit a repülős. — Az időjárási körülmények nagyban befolyásolják a repülés időzítését, illetve annak bizton­ságát - folytatta Szalay Péter, a társaság másik tagja. - Általá­ban gépfüggő, de 10 m/s fölötti szélsebesség esetén a repülés már veszélyes lehet ezekkel a gé­pekkel. Emellett a hirtelen le­ereszkedő köd és a heves nyári zivatarok jelentenek komoly ve­szélyforrást. A magasból szem­lélve egy kitörni készülő vihar félelmetes képet tud festeni az égbolton. Esetünkben volt már arra példa, hogy nem tudtunk időben leszállni, és egy viharzó­A 4-es főúton Törökszentmiklós felől Fegyvernek irányába halad­va, Surjányba beérve a közút közvetlen szomszédságában el­terülő jókora gyepet és annak környékét hétvégente a repülés szerelmesei népesítik be. Az utóbbi időben az itt - hobbi- és sportcélra - kialakított repülő­térről levegőbe emelkedő sár­kány-, illetve motoros vitorlázó­repülők látványa egyre több ér­deklődőt és kíváncsi autóst kész­tet megállásra. A minap lapunk Is látogatást tett a helyszínen.- Az elmúlt esztendőkben egy tíz-tizenkét fős, főként török- szentmiklósiakból álló baráti társaság szerveződött, melynek tagjai valamennyien a repülés szenvedélyének hódolnak sza­badidejükben - kezdte mondan­dóját Nagy Attila, a helyi moto­ros vitorlázórepülősök egyik Nagy Attila tapasztalt motoros vitorlázórepülős. Még az egykori Magyar Honvédelmi Szövetség toborzása révén került a repülés közelébe. képviselője. - Még két éve, 2007-ben itt, Surjány határában építettünk fel egy könnyűszer­kezetes, hatszázötven négyzet- méteres hangárt a gépe­ink számára, és folyamatosan te- remtettük meg a repüléshez szükséges alapvető feltételeket. —Jómagam az egykori Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) toborzása révén kerültem a re­pülés közelébe. Miután e szer­vezet megszűnt, tevékenysé­günk hobbirepülésbe ment át, azonban a honvédséggel kiala­kított jó kapcsolatunk azóta is megmaradt. Kiváló együttműkö­désünknek köszönhetően tavaly már itt volt a repülés iránt ér­deklődő fiatalok pályaorientáci­ós táborának állomáshelye is — mondta a ma már húszévnyi re­pülést és mintegy ezer repült órát piaga mögött tudó, tapasz­talt szakember. — Mi a repülés igazi megszál­lottjai vagyunk — vette át a szót Gubán János, a sárkányrepülő­sök egyik helyi képviselője. - Gé­peink utazósebessége 70-120 ki­lométer óránként, a repülési ma­gasságunk pedig általában 300- 600 méter között változik, de oly­kor több ezer méter magasan is tudunk repülni. Idén januárban a mínusz három-négy fokos hi­na elől menekülve fél Magyaror­szágot meg kellett kerülnünk ah­hoz, hogy haza tudjunk jutni, és biztonságosan földet is érjünk. Amint azt a jelenlévők el­mondták, csak szigorúan kar­bantartott, felügyelt gépekkel és technikával, a biztonsági előírá­sok és a repülés szabályainak maximális betartása mellett re­pülnek. A repülőtér üzemelteté­sére minden évben meg kell kér­niük a légügyi hatóság engedé­lyét. A gépeket évente vizsgáz­tatniuk kell, azokat berepülőpi­lótával kell átvizsgáltatniuk. Öt­ven repült óra elteltével repülő­gép-szerelő közreműködésével időszakos karbantartást, ápolást kell végeztetniük. A repülés öröme semmihez sem hasonlítható U Ön szívesen kipróbálná a sárkányrepülést? Szavazzon honlapunkon / ma 16 óráig: SZ0U0N.hu A szavazás eredményét a szombati számunkban közöljük. A szél ereje, iránya is jelentősen befolyásolja a repülést — A repülés öröme semmihez sem hasonlítható, és semmivel sem pótolható -fogalmazott Szalay Péter. - Aki egyszer le­győzi a tériszonyát, és belekós­tol ebbe a műfajba, az biztos, hogy ezt később nem tudja ab­bahagyni. Mi szívesen látunk mindenkit, akit érdekel ez a technikai sport, oktatást, ki­képzést is végzünk, versenye­ket rendezünk-szervezünk. Legutóbb itt rendeztük meg a Köztársaság Kupa sárkányre­pülő ügyességi verseny selejte­zőjét is. Megkérdeztük olvasóinkat Mit szól a Magyar Gárda feloszlatásához? Jelentős fejlesztések várhatók a megyében sás Róbert, Jászberény: - Vé­leményem szerint igenis mű­ködhetne a Magyar Gárda mint szervezet. Megnyilvánulá­sai alapján kicsit szélsősége­seknek tartom őket, úgy gon­dolom, ebből talán visszább kellene venniük. Ugyanakkor ők is a saját érdekeiket képvi­selik, tehát más keretek és ha­tárok közé kellene inkább szo­rítani őket, mint megszüntetni. BAGi anita, Szolnok: - Örülök neki, mert így is elég nagy a feszültség jelenleg az ország­ban, és legalább eggyel keve­sebb demagóg szervezet szítja a feszültséget. A mindennapja­imban nem sok előnyét láttam a Magyar Gárda működésé­nek, megmozdulásainak. A fi­atalabb korosztály szempont­jából is előnyös, mert ők in­kább befolyásolhatóbbak. rideg István, Karcag: - Tudo­másul vettem a döntést, bár az alapján, amit tudok, nem ár­tottak senkinek. Nem hallot­tam, hogy bárkit is megvertek volna, de olyat láttam a tévé­ben, hogy gárdistát vertek. Vannak bizonyos értékek, amelyek nagyobb védelmet ér­demelnének, ilyeneket vállal­tak ők fel. Szó sincs arról, hogy fasiszta szervezet lenne. viNCZE Róbert, Túrkeve: - A rend fenntartása mindig a de­mokratikus rendőrség felada­ta. Azt kell elősegíteni minden eszközzel, hogy a rendőrség ezt a feladatát minél hatéko­nyabban meg tudja valósítani. A Magyar Gárda ügyében ho­zott bírósági döntést nem kívá­nom kommentálni, hiszen ezt szakmailag hozzáértő szakem­berek fogalmazták meg. Az ez évi költségvetést 21 milli­árd 411 millió 765 ezer forint fő­összeggel fogadta el a megyei ön- kormányzat képviselő-testülete, a 961 millió forintos hiányt most áprilisra 100 millió forinttal sike­rült a takarékos gazdálkodásnak köszönhetően csökkenteni a 2008. évi pénzmaradványból - tudtuk meg Fejér Andortól, a megyei közgyűlés elnökétől, va­lamint Búsi Lajos alelnöktől. Az elmúlt évi 4 milliárd forint érté­kű kötvénykibocsátásnak kö­szönhetően a megyei önkor­mányzat tervezett fejlesztései megvalósulhatnak. Jelenleg 17 pályázat áll előkészítés alatt 436 millió forint értékben, 11 pályá­zat esetében már megszületett a kedvező döntés, melyek 1,5 mil­liárd forint értékű fejlesztést je­lentenek. A pályázatok jelentős része energetikai beruházás, illetve felújítás, épületrekonstrukció. További kiemelt fejlesztési fel­adat a sürgősségi ellátás, ezen belül a gyermeksürgősségi ellá­tás fejlesztése a megyei Hetényi Géza kórházban. Kedvező máso­dik fordulós döntést követően várhatóan jövő év első felében megkezdődhet a 688 millió fo­rintos beruházás. Emellett a me­gyei egészségügyi intézmény­ben egy 5 milliárd forint értékű beruházás előkészítő munkála­tai is megkezdődtek. ■ Békési Brigitta

Next

/
Thumbnails
Contents