Új Néplap, 2009. július (20. évfolyam, 153-178. szám)

2009-07-20 / 168. szám

ÚJ NÉPLAP - 2009. JÚLIUS 20., HÉTFŐ 5 Hívja az Új Néplap / • 0 0 0 • 0 g m újságíróját! MEZŐTÚR Hatvannal járt hajdan az öreg sínautó vasút Ócskavasból szedték ki az összetört, használhatatlan járművet- inkább bedarabolták ócska­vasnak. Molnár Sándor lakatos­mester, a mezőtúri Lokomotív Vasutas Nyugdíjasklub vezetője, 2004-ben látta meg a Warszawát egy géptelep udvarán félredob­va, deformáltan. Két évbe telt, mire sikerült megszerezni a jár­művet, s ugyanennyi időbe, hogy a nyugdíjasklub, Molnár Sándor irányításával, teljesen fel is újítsa. A munkával a mezőtúri állo­más építésének és a Mező­túr-Arad vasútvonal megnyitá­sának százötvenedik évforduló­jára, 2008 őszére készültek el, s azóta egy letűnt időszak tanú­jaként álldogál a mezőtúri állo­máson. ■ Makett a malomról. Az 1912-ben épült Ilona malom Mezőtúr szimbólu­ma, építészeti kincse volt mindaddig, amíg tavaly — élénk lakossági kritikák kíséretében — le nem bontották, és egy áruházlánc nem épített üzletet a helyén. Azóta ez a makett őrzi a malom emlékét a helyszínen. Meggyógyult a mezőtúri kórház gyógyítás Egy év alatt felére csökkent az intézmény tartozásállománya Az átépülőben lévő mezőtúri vasútállomás egyik csendes sar­kában egy nagy fekete Warsza­wa sínautó ácsorog. Autó, vasúti kerekekkel. Az 1960-as évek vé­gén huszonkét darabot hoztak be az országba a lengyel jármű­ből. Több mint húsz liter üzem­anyagot fogyasztott száz kilomé­teren, és a fénykorában hatvan kilométeres végsebességre volt képes. Mezőtúron több mint tíz esz­tendeje fogalmazódott meg elő­ször, hogy jó lenne a vasútállo- | mást valami régi járművel deko- § rálni. A gondolat gazdája először | gőzmozdonyt szeretett volna ki- | állítani közszemlére, de a kisze- 1 melt példányt nem adta a MÁV Molnár Sándor nyugdíjas lakatos és a nagy mű, a Warszawa elsősorban a Mezőtúron élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerű­en panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 56-516-700-as telefonszámot! Foglalkoztatás a városi statisztika tükrében Érdekes képet mutatnak Mező­túr főbb első félévi munkanélkü­liségi mutatói. A 12 144 munka- vállaló korú lakosból januárban 1252-en szerepeltek a foglalkoz­tatási szolgálat munkanélküli­nyilvántartásában. Ez 10,31 szá­zalékos arányt jelent, amivel a város a némileg megyei szint fö­lött teljesített (9,29 %). A munka- nélküliek között 352 személy már egy éven túl szerepelt akkor a nyilvántartásban, tehát az ő helyzetük különösen kiszolgál­tatott volt. Februárban (1318), március­ban (1359) és áprilisban (1459) folyamatosan emelkedett a re­gisztrált munkanélküliek szá­ma, s ezzel párhuzamosan az egy éven túliaké is. A munka­nélküliségi mutató áprilisra 12 százalék fölé emelkedett. A má­jus viszont megtörte a romló fo­lyamatokat: több mint százzal csökkent a nyilvántartott állás­keresők száma, az egy éven túli munkanélkülieké több mint hússzal, és a százalékos mutató is visszaesett ennek arányában. Mielőtt azonban még nagyon örülnénk ennek, tegyük hozzá: sajnos nem az elsődleges mun­kaerőpiacon kezdődtek mar­káns változások, hanem az Út a munkához közfoglal­koztatási program szívta fel a munkanélkülieket. A megyei folyamatok - ki­sebb eltérésekkel - a mezőtú­riakhoz hasonlóan alakultak. ■ Az utóbbi hónapokban a kórház-üzemeltetéssel foglalkozó Hospinvest Zrt. körüli politikai botrányok és pénzügyi csődhírek töltötték be a magyar saj­tót, ám néhány szintén szerződéses működtetésű intézmény jól és gazdasá­gosan működik. Közéjük tartozik a Mezőtúri Váro­si Kórház is. L. Murányi László A kórházi fejlesztések a betegellátás javítását, a gyógyítás színvonalának folyamatos emelését, tehát a lakosságot szolgálják mai munkát felügyelje. Első lépésként a dolgozói jog­viszonyt kellett átalakítani - me­sélik dr. Csellár Zsuzsa orvos igazgatóval közösen —, és a meg­szűnő közalkalmazotti státuszok helyett munkaszerződéseket kellett kötni. A dolgozók négy-öt százaléka volt csak- , aki nem fogadta el az erről szó­ló ajánlatot. A második lépésben egy köte­lezettségvállalási és keretgazdál­kodási rendszert vezettek be az intézményben. Ebben minden gazdálkodási egység számára meghatározták a teljesítménybe­li elvárásokat és a hozzá kap­csolódó létszám- és költségkere­tet. Ennek jegyében 2008-ra 13 dolgozóval csökkent a létszám. A működési átalakításo­kat követően, az új kór­házvezetők meghatá­rozták a szakmai fejlesztési irá­nyokat is.-A betegfor­galmunkon vi­lágosan lát­szott, hogy a betege­ink nagy többsége bel­gyógyászati típusú, illetve sür­gősségi jellegű beavatkozáso­kért fordul hozzánk - folytatja a változások sorát a főigazgató. - Ebben a két irányban fejlesztet­tünk hát elsősorban. Egy pályá­zat révén például, négy ággyal, sürgősségi betegellátó osztályt hoztunk létre, ami nem gyakori a hasonló kis kórházak között. Igyekeztünk javítani a járóbeteg­ellátásunk színvonalát, és tet­tünk néhány lépést azért is, hogy a betegek számára barátsá­- A mezőtúri önkormányzat a 2006-os választások után kez­dett a kórház szerződésbe adá­sával foglalkozni - nyilatkozta lapunknak dr. Draskovits Dé­nes polgármester. - Akkor már évente hatvan-nyolcvan­millió forintjába került az in­tézményfenntartása a város­nak, és azt máshonnan kellett elvonnunk. Ezt a helyzetet nem tudtuk tovább fenntarta­ni, ezért pályáztattuk meg az A sikeres működtető A MEDisvsT KFT. a mostanában leszálló ágba került, immár fel­számolás előtt álló Hospinvest Kft.-ből vált ki 2006 tavaszán. A cég ügyvezetője és egyik főtu­lajdonosa Németh Attila orvos, a Vas Megyei Önkormányzat egészségügyi bizottságának egy­kori —fideszes — elnöke. A me­zőtúri kórházon kívül a Medisyst működteti a körmendi és a tapolcai intézményt is. üzemeltetést. A Medisyst Kft.-t egyhangúlag választotta a tes­tület, és nyugodtan mondhat­juk, hogy helyesen. A működtető racionalizálta a kórházat, és javult a gyógyítás színvonala is. A mezőtúri házi­orvosok korábban Karcagra küldték azokat a betegeiket is, akiket itt a városban is gyó­gyíthattak volna. Most megfor­dult a folyamat, már karcagi betegek járnak át Túrra. gosabbá, otthonosabbá tegyük a környezetet. A gazdaságtalanul végezhető, a mi szintünknek nem megfelelő ellátásokat vi­szont megszüntettük, hogy „ne vigyék” a pénzt. Kimondhatjuk: profiltisztítást végeztünk, és op­timalizáltuk a költségeinket. Emellett változott, javult a szak­orvosi kar összetétele, és sike­rült néhány olyan orvost is ide­csábítanunk Mezőtúrra, aki a betegeit is „magával hozta”.- Fontos, hogy folyamatosan figyeljük a lakossági igényeket - teszi hozzá az orvos igazgató asszony -, és annak függvényé­ben is tudunk korrekciókat vé­gezni a szolgáltatási struktúrán. Nagyon jó a kapcsolatunk a kis­térségben dolgozó háziorvosok­kal, tőlük is fontos visszajelzé­seket kapunk. Az intézményen belül jó munkahelyi hangulat alakult ki, egyre jobb, összetar- tóbb a csapat. SZ0U0N.hu A privatizáció előzményeiről a SíOUON.Iw hírportálon olvashatnak. Az önkormányzat elégedett az üzemeltetővel A mezőtúri kórházat 2007. feb­ruár elsejétől működteti, szerző­dés alapján, a Medisyst Kft. e cél­ra létrehozott cége. Előtte átesett már az intézmény néhány pénz­ügyi válságkezelésen, amelyek eredményeként lecsökkent ugyan az adósságállomány, de a hiány újratermelődését nem si­került kiküszöbölni. Ahhoz ugyanis hatékony — és helyen­ként fájdalmas, érdekeket sértő | - szervezeti és működési átala- I kításokra lett volna szükség, | amit már a Medisyst-időszakban J sikerült végrehajtani. Mindez Harsányi Zsolt főigazgató irányí­tásával zajlott — aki egyébként ezt megelőzően éppen egészség- ügyi válságmenedzseléssel fog­lalkozott.- Közgazdász vagyok - mond­ja a szervezeti átalakítások ne­hézségeiről a főigazgató —, így nem akadályoztak azok a szoká­sok, beidegződések, szakmai és kapcsolati korlátok, amik az or­vosból lett igazgatókat erősen kötik. Erre a posztra menedzser kell, és nem feltétlenül orvos, hogy tisztán lássa a racionalitá­sokat. Azért van az orvos igazga­tó, hogy a szak­Harsányi Zsolt: Hatékonnyá kellett tennünk a kórház műkö­dését I b i * 4

Next

/
Thumbnails
Contents