Új Néplap, 2009. július (20. évfolyam, 153-178. szám)

2009-07-18 / 167. szám

ÚJ NÉPLAP - 2009. JÚLIUS 18., SZOMBAT 13 TÜKÖR Uj idők új népbetegsége fenyeget? egészség Felkelni minden reggel, és elindulni otthonról időnként rendkívül nehéz Jennifer Lopez, Goldie Hawn, Prad Pitt, Winona Ryder, Cher, Uma Thur­man, Michael J. Fox, Kim Basinger, Whitney Huston, Wody Allen, Sting, Anthony Hopkins, Harrison Ford. Sztárok. Közös bennük, hogy mindőjüket kezelték már depresszióval! L. Murányi László Felmérések szerint Magyaror­szágon minden ötödik ember a depresszió nevű betegségben szenved, vagy legalább egyszer megérintette már élete során ez a baj. A laikus átlagember azon­ban alig tud valamit a depresszi­óról. Rengeteg róla a téves infor­máció és az alaptalan előítélet; a közvélekedés még mindig afféle úri, életmódbetegségnek, értel­miségi nyavalygásnak tartja a „depit”. ! — Ennek semmi alapja — sző- s gézi le dr. Ferencz Csaba, a szol- f noki Hetényi Géza kórház pszi- | chiátriai osztályának vezetője. §- A depresszió ugyanolyan bio­lógiai alapú megbetegedés, mint a cukorbetegség, a magas vér­nyomás, vagy számtalan más szervi baj. Az agy bizonyos ké­miai anyagainak hiánya vagy hi­ányos termelődése idézi elő, esetleg az agy bizonyos részei­nek rossz működése. Köznapi értelemben egy hangulatállapo­tot jelez csak a kifejezés. Beteg­ségről akkor beszélhetünk, ha a rossz hangulati állapot erősebb vagy hosszabb, mint egy nor­mál, átlagos reakció egy-egy ne­gatív életeseményre. Ma már na­gyon jó hatásfokkal gyógyítha­tó, a betegek hatvan százaléka meggyógyul, ha gondos kezelést kap! Az első lépés az, hogy meg­felelő gyógyszerekkel helyreál­lítsuk a biológiai zavart kiváltó rendellenességet, majd pedig pszichoterápiás módszerekkel helyreállítjuk a depressziós idő­szakban elszenvedett érzelmi sé­rüléseket.- Mi az oka annak, hogy eny- nyire terjed a világban?- A depresszióra való hajlam genetikailag öröklődik. Ha nagy vagy fokozatosan erősödő stressz éri az ilyen embereket, akkor megjelenik a betegség. Márpedig A depresszió nagyon gyakran jár együtt az alkohollal: vagy oka, vagy következménye annak. Képünk illusztráció. a stresszes hatások egyre erőseb­bek a mai világunkban! M. 30 éves fiatal nő, Ferencz főorvos és a szolnoki pszichiát­ria egyik gyógyult betege. Kész­séggel beszél arról, hogy miként éli meg a beteg a depressziót — milyen volt az ő betegsége és gyógyulása. — Tinédzser koromban jelent­keztek az első tünetek: alvásza­var, hajnali ébrenlétek, indoko­latlan szorongás és idegesség, te- nyérizzadás, nap közbeni síró­görcsök, minden ok nélkül. Egy idő után már tömegbe se tudtam menni, képtelen voltam buszra szállni, gyakran volt hányinge­rem, szédültem. Minden és min­denki idegesített, a legapróbb dolgoktól is „eldurrant az agyam”. Szerencsémre az anyu­kám elvitt a háziorvoshoz, aki azonnal szakemberhez küldött.- Milyen volt a betegség, és mi­lyen a gyógyulás útja?- Sokáig kínlódtam. Volt egy hosszabb időszakom, amikor azt gondoltam, hogy én majd gyógyszer nélkül, pusztán a sa­ját erőmből is kigyógyulok a de­presszióból. Próbáltam min­Dr. Ferencz Csaba főorvos dent megtenni ezért. Felmen­tem például egyedül egy bevá­sárlóközpontba, pedig koráb­ban szédültem és hányinger ért el az ilyen helyeken. Legnehe­zebb mindig a felkelés volt. Szo­rongva, félelmekkel. Legszíve­sebben a lakásban maradtam volna, de tudtam, hogy el kell indulni, mert különben végleg ottveszek. Számtalanszor elő­fordult, hogy az anyukám és a párom ott ültek az ágyam szé­lén: márpedig fel kell kelni, és el kell indulni! Sokáig kínlód­tam, és a múlt évben három hó­napra bekerültem a szolnoki pszichiátriára. Amit ott láttam és átéltem, az tanulságos volt, sokat segített. A három hónap alatt alakult ki bennem az, hogy elég volt ebből az életből! Hi­szen annyi szép dolog vár még rám, és hogy szeretném vissza­kapni a régi életemet. Ez idő alatt jöttem rá arra is, hogy a gyógyulás elsősorban rajtam múlik. A gyógyszer fontos, se­gít, de csak egyik része a dolog­nak. Ha az ember nem dönti el szilárdan, hogy meg akar gyógyulni, akkor nem lábal ki, minduntalan visszaesik. Ne­kem szerencsém is volt, mert a családom és a párom mindvé­gig mellettem állt a betegsé­gemben.- Milyen állapotban jött ki a kórházból?- Nagyon nehéz időszak volt. Újra kellett tanulnom szinte mindent. A kórházban úgy érez­tem, hogy biztonságban vagyok, de kint egyszerre csak nagy lett nekem a világ, amikor kijöttem. Szerencsére visszavettek a mun­kahelyemre, és ez nagyon fon­tos volt. Egy dolgot nagyon meg­tanultam: a problémákkal szem­be kell nézni, mert csak úgy le­het legyőzni őket. Most már jól tudok pihenni, aludni, közösség­be, sőt tömegbe menni is. A szolnoki T. szintén Ferencz főorvos betege. Az 52 éves, többdiplomás férfi capuccino és ásványvíz mellett mesél magá­ról és a depresszióról.- Depressziósnak lenni főfog­lalkozás. Az általa okozott apátia ugyanis lefedi a nap huszonnégy óráját. Lefekszik az ember csü­törtökön, és egy héttel később, pénteken száll ki az ágyból. Ezek az időszakok az igazán veszélye­sek. Amikor nem kelek fel, nem mosakszom, nem borotválkozom, nem öltözöm fel, nem főzök, nem takarítok, nem váltok ruhát, nem megyek le a postámért, nem ve­szem fel a telefont és nem vála­szolom meg a leveleimet, mert nem látom értelmét. Ezek a na­pok jelenük a depresszióm mély­pontjait. Egy egyhetes alvás után aztán felébred az emberben a túl­élési ösztön, és olyankor lázasan igyekszik eltakarítani mindenfé­le szennyest. A depressziótól megváltozik az élet üteme, ritmu­sa, és ez nagy mértékben roncsol­ja az embernek a külvilághoz fű­ződő mindenféle viszonyát. Nekem ezerkilencszáznyolc- vankilencből származik az első ilyen zárójelentésem, de a beteg­ség sokkal előbb kezdődött. Ha kamasz koromban a szüleim Honnan tudhatjuk a bajt? a depresszió diagnosztizálásá­nak alaptünetei az alábbiak: 1. Tartós, a nap legnagyobb ré­szében rossz, levert hangu­lat. 2. Az érdeklődés és az örömér­zés csökkenése. 3. Nyugtalanság, szorongás ér­zése a mindennapi tevékeny­ségekben. 4. Állandó fáradtság, enervált- ság. 5. Alvászavarok — álmatlanság vagy fokozott alvásigény. 6. Emlékezés- és figyelemzava­rok, csökkent gondolkodási képesség, összpontosítási és döntési képtelenség. 7. Értéktelenség érzése, súlyos bűntudat, nem indokolt ön­vád. 8. Öngyilkossági gondolatok megjelenése, visszatérő gon­dolatok a halálról. 9. Olyan testi panaszok, ame­lyeknek ismételten sem talál­ják az orvosok a szervi okait. Aki ezeket a jegyeket tartósan tapasztalja magán, az feltétle­nülforduljon orvoshoz! nem seperték volna a szőnyeg alá a problémákat, és idejében orvoshoz visznek, akkor most biztosan nem tartunk itt. Nyolc­vankilencben egyébként már si­keres menetelésnek tűnt az éle­tem: tanár voltam, elvégeztem az egyetemet is, doktoráltam... Az én betegségem kiváltásában kulcsszerepe lett az italnak. Kő­művesekkel és pingpongosokkal végigittam azt a bizonyos nyarat, és azt hittem, hogy szeptember elsején majd megborotválkozom, öltönyt veszek, eldobom a piát, és megyek tanítani. A hirtelen al­koholmegvonás után azonban hallucinációk léptek fel, és kór­házba kerültem. A mostani álla­potom, az öngyilkossági kísérle­teim időszakához képest, stabil­nak és nyugodtnak mondható. Olyan depressziós vagyok, aki a gyógyszerek hatására képes olyan életet élni, ami adott eset­ben kielégít, és nem váltja ki sze­mélyiségemből a halálvágyat. Mostanra megtanultam, hogy ne az egy liter konyak, az erek me- télése meg az akasztás vagy a gyógyszerbeszedés legyen az el­ső reakció, hanem baj esetén szakember segítségét kérjem. Az ezüstök szűk fél évezredig vártak egykori gazdájukra ásatás Minden bizonnyal menekülés közben földbe süllyesztett földi javakról van szó Újabb kincslelet került elő a me­gyében. Az ezüstpénzekből és ezüströgből álló együttes felbuk­kanásáról a szolnoki Damjanich János Múzeum régészei számol­tak be, akik a nagykunsági ár­apasztó tároló területén, Puszta- taskony térségében a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat megbízásából végeznek lelet­mentő munkálatokat. Amint azt Polgár Zoltán ása­tásvezető régész elmondta, a hu­muszréteg eltávolítása után fém- keresős vizsgálatot végző Bács­kái István, a KÖSZ munkatársa bukkant rá a 19 darab, I. Ferdi- nánd magyar király által vert dé­nárra és a velük együtt a főidben rejtőző ezüströgre. Utóbbinak Az ásatások nagyon gyakran tárják elénk egykori tragédiák megőrzött nyomait. Képünk Illusztráció. minden bizonnyal értékmérő szerepe lehetett az egyre zakla- tottabbá vált korban a vert pénz iránt bizalmatlansággal viselte­tő egykori tulajdonosa számára. A 20x20 méteres területen szétszórt pénzek vizsgálata je­lenleg is folyik. Az egyik, már megtisztított körmöcbányai ve­retű, Szűz Máriát ábrázoló dénár 1535-ös évszáma nyújt eligazí­tást a kincs földbe kerülési ide­jének meghatározásában. Elrej­tése valószínűleg a Buda elfogla­lására 1541-ben indított hadjá­rathoz köthető, ami a Mohácsot követő viszonylag nyugodt, el­vesztegetett másfél évtized után végképp megpecsételte a közép­kori magyar állam sorsát. Mivel a lelet felbukkanása környékén középkori település­nyom jelenleg nem azonosítha­tó, minden bizonnyal menekü­lés közben földbe süllyesztett föl­di javakról van szó. Az elrejtés körülményeit már nem ismer­jük, mivel a mezőgazdasági mű­velés az egykori tárolóalkalma­tosságot is megsemmisítve meg­bolygatta, szétszórta a leletet. Annyi valószínű csupán, hogy zaklatott múltunk egyik tragédi­ájának emléke lehet. Néhai gaz­dája sohasem tudott visszatérni érte, nem kizárt, hogy kincsével együtt életét is elvesztette. ■ Szathmáry István Szent Istvántól Mária Teréziáig A dénárt Szent István kezdte Magyarországon veretni bajor minta alapján. Akkor száz darab ért belőlük egy arany­forintot. Később értékük egyre romlott, végül egy aranyat már 4-500 dénárban számol­tak. Viszonylag kis pénznek számított. A madonnás dénárok Mária Terézia koráig voltak forga­lomban Magyarországon.

Next

/
Thumbnails
Contents