Új Néplap, 2009. július (20. évfolyam, 153-178. szám)

2009-07-13 / 162. szám

4

ÚJ NÉPLAP — 2009. JÚLIUS 13., HÉTFŐ

INTERJÚ

portré Busi László alezredes a katonaságtól váltott, és a rendőri pályafutása azonnal a vízzel

kezdődött. Hamar megtanulta, hogy a beosztottakról való gondoskodás nagyon fontos.

M

n

I

Baranyi György

Bár a Tisza mellett nőtt fel, de csak a katonai főiskolán tanult meg jól úszni, hogy aztán a rendőrségnél kössön majd ki Busi László alezredes. A szolnoki központú Tiszai Vízi Rendészeti Rendőr- kapitányság vezetőjével készült beszélgetés során sok minden szóba került a zöld gondolkodású vízi rendőröktől a haltolvajok elleni újfajta küzdelmen, a vízi holttestek kitörölhetetlen „emlékén” és a gáton rosszul közlekedő angolokon át a Tisza szépségéig és a természetfotózásig.- Ha már víz és vízi rendőrség: szeret úszni?- Igen, természetesen szeretek. Érdekes története van egyébként ennek. Tiszai gyerek vagyok, itt nőttem fel Szolnokon, viszont úszni igazából jól már csak a katonatiszti főiskolán tanultam meg. Ott osztályozták is, . és azt mondták, hogy aki nem tud úszni, kettest fog kapni. Ezért tiltott módon, este tízkor, takarodó után felkeltünk egy másik, úszni szintén nem tudó társammal, és lejártunk az uszodába. így szépen megtanultunk éjszakánként autodidakta módon úszni. Amikor eljött a vizsgafelmérés ideje, mindenki legyintett: na ezek majd a végén még belefulladnak. Ám mikor látták, hogy normaidő körül leúsztok a távot, igencsak csodálkoztak. Kérdezte is a testnevelő tanár, hogy „Laci, ti hogy tanultatok meg úszni?”, no akkor beváltottuk... Azóta rendszeresen úszom, bérletem is van. Nálunk egyébként az úszás ha nem is munkahelyi kötelesség, de fontos, hogy egy vízi rendőr biztonságosan tudjon úszni.- Az úszni tudás akkor nem is követelmény egy vízi rendőr esetében?- Követelmény, de nem azért, mert vízi rendőr valaki, hanem mert minden hajósképesítésnek alapfeltétele az, hogy legalább kétszáz métert biztonságosan le tudjon úszni a jelölt. Erről igazolást kell kapnunk. Igazából ahhoz, hogy valaki vízi rendőr lehessen, különböző hajóvezetői képesítést kell szereznie. Hogy a szakmaiságot erősítsük, nekünk már a szolgálatinál még magasabb, hivatásos hajóvezető képesítésünk is van. Emellett tisztában kell lenni a rádióforgalmazás szabályaival is, és az idegen nyelvi tudás is nagyon fontos. Nekem például angolból és oroszból van nyelvvizsgám. A nyelvtudáshoz kapcsolódóan egy jópofa eset volt nemrég. A Tisza-tó gátján mentem éppen a rendőrautóval, és egyszer csak szembe jöttek kerékpárosok. Húzódok le a jobb oldalra, hogy elengedjem őket, hát erre ők is arra húzódnak le. Lassítok, rájuk villantok, csak jönnek jobbra. Megáitok, és mondom: „Jó napot kívánok, hát nem tudják, melyik oldalra kell lehúA kapitány a kormánynál. Busi László ha teheti, maga is vízre száll a vízi rendőrkapitányság hajójával, amelyet természetesen vezet is, hiszen megvan hozzá a hivatásos képesítése.

zódni?”, és akkor angolul elkezd válaszolni az egyikük. Te jó isten, hát ők az angol közlekedési szabályokhoz vannak szokva! No ekkor nagyon jól jött az angol nyelvtudás, és el tudtam nekik magyarázni a magyar közlekedési szabályokat, amit nagyon köszöntek, és utána már a bal oldalt használták a közlekedésre. Egyébként a vízen is egyre több külföldi lajstromszámú és lobo- gójú hajó jelenik meg, ami szintén a nyelvtudás fontosságára hívja fel a figyelmet.

— Kanyarodjunk egy kicsit visz- sza: katonaként végzett, mégsem maradt sokáig a seregben, hanem átigazolt a rendőrséghez.- A megyei közlekedési osztályra kerültem, de ott is vízi rendész voltam már. A rendőri pályafutásom ezért azonnal a vízzel kezdődött. így nagyon szoros kapcsolat alakult ki a vízi rendőrséggel, és 1993-ban kerültem át ide, és azóta szinte a vízzel foglalkozom. Akkor kiemelt főelőadó voltam, utána hivatal- vezető lettem, majd igazgatás- rendészeti osztályvezető, aztán vízi közlekedési osztályvezető, és most már két és fél éve kapitány. Szerettem a hadsereget is, mivel a fegyelmet, a rendet ott nagyon jól megtanulta az ember. Mint vezető ott tanultam meg, hogy a beosztottakról való gondoskodás nagyon fontos. A rendőrségnél is ugyanez a helyzet. A másik fontos dolog a szakmaiság, a harmadik pedig az emberiesség. Mindezeket figyelembe kell vennie egy jó vezetőnek.- Azt gondolná egy átlag civil, hogy milyen jó is a vízi rendőröknek. Irány nyáron a hajó, a motoros csónak, és már lehet is ßrdözöket nézni a Tiszán...- Sokan így gondolhatják, de a valóság egészen más. Tudni

kell, hogy Tiszabecstől egészen Szegedig tart az illetékességi területünk. Pontosan 595 folyamkilométer, a Tisza-tó pedig 127 négyzetkilométer. Négy őrsünk van, Szegeden, Szolnokon, Kiskörén és Vásárosnaményben, és lesz Tokajban is egy szeptembertől. Szóval, azon túl, hogy a für- dőzőket „szemmel tartjuk”, foglalkozunk a kis- és nagyhajók, horgászok, halászok, vízi munkák ellenőrzésével, a gáton való közlekedéssel, természet- és környezetvédelemmel, illetve kicsit a vízgazdálkodással is. Igazából mi „zöldebbek” vagyunk, mint a többi rendőr. Hiszen azon túl, hogy ezt a jogszabály előírja, valamennyi kollégám a magánéletében is, illetve valamiféle előképzettség vagy vonzalom alapján igazából még természetvédő is. Védjük a Tisza és a Tisza-part értékeit. Sokan nem is tudják, hogy a Tisza magyarországi teljes hossza mentén a gáton belül Natura 2000-es terület, európai védelem alatt áll. Vannak olyan védett fészkelőhelyek, ahol tartózkodási tilalom van, akár a vízen, akár a parton, nem is beszélve a védett halfajokról. S ha már a fürdőzőknél tartottunk:

Busi László alezredes

SZÜLETÉSI IDŐ, HELY:

1965. augusztus 16.,

Szolnok

CSALÁDI ÁLLAPOT: UŐS,

két gyermekük van,

László (18 éves) és Levente (16 éves) végzettsége: gépészmérnöki diploma, katonai diploma, rendőr szervező diploma hobbi: természetjárás, természetfotózás, illetve kerékpározás és úszás

KEDVENC ÉTEL, ITAL:

töltött káposzta, artézi víz

annak vagyok a híve, hogy aki pihenni, üdülni jön a Tisza mellé, ne menjen rossz szájízzel el, hogy még itt is piszkálták a rendőrök. Igazából a fürdésnél nem nagyon szoktunk büntetni, meg tudnám számolni a kezemen, hogy hány bírságot szabtunk ki. Akkor viszont büntetünk a fürdésért, ha fiatalok szórakozásból ugrálnak a hidakról. Ez mostanában egyre többször van így. Ilyenkor értelemszerűen alkalmazunk bírságot.- A haltolvajok, rapsicok is adhatnak munkát...

—A horgászokkal, halászokkal viszonylag jó a kapcsolatunk. A Tisza mentén valamennyi horgászegyesülettel megkötöttük a megállapodásokat, akárcsak a mezőgazdasági szakigazgatási hivatalokkal és a hasznosítókkal a halállomány védelme érdekében. Kidolgoztunk egy új programot, miszerint nem minden esetben folytatjuk azt a módszert, hogy megpróbáljuk a vízen megfogni a haltolvajokat.

Egyik hobbija a természetfotózás

Inkább azokat a felvásárióhe- lyeket derítjükfel, legyen az étterem vagy halbolt, ahol piacra kerül az illegálisan kifogott hal. Úgy néz ki, ennek nagyobb vísz- szatartó ereje van. A rapsicok elfogásában egyébként rendkívül sokat jelentenek az állampolgári információk, és az, hogy egy büntetőeljárás során a tanúskodást is vállalják a horgászok, ami korábban ritkaság volt.- Kikerülhetetlen a kérdés: gondolom, megviseli önt és a kollégáit is, ha a vízben holttestet találnak.

— A mai napig emlékszem az első vízi holttestre, amit én fogtam ki. Hát, nem élmény... Ez a szakma negatív oldala. Minden kollegának azt szoktam mondani, hogy egy szükséges tevékenység, amit el kell végezni. Másrészt ott van a kegyeleti oldal, hiszen egy néhai emberrel van dolgunk, akinek hozzátartozói vannak. Nem tud egyetlenegyszer sem az ember úgymond átlépni egyetlenegy holttesten sem, amit kifogunk. Nem azt mondom, hogy vele álmodunk, de azért ez nekünk is nehéz érzés. Sajnos egyre több az öngyilkos, és ezek többsége visszavezethető a megélhetési gondokra. Ami igazából mély nyomot hagy bennünk, azok a gyerekholttestek. Szerencsére nagyon kevés ilyen van. És a régebben vízben lévő, akár egy év után kifogott holttestek, holttesttorzók, holttestmaradványok látványa, az is elég húzós. De hangsúlyozom, ez nagyon kevés szerencsére.

— A kapitány sokszor van a vízen?

— Kevesebbszer, mint szeretnék. Ugyanis egy vezetőnek kicsit menedzsernek is kell lennie, pénzügyi forrásokat megteremtenie, kapcsolatokat építenie. Ez

pedig idő. És ebben nagyon fontos a sajtó is, amellyel keressük mindig az együttműködést.- A Tiszán melyek a kedvenc helyei?- A Tisza-tó mindenféleképpen. Aztán a szolnoki szakasz, ahol gyerekeskedtem, a Feketesarok, a szandai part. És mivel Rákóczifalván lakom, ezért ez a szakasz is, ahol rendszeresen kerékpározok.- Ahogy tudom, egy éve hobbija lett a természetfotózás is.- Annyi sok szépet, érdekeset látok a természetben, és ezt szerettem volna megmutatni másoknak is. A tiszai állatok, madarak megszokják az emberek közelségét, ha nem bántják őket. Sokszor két-három méterre tudunk menni a madarakhoz (öly- vekhez, sasokhoz), ahol jó fényképeket lehet csinálni. Még most is tanulom a fotózás technikáját, a növényekkel egyelőre bajban vagyok, maradtam az állatoknál és a távoli természetnél. Az éjszakai fotózásban is van még pótolnivalóm, mert az tényleg komoly szaktudást igényel.- A vízi rendőr hová megy nyaralni? Víz mellé?- Oda, víz mellé vagy vízbe. Szinte minden kollégámmal ilyenkor is a vízpartot keressük. A vízi rendőrt nyaraláskor azért a víz vonzza. Van, aki tengerhez megy búvárkodni, van aki, elmegy horgászni, vagy fürdőhelyekre, mások vízi túrázni, vízi sportolni, szörfözni, jetskízni és így tovább. Sőt, van közöttünk, aki vízi mentőzik szabadidejében. Nálunk a családban egyébként a gyerekek is kötődnek a vízhez. Úszni pedig — hogy visz- szakanyarodjak beszélgetésünk elejére - mindenkinek meg kell tanulnia, ha lehet, még gyerekkorában!

A VÍZI RENDŐR „ZÖLDEBB” A TÖBBINÉL