Új Néplap, 2009. július (20. évfolyam, 153-178. szám)

2009-07-10 / 160. szám

4 ÚJ NÉPLAP - 2009. JÚLIUS 10., PÉNTEK a a Két barátnő egy színpadon interjú Niki és Anna örül, hogy a Szigligetiben dolgozhat igg£ , & üss* Gyerekek írták dolgozataikban A hajó jéghegynek ütkö­zött és elsüllyedt a Duna közepén. Innen gyalog folytatták útjukat. Az ókorban a szabado­kat csak a rabszolgák elégíthették ki. «=> Amíg Madách a börtön­ben sínylődött, felesége romlásnak indult. <» Szulimán szultán az eg­ri vár alatt haragjában megütötte a gutát. IV. Béla a tatárjárás után a kihalt nép póüásáról sze­mélyesen gondoskodott. A hősies várkatonák álta­lában nem érték meg a ha­láluk napját, mert már ko­rábban elestek a csatában. i@R888S8S88S8SaS88888888 1 DIÁKVILÁG Nagy Petra: Bonyhádi Van egy hely eldugva Ahol sok ember felbukva Táncol, énekel és vitázik Míg a büfében Kozmáné teázik. Barátokat szereztünk Játékokat terveztünk Cikkeket szerkesztetünk, írtunk S búcsúzáskor nem sírtunk. Reméljük, a barátok nem felejtenek el S mindenki emlékezetében megmarad egy jel Amely sugall a táborra És az eljövő záporra. Tvrtkó bácsi megmondta Minden embernek van gondja Tartalmas volt eme három nap S remélem, mindenki meghallgat. I I I i I s I I I 1 I 1 I I vers a közelmúltban megrendezett bonyhádi Séta-tábor apropóján szü­letett. A médiatáborban a szerző két másik szolnoki tiszapartis társával vett részt és ismerkedett az újságkészí­tés rejtelmeivel A •••••••••••••a* Egy medalion monológja szerelem. Az örök szerelem bizonyítékaként tudom, hogy az emberek szerették, szeretik és szeretni fogják egymást. Ap­ró, szív formájú, kettényitható és bezárható aranytárgy va­gyok. Bensőmben fényképeket tartok egy szerelmespárról, akik sosem felejtették el egy­mást. Bal oldalamon a meny­asszony néz át a párjára, szép mosollyal jelezve boldogságát. Jobb oldalamon viszont egy fér­fi figyeli a nőt szerelmesen. Egykor közös fényképen ölelte egymást a pár, de egy ünnep­napon kettévágták a fényké­pet, hogy összezárhassam őket, elűzzék magányomat. Nap mint nap a fiatal hölgy nyakában csodálhattam a vi­lágot; lassan megöregedett, de szerelmét, akit elvesztett a háborúban, sosem feledte. Amikor nem a világot szemlé­lem, egy kényelmes, piros se­lyemborítású dobozkában pi­henek, melyet apró virágok dí­szítenek. Tudnotok kell rólam azt is, hogy szerető anyáról lá­nyára öröklődöm. Aranyból készültem, külsőmet türkizkék kövecskék és sze­cessziós indamotívumok díszí­tik, de nem ezért vagyok érté­kesgazdámnak. Ha kezedben tartasz, kérlek, vigyázz rám, hisz több mint 100 év emlékét őrződ a tenyeredben. JÁNOSI HELLA, VARGA KATALIN GIMN., SZOLNOK Öregek vagy fiatalok, a gép előtt ülnek... A számítógép ma már életünk szerves részévé vált. Nélküle minden sokkal nehezebben menne, vallják sokan. Lássuk, miért is olyan fontos ez? A postai úton „utazó” levél ma már ritka, főleg a fiatalok körében. Az e-mail gyorsabb, egyszerűbb és pillanatok alatt A pontból B pontba jut. Aztán ott az msn, ami a hosszú órá­kig tartó telefonálgatást vált­ja ki. Ott felhőtlenül, hosszú időn át lehet beszélgetni a ba­rátokkal. Sok szót jópofa smile-figurákkal lehet rövidí­teni, amik még hangulatosab­bá teszik az együtt töltött időt. A főiskolás diákok tanulmá­nyainak elengedhetetlen kel­léke az internet, ugyanis net nélkül saját órarendjüket sem tudnák felvenni, azaz szá­mukra tényleg nincs élet vi­lágháló nélkül. Valamint a sok prezentáció elkészítése is le­hetetlen már számítógép nél- : kül. Ezzel persze nem csak a fiatalok vannak így, hanem a felnőttek is, akiknek sokszor a munkájuk követeli meg a készülék használatát. Eleinte sokuk bizonytalanul kezeli, majd belejönnek, nem lehet őket elszakítani a géptől. A számítógép tehát kortól, nem­től teljesen független, és mindannyiunk számára ma már elengedhetetlen eszköz. LIGLER ERIKA Júlia és Gelsomina. A Szigligeti Színház két fi­atal színésznője mesélt saját és a színházi ku­lisszák titkairól. Molnár Nikolettet a Rómeó és Jú­lia főszereplőjeként lát­hattuk, Jankovics Anna pedig az Országúton cí­mű darabban nyújtott fe­lejthetetlen alakítást. Kovács Annamária- Miért és hogyan lettetek szí­nésznők? JANKOVICS ANNA: - Már gyer­mekkoromban is érdekelt ez a hivatás. Gimnáziumi éveim so­rán több versmondó versenyt megnyertem. A magyartaná­rom szerepet játszott abban, hogy végül színész lettem. molnár Nikolett: - Nem ké­szültem tudatosan erre a pályá­ra, a középiskolában alakult így. — A karrieretek tehát elkezd& dött, de tulajdonképpen mi vonzott titeket Szolnokra? i. A.: - Nem mi választottuk ezt a várost, a Szigligeti Szín­ház vezetői hívtak minket ide. m. N.: — Ráadásul egymástól teljesen függetlenül kerültünk ide úgy, hogy már kilenc éve va­gyunk jó barátnők. Ez idő alatt egyébként még nem dolgoz­tunk együtt. Most is egy vélet­len folytán kerültünk ugyanab­ba a városba, vagyis Szolnokra mindketten. ■ ■- Volt már időtök körbejárni a várost? M. N.: — Hát, igazából én még csak a Zagyva-parton jártam. Egyszer pedig elmentünk An­nával a Tisza-partra sétálni.- Akkor beszéljünk kicsit a színészetről. Először is, ki a kedvenc színészetek? j. A.: — Nekem a Niki... Na jó, csak viccelek. Komolyra fordít­va a szót: nincs igazi kedven­cem. Nagyon sok ügyes és te­hetséges színész van. Nem is­merem mindegyiket, ezért nem alkotok véleményt. m. n.: — Nekem sincs favori- tom, bár az tény, sok jó színész van, és persze nem csak Holly­woodban.- Volt-e és ha igen, mi a legna­gyobb bakitok a színpadon? m. n.: — Szöveges bakim még nem volt. Csak olyan történt, hogy a partnerem felejtette el, mit is kell mondania, és abban a helyzetben nem tudtam neki segíteni. J. a.: — Egyszer egy próbán történt velem, hogy kigyulladt a színpad, és nekem kellett el­oltani egy fakanállal a tüzet. Nemrég pedig egy kabátgomb, vele együtt az egész kabát akadt a hajamba... szinte ki kel­lett tépni azt.- Babonásak vagytok szerep lés előtt? i. a.: — Nem igazán vagyok babonás, viszont van egy meg­szokott „rituálém”, amit min­den színpadra lépés előtt meg­teszek: mindig ugyanott várom a bemenetelt. M. N.: - Én nem hiszek az ilyesmiben. — Milyen terveitek vannak a közeljövőre? m. n.: - Leszerződtem a Szig­ligetivel, úgyhogy az elkövetke­ző időben is itt fogok játszani. J. A.: - Az előző évadban én csak vendégművész voltam, de szeretnék itt maradni.- Mit csináltok szívesen sza­badidőtökben? M. N.: - Nagyon szeretünk együtt társasjátékokat játszani, ezenkívül sokat olvasok. j. A.: — Itt a színházban néha összegyűlünk, és nagyokat be­szélgetünk, mókázunk.- Szoktatok az életben szí- nészkedni? j. a.: — Szerintem egyetlen színész sem kezd játszani az életben, nem is igazán lenne ér­telme. Néha viszont megpróbá­lom magam kívülről szemlélni. Megfigyelni azt, hogy mi tud felfokozott érzelmi állapotba hozni, s ezt később megpróbá­lom hasznosítani a színpadon egy-egy karakter hiteles meg­formálása végett.- Mondotok egy végszót ne­kem? j. a.: — Örülünk, hogy Szolno­kon lehetünk. Nagyon szere­tünk itt játszani. Sok a munka, de megpróbálunk minden fel­adatnak eleget tenni. m. n.: - Nagyon hálásak va­gyunk azért, hogy egy ilyen fan­tasztikus csapattal dolgozha­tunk együtt. Miért is akar valaki behódolt feleség lenni? A behódolt feleségek. Ez a címe annak a könyvek, ami Ameriká­ban és a világ számos különböző országában is sikert sikerre hal­moz. A nők egyszerűen imádják és áhítattal olvas­sák, pedig csak ar­ról szól, hogyan le­gyünk alárendeltek a házasságban. A könyv megtanít ar­ra, hogy át kell en­gedni a hatalmat a férfiaknak, és a nő­nek azt kell tennie, amit az erő­sebbik nem parancsol. Persze a pasik most hevesen bólogatnak, de bennem azért felmerült a kér­dés: miért akar valaki (egy nő) egész életében meghunyászkod­ni. A nők egyenjogúsága évtizedek óta kérdés, és a mai napig is egy megoldatlan probléma. Nem állí­tom, hogy jó az, ha egy férfi papucs módjára él mellet­tünk. Sőt, ugyan­olyan rossz, mintha a nő hódolna be. Egy házasság a kompro­misszumokról szól— nincs más dolgunk, mint megtalálni az arany középutat Én is ilyen házasságról álmodom. KIRÁLY KRISZTINA További könyve zene- és filmkritikákat olvashattokaoZOUON.hu hírportálon. ■ Egy házasság a kompromisszu­mokról szól — nincs más dol­gunk, mint meg­találni az arany középutat. Ez a zene film nélkül is megállja a helyét valami amerika 2. Tompos Kátya hangja elbűvölte a közönséget A Valami Amerika 2. fergeteges sikert aratott a hazai mozikban. Az utóbbi időben pedig nagy népszerűségnek örvendenek a rádióban a filmben elhangzott dalok (köztük a Magányos csó­nak, Leperegnek a könnyek). Tompos Kátya, a film egyik fő­szereplője elevenített meg né­hány dalt a képernyőn, akinek csodálatos hangja elbűvölte a nagyközönséget. Számtalan po­zitív visszajelzést kapott egyben Vivi alakításáért, másrészt hang­jáért az interneten. Manapság már kevés olyan film van, amely­nek betét- vagy csak szimplán a filmben elhangzott dalai önma­gukban megállnák a helyüket. Ez itt most a kivételek közé tar­tozik, hisz fantasztikusak a szá­mok. Az Eurovíziós Dalfesztivá­lon is ő indult volna 2009-ben a Magányos csónak című dallal, de visszamondta a szereplését, mert belátta, hogy több energiát és időt kíván a felkészülés, mint amennyi időt rá tudna szánni. Az egyszer biztos, hogy Kátyáról nem most hallottunk utoljára, hi­szen nagy tehetségnek számít a színi és nem utolsósorban a ze­nei világban. ligler erika A Valami Amerika 2 című albumon szereplő dalok 1. Valami Amerika még - főcímdal 5. Leperegnek a könnyek 9. Apu nem Paul Newman 2. Magányos csónak 6. Kunrák és rendőrök 10. Meddig még - minimal version 3. Felkavar a vágy 7. Mire vagy kíváncsi - live 11. Finálé 4. Meddig még 8. Just like 12. Valami Amerika még Tompos Kátya nem csak jól enekel, de szép > i I 4 Szinte ki kellett tépni a gombot a hajamból — mutatja Jankovics Anna. Mellette Molnár Nikolett.

Next

/
Thumbnails
Contents