Új Néplap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-08 / 132. szám

2 ÚJ NÉPLAP - 2009. JÚNIUS 8., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR Hulladékudvar lesz a lakóházak között? szajol A szag és a várható forgalomnövekedés miatt tiltakoznak a környéken élő családok A szajoli újtelepen élő családok aláírásgyűjtésbe kezdtek, s petíciót nyúj­tottak be a helyi önkor­mányzathoz a lakóházak szomszédságába tervezett hulladékudvar helye el­len tiltakozva. Géléi József „Engedje, hogy segítsünk” rova­tunk újabb fejezettel és újabb helyszínnel bővült: ezúttal szajo­li lakosok fordultak hozzánk pa­naszukkal, mondván, ők hiába tiltakoznak a polgármesteri hi­vatalnál, lakóházaik tövébe hul­ladékudvart akar létesíteni az önkormányzat. Szajol fekvését tekintve speci­ális település, ugyanis a négyes fő közlekedési út kettévágja a fa­lut. A régi rész a Holt-Tisza, az újtelep a vasútállomás felőli ol­dalon fekszik. A megközelítőleg négyezres lélekszám körülbelül fele-fele arányban lakik a két ol­dalon.- A Bocskai, Hunyadi és Baj­csy utca lóó lakója aláírásával petíciót nyújtottunk be a kép­viselő-testület azon határozata ellen, hogy a vasútállomás mel­lett, a három utca által határolt üres területre az önkormányzat hulladéklerakó udvart kíván te­lepíteni. Mivel mi járatlanok va­gyunké jogszabályokban, képvi­seletünkre felkértük dr. Hege­dűs Annamáriát, a NemzetöFejr lesztési és Gazdasági Minisztéri­um építési osztályának munka­társát - felelte érdeklődésünkre egy neve elhallgatását kérő utca­beli férfi. Ettől kezdve az építészmér­nök, szakjogász diplomával ren­delkező hölgy vette át a szót, aki 2004-ig maga is a településen la­kott. — A közelmúltban szépen fel­újított vasútállomás melletti te­rületről van szó, mely évekkel ezelőtt a helyi építési szabály­zatban kisvárosi lakóövezet mi­nősítést kapott - tudtuk meg dr. Hegedűs Annamáriától. - Most ezt változtatta meg a testület, és „hulladék tárolására szolgáló különleges övezetbe” sorolta át. Azt csak halkan teszem hozzá, hogy 2003 óta egyszer sem for­dult elő, hogy bármelyik övezet új minősítést kapott volna. Mindez azért is érthetetlen az itt élők számára, mert azon túl, hogy három utca határolja, vala­mikor játszótér működött a terü­leten, ahová a közelben lévő óvo­dások is szívesen átjártak. Igaz, ma már lerobbant állapotban van, de talán azért mégiscsak jobb lenne azt felújítani, mint­sem megszüntetni. Manapság a négyes út túloldalán lévő parkba kényszerülnek át az iskolások, óvodások. Arról már nem is be­szélve, a terület belvízveszélyes, a tiszai árvíz idején térdig ért a víz, a gátat pedig azóta se csinál­ták meg. A telekkönyv szerint egyébként 4160 négyzetméter a trapéz formájú szabad terület, ám az építési szabályzat szerint 5000 négyzetméter lenne az elő­írás. Ráadásul a hulladéklerakó udvar üzembe helyezésével a szag és megnövekedő tehergép­jármű-forgalom miatt a mosta­náig csendes utcák ingatlanjai jelentősen veszítenek értékük­ből. Ha már mindenáron hulla­dékudvart akar Szajolban létesí­teni az önkormányzat, miért nem a vasúton túli, saját tulaj­donban lévő és lakóövezeten kí­vüli gazdasági, ipari övezetben teszi? Hiába adtuk be tiltakozá­sunkat a hivatalba, a testületi ülésen mindössze a 18. pontban, az egyebek között foglalkoztak vele, ott is csak annyira, hogy majd lakossági fórumon tájékoz­tatják a községben élőket. A lakók érthető módon nem akarnak a falugyűlésig várni — ezért is fordultak a nyilvános­sághoz -, szeretnének minél ha­marabb megnyugtató választ kapni tiltakozásukra. A felvetett kérdésekre dr. Bartók László jegyzőtől kértünk választ. — Az önkormányzat 2004-ben rendelettel fogadta el a település hulladékgazdálkodási tervét, A hulladékgyűjtő udvar „A hulladékgyűjtő udvarban a következő hulladékok gyűjthe­tőek (5/2002. KvVM rendelet): 1. A települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői 2. Nagydarabos hulladék 3. A lakosságnál keletkezett veszélyes hulladék 4. Nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladék. ” A lepusztult állapotban lévő játszótér helyére tervezi az önkormányzat a hulladékudvart. Az építészmérnöki és jogi diplomával rendelkező dr. Hegedűs Annamária vállalta el a környékbeli családok képviseletét az ügyben. mely szerint 2000 lakosonként 1 hulladékudvar kialakítása szük­séges, ráadásul a település fizi­kai kettéosztottsága is indokolja a két hulladékudvar kialakítá­sául A képviselő-testület 2003- ban fogadta el a településrende­zési tervét és helyi építési sza­ván olyan háztartási hulladék, mely nem rakható a kukába bályzatát, amelyben nem jelöl­tek ki hulladék elhelyezésére al­kalmas területeket azzal az in­dokkal, hogy a Kétpói Regionális Hulladéklerakó megoldja a tele­pülés hulladék-elhelyezési prob­lémáját. 2007. január elsejével a települési hulladéklerakót be­zártuk. Az azóta eltelt idő azt bi­zonyítja, hogy a kétpói hulladék­lerakó megnyitása nem oldotta meg a település problémáit. A 2006. évi választások után felál­ló képviselő-testület döntött úgy, hogy a település mindkét részé­ben egy-egy hulladékudvart léte­sít. A hulladékudvaroknak olyan területet igyekeztünk választa­ni, amely nem zavarja a kör­nyékben lakókat, de mégis kö­zel van a lakott területhez és ön- kormányzati tulajdonban van. A szolnoki tapasztalatok szerint a lakott területtől távol eső hulla­dékudvarok kínálta lehetősége­ket a lakosság nem használja ki. Az elfogadott helyi építési sza­bályzat szerint a kialakítható legkisebb telekterület valóban 5000 négyzetméter, azonban ez csak az újonnan kialakított in­gatlanokra vonatkozik. A 2000- es tiszai árvíz idején belvizes volt a terület, azonban időköz­ben kiépült a település teljes csa­tornahálózata, és azon település- rész csapadékvíz-elvezető rend­szere, így a talajvízszint csök­kent. Ez a terület ma már nem te­kinthető belvízzel veszélyezte­tett résznek. Felméréseink sze­rint a lakóterülettől távol eső hul­ladékudvart a lakosság nem használja, oda nem szállítja el az azon begyűjthető hulladékfajtá­kat. Nincsenek arra vonatkozó ismereteink, hogy Szolnokon, a Bán úti hulladékudvar környe­zetében lévő ingatlanok értéke jelentősen csökkent volna. Egy ilyen hulladékudvar megépítése több tízmillió forintba kerül, me­lyet önkormányzatunk csak je­lentős pályázati támogatással tudna megvalósítani. Az elmúlt két-három évben nem találtunk olyan pályázati kiírást, amelyik hulladékudvar létesítését céloz­ná meg 80-90 százalékos támo­gatási aránnyal, önerőből vi­szont képtelenek vagyunk egy ilyen létesítményt megépíteni. A hulladékudvar megépítése, jelen gazdasági helyzetben, figyelem­be véve a gazdasági világválság Magyarországra is ható tényező­it, egy hosszú távú, valószínűsít­hetően csak évtizedek múlva megvalósítható alternatívát je­lent, és semmiféleképpen nem a közeljövő témája. Végül szeretném megjegyezni, a tele­pülésrendezési terv módosítása másfél éves folyamat volt, mely alatt több alkalommal nyílt lehe­tőség véleménynyilvánításra, azonban egy civil szervezet kivé­telével senki nem élt a felkínált lehetőséggel. Ha szükséges, akár kártalanítási igénnyel is fellépnek az érintettek részlet a 166 aláírással be­adott petícióból: „Szajol köz­ség Bocskai, Hunyadi és Baj­csy utcájában és környékén élő állampolgárok tiltako­zunk a község helyi építési szabályzatának elfogadott módosítása ellen. Kérjük, hogy bár a Khu-1 jelű hul­ladék tárolására szolgáló különleges övezetbe sorol­ta át az eredeti 17/2003 szá­mú Lk-2-jelű kisvárosi lakóöve­zetben elhelyezkedő 1122 hrsz- ú önkormányzati tulajdonban lévő ingatlant, ott soha ne épüljön semmilyen hulladék- udvar. .... a környéken élők számára elfogadhatatlan, hogy a jelenleg játszótér és zöld terület helyén hulladék- udvar épüljön.... a módosítás miatt az ingatlanok tulajdono­sait többmilliós kár éri. Amen­nyiben nem módosítják a ha­tározatot, akkor az épített kör­nyezet alakításáról és védel­mérőlszóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30. paragrafus (1) és (2) bekezdésében deklarált kártalanítási igényünket érvé­nyesíteni fogjuk az önkor­mányzattal szemben." Egy cserép virág minden rászoruló nyaralásáért Egy-egy cserepes virággal ked­veskedett szombaton a járóke­lőknek minden egyes kedvezmé­nyesen nyaraló nevében a Ma­gyar Nemzeti Üdülési Alapít­vány. Szolnokon és a többi me­gyeszékhelyen, illetve a főváros­ban összesen 65 ezer virágot osztottak szét. Idén ugyanis eny- nyien részesültek az összesen 2,2 milliárd forint értékű üdülé­si csekkből. A megyében több mint 2800-an kaptak a kedvez­ményes csekkből, majd’ százmil­lió forint értékben. A támogatás­ra az alacsony jövedelmű nyug­díjasok, fogyatékossággal élők, legalább két kiskorú gyermeket nevelők, valamint szakiskolai ta­nulók pályázhattak. ■ T. I. Szoboravatással emlékeztek Trianonra felavatás A nemmel szavazóknak üzent az esperes „Akik nemmel voksoltak, vagy akik nem mentek el szavazni 2004. december 5-én, azok bű­nösök, ezért menjenek el gyón­ni!" E kemény szavak kíséreté­ben szentelte fel a nagykörűi Tri- anon-emlékművet szombaton a csíksomlyói címzetes esperes, Gergely István „Tiszti”. „Cse­resznyefalván” közadakozásból elkészült, s méltóságteljesen fel­avatták hét végén a turulmada­ras mementót, amely az 1920. június 4-én született diktátumra, s annak következményeire emlé­keztet. A Győrfi Sándor szobrász- művész által alkotott emlékmű­vet leleplező dr. Veres Nándor Gergely István csíksomlyói esperes lángoló szavak kíséretében szentelte polgármester, a marosvásárhe- fel az emlékművet. Az avatás méltóságteljes volt. lyi Enyed Gabriella, a felvidéki Köböl Zoltán, dr. Csornai Mik­lós erdélyi származású ügyvéd, a vitézi rend tagja, Győrik Ger­gely, a népes kísérettel megje­lenő Nemzeti Érzelmű Motoro­sok alelnöke versben, prózá­ban, illetve lelket melengető szavakkal egyaránt az anyaor­szági és a határon túl élő ma­gyarok összetartozását hirdet­ték, s azt, hogy az erkölcs és a rend adhatja vissza a hitet mindannyiunkban: összes bal­sorsa ellenére még nem veszett el a nemzet. Az emlékműava­tást Beregszászi Olga kárpátal­jai művésznő dalai tették még emlékezetesebbé. ■ Mészáros Géza Helytörténetisek kirándultak a környékükre A jászjákóhalmi Horváth Péter Honismereti Szakkör Jászság-já­ró túráján most Jászivány és Jászapáti templomával és Jász- kisér látnivalóival ismerkedett. Az ismét városi rangra törekvő település honismereti szakköre és helytörténeti gyűjteménye méltán híres messze földön, mi­képpen a kistérség kevés refor­mátus templomának egyike is itt található, mely mellett jelentős kulturális centrumot is létrehoz­tak. A látnivalók megtekintését a helyi honismeretesekkel bará­ti beszélgetés követte, majd a visszaúton felkeresték a jákóhal- miak Jásztelek korábbi települé­sének: Fügedhalmának emlék­kővel megjelölt helyét. ■ T. A. * *

Next

/
Thumbnails
Contents