Új Néplap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-15 / 138. szám

2 ÚJ NÉPLAP - 2009. JÚNIUS 15., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR Mibe Kerül? Az UV-sugarak ellen véd meg a napozókrém A Nap fénye elektromágneses sugárzás, hasonló a röntgen- sugarakhoz, ám annál jóval kisebb energiájú. Ezt a sugár­zást ultraibolya (UV) fénynek hívjuk, és hullámhossz sze­rint három egységre bontjuk. Mindhárom más-más módon hat a bőrre - olvasható egy női portálon. A bőr felső rétegét képező hámszöveten a napfény ultra­ibolya sugarai áthatolnak, és befolyásolják a sejtszaporo­dást, valamint a szarusodás folyamatát is. Utóbbi a bőr megvastagodásához és rugal­masságának elvesztéséhez vezet. Bejut a bőr mélyebben fekvő rétegébe, az irhába is. Ott roncsolja a bőr rugalmas­ságát adó rostokat. A napozás során a bőr azzal védekezik a káros hatások el­len, hogy sötétebbre színező- dik. Többnyire visszafordítha- tatlanok a napfény által elő­idézett károk. A lebarnulás csak átmeneti és rövid idő alatt nyoma vész. A hosszú tá­vú ártalmak azonban gyak­ran csak évek elteltével mu­tatkoznak meg. A bőr fáradt­tá, ráncossá és kérgessé vál­hat a nap károsító hatásától. Könnyű krémekkel vagy gél állagú ápolókkal hidratáljon és igyon sok folyadékot! A kutatók idáig úgy gondol­ták, hogy csak az UV-B- sugárzás károsítja a bőrt, és ezeket a sugarakat a napvédő krémek elnyelik. Ám újabb vizsgálatok arra utalnak, hogy a nagyobb hullámhosz- szú UV-A-sugarak mélyebben hatolhatnak a bőrbe, és ott ká­rosítják a sejteket. Könnyen előfordulhat, hogy két azonos fényvédő faktorú napozószer hatékonysága igen különbö­ző. Ezért széles tartományú védelmet nyújtó napozószert használjunk, amely megfele­lő faktorú, s emellett az UV-A sugárzást elnyelő avobenzont is tartalmaz. Termék Ar (Ft) Szalmakalap 559-7870 Naptej (200 ml) 999-2949 Napernyő 1200-9979 Két újabb város a megyében? előrelépés A rangtól több pénzt, szélesebb pályázati lehetőségeket is remélnek Rákóczifalva és Jászkisér elnyerhette az önkor­mányzati miniszter tet­szését. Mindkét telepü­lést ugyanis városi rang­ra javasolja. Több mint másfél évtizede volt utol­jára arra példa, hogy a megyében egyszerre ket­tővel is gyarapodjon a vá­rosok száma. Darázs M.-Teleki J. Harmincegy település pályázott idén városi címre. Többségük pedig, úgy tűnik, el is nyerheti a rangot. Lapinformációk szerint ugyanis Varga Zoltán önkor­mányzati miniszter húsz nagy­községet várossá is avatna. Ezek között van Jászkisér és Rákóczi­falva is. Értesülésünket az Önkor- mányzaü Minisztérium sajtóosz­tályán nem kívánták megerősí­teni. Mint mondták, a lista nem sajtónyilvános. A javaslatok ugyanis még az államfő asztalán vannak, aki átírhatja a települé­si névsort.- A miniszter már aláírta a mi papírunkat-mondta el Rákóczi­falva polgármestere. Tóth Lajos szerint azonban ez még nem ga­rancia arra, hogy meg is kapják a városi rangot A köztársasági elnök ugyanis politikai értelem­ben is meglehetősen önállóan dönt. így még azt is elképzelhe­tőnek tartja, hogy,lekerül a tele­pülés a városi címet elnyerők lis­tájáról. Különösen, hogy egyes híradások nem éppen kedvezően szóltak sem Rákóczifalváról, sem Jászkisérről. A törvény szerint a várossá nyilvánítási kérelmet a telepü­lés polgármestere a közigazga­tási hivatal vezetője útján ter­jeszti fel az Önkormányzati Mi­nisztériumnak. Itt egy bizottság bírálja el a pályázatokat. Ezután az önkormányzati miniszter ja­vaslatára a köztársasági elnök és az Országgyűlés dönt évente egy alkalommal. Idén a szakér­tői bizottság a 31 pályázó közül hét nagyközséget javasolt a váro­si rangra. Ezek között, informá­cióink szerint, sem Jászkisér, sem Rákóczifalva nem volt. A várossá nyilvánítás szem­pontjai között vannak jól mérhe­tőek, mint például a lakosság­szám, a kiépített csatornaháló­zat hossza, egyes intézmények megléte, a térségi szerepkör. Ugyanakkor a történelmi múlt jelentősége, a szellemi kisugár­zás meghatározása már sokkal nehezebb.- A pályázatunkat a Pécsi Tu­dományegyetemen készítették el. Mielőtt azonban belefogtunk volna, kértük, vizsgálják meg, hogy van-e esélyünk. A szakér­tők azt mondták, hogy rosszabb adottságú települések is kaptak már városi rangot - magyarázta Tóth Lajos polgármester. — A várossá válás törvényi kö­vetelményeinek megfelelünk — állítja Hajdú László, Jászkisér polgármestere is. A nagyközség 4/ Várossá avatások a megyében Település Év Tiszafüred 1984 Kunszentmárton 1986 Jászapáti 1989 Kunhegyes 1989 Martfű 1989 Jászé rokszállás 1991 Jászfényszaru 1993 Tiszaföldvár 1993 Újszász 1997 Kenderes 2004 Abádszalók 2005 FORRÁS: ÚJ NÉPLAP 1818-ban kapta meg először a vá­rosi rangot. Szabad mezőváros­ként működött, mígnem a 20. század történelmi és közigazga­tási változásai miatt sok telepü­léssel együtt megfosztották e cí­métől. Az új közigazgatási rend­szerben nagyközségként tarják máig is. számon, ám a települé­sen lakókban és vezetőikben már az 1990-es évek elejétől motosz­kál a gondolat, hogy ismét város­sá nyilváníttassák Jászkisért. Egyszer már meg is próbálkoz­tak a cím elnyerésével, ám siker­telenül. Hajdú László úgy látja: több generáció munkája kellett ahhoz, hogy pályázni merjenek, így a jászkisériek számára erköl­csi megerősítés lenne, ha ismét városi rangot kapnánk. Miért csábító a várossá válás? Elsősorban a jobb anyagi lehető­ségek miatt. Városokban na­gyobb rész marad helyben a sze­mélyi jövedelemadóból. De a pá­lyázati lehetőségek is nagyob­bak a rákóczifalvi polgármester szerint. Tóth Lajos úgy látja, kü­lön kiírások vannak a kisváros­okra, az ötezer lélekszám alatti településekre, ám a nagyközsé­gekről rendre elfelejtkeznek a pályázatoknál. Hasonlóan vélekedik a jászkis- éri polgármester is. Hajdú Lász­ló szerint mérföldkő lenne, ha el­nyernék a címet. Mindenekelőtt anyagi forrásokhoz is juthatná­nak. Nem mindegy ugyanis, hogy egy városrehabilitációs pá­lyázatnál milyen kategóriában indulunk, nagyközségiben vagy városiban. A városi rangtól az egyik pillanatról a másikra nem változik meg a település élete, de a címmel a felzárkózás lehetősé­gét is elnyerhetik.- Rövid távon nem igazán ér­zékelhetőek az előnyök. A város­sá válás inkább olyan lehetősé­get jelent, melyet aztán vagy si­kerül kihasználni, vagy nem — erősíti meg Bordás Imre, Abád- szalók polgármestere. A Tisza- tó melletti település négy éve lett város. Azóta amit megtapasztal­hattak, az a bizalom növekedése. A környező településekről töb­ben íratják például az abádsza- lóki iskolába a gyermeküket. De saját vonuló tűzoltóságok is lett. Hogy mit mondott még a pol­gármester a tapasztalatokról, megtudhatja szouon.hu honla­punkon! SZOLJON.hu ASZOLNOK-JÁSZKUN ONLINE Választás előtt nagyobb az esély a címre A VÁROSSÁ AVATÁSOK igazi dömpingje a rendszerváltás előtt, 1989-ben volt. Akkor egy­szerre az ország 41 települése nyerte el a rangot, megyénkből is három nagyközség lépett elő várossá, Jászapáti, Kunhegyes és Martfű. A választás előtti esztendőken azóta általában megnő a városi címet elnyerő települések száma. Míg más esztendőkben öt-nyolc nagyköz­ség lépett előrébb, addig a vá­lasztásokat megelőző eszten­dőkben 15-18 is. Az országban 2001 óta 69 várossal lett több. JÁSZ-NAGVKUN-SZOLNOKBAN ez idő alatt kettő új város lett, 2004-ben Kenderes és 2005- ben Abádszalók. 77 Megkezdődött az aratás. Cibakháza határában már aratják az őszi árpát. Túróczi János (balról) ügyvezető igazgató és Baksa István ágazatvezető elégedett a terméssel, ami húsz százalékkal kevesebb a tavalyinál, de így is eléri az ötvenöt mázsát hektáronként. Négyszázezer a mezőgazda civileknek A karcagi képviselő-testület a vá­rosban működő, mezőgazdaság­ban és környezetvédelemben dolgozó civil szervezetek részé­re idén 400 ezer forint vissza nem térítendő támogatást bizto­sít. Az összegre pályázhatnak a mezőgazdaságban és környezet- védelemben dolgozó karcagi székhelyű vagy országos szerve­zet helyi tagozataként bejegyzett egyesületek, társadalmi szerve­zetek, alapítványok. A támoga­tás elbírálásánál előnyben része-, sülnek, akiknek a taglétszáma a 20 főt meghaladja, továbbá a la­kosság érdekét szolgáló közér­dekű tevékenységet folytatnak, illetve városi szintű rendezvényt szerveznek. ■ D. E. Derűlátóan zárták az évadot a Szigligetiben Folytatás az 1. oldalról Éppen ezért a kitartó és alázatos munkáért hálás a színház igaz­gatója. Balázs Péter évadzáró be­szédét egy köszönettel és gratu­lációval kezdte: - Köszönöm a munkátokat, és gratulálok a si­kerekhez - szólította meg a tago­kat. - Hálával tartozom nektek, és hálával tartozunk egymásnak a kitartásért. Azt kívánom, hogy tartsátok meg jókedveteket,, és legyetek optimisták. így vágjunk majd a következő évadba - tette hozzá Balázs Péter. Hasonló szavakkal szólt a tár­sulathoz Bor Zoltán produkciós és Kiss József művészeti vezető. Abban mindannyian egyetértet­tek, hogy nem kell mindig meg­váltani a világot, csak tenni kell a kijelölt feladatokat. — Tegyük hát a dolgunkat, hogy továbbra is kielégítsük nézőink kívánságait, és megtartsuk a közönségünk bi­zalmát - mondták az intézmény- vezetők. A társulati ülés végén átadták a Szigligeti-díjat, melyet az intézményben alapítottak, és a színház dolgozói szavazatai alapján ítéltek oda az arra érde­mes munkatársaknak. Az elis­merést Vilmányi Barnáné Ibolya öltöztető és Tóth Ferenc hangosí­tó, hangtárvezető kapta meg. Ha kíváncsi, milyen darabokat mutatnak be a Szigligetiben a kö­vetkező évadban, kattintson hon­lapunkra: szouon.hu ■ R. Á. Tájékozódtak a külterületen élők gondjairól- Az elmúlt hónapokban sok személyes találkozón vagyunk túl. Ezen alkalmakkor határozot­tan megfogalmazódott, hogy a Szolnok külső területein élő la­kosok elhanyagoltnak érzik ma­gukat - mondta Csák László, az MSZP szolnoki szervezetének elnöke. Szombaton délelőtt talál­kozott Csák László a Széchenyi- városrész piacán az ott élőkkel. Az MSZP szolnoki szervezeté­nek elnöke elmondta, sokan for­dultak hozzá problémáikkal. A tapasztalatok azt mutatják Csák László szerint, hogy az emberek félnek a nagy forgalomtól. Hogy mi lenne a megoldás a felvetett problémákra? Olvassa el a szouon.hu honlapunkon! ■ N. I. i A i I r

Next

/
Thumbnails
Contents