Új Néplap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-10 / 134. szám

5 ÚJ NÉPLAP - 2009. JÚNIUS 10., SZERDA KUNSZENTMÁRTON ÉS KÖRNYÉKE A benyújtandó pályázatokról döntöttek a képviselők A minap soron kívüli ülést tartott a kunszentmártoni képviselő-tes­tület. A tanácskozáson döntés született arról, hogy az önkor­mányzat milyen uniós pályázato­kat kíván benyújtani a közeljövő­ben. A helyi igényeket, lehetősé­geket, az Új Magyarország Fej­lesztési Terv prioritásait, vala­mint a 2009-2010-re szóló akció­terveket figyelembe véve az ön- kormányzat hat uniós pályázatot készít elő. Először is szeretnének a Horváth tértől az érparti sport­pályáig a zárt kertek alatt kerék­párutat kiépíteni, hogy a pályára a gyermekek balesetmentesen le­juthassanak. Pályáznak majd a polgármesteri hivatal épületének teljes akadálymentesítésére, va­lamint a Bémer és a Rákóczi út, valamint a buszpályaudvar el­használódott bekötőútjának fel­újítására. A táviad tervek között szerepel az Epreskertben, illetve a Széchenyi-lakótelepen egy-egy játszótér kialakítása, valamint környezetének, zöldövezetének a felújítása. Uniós támogatásból ol­danák meg továbbá a város belterületén a csapadékvíz­elvezetést, valamint a régi hulladéklerakó rekultivációjára is sort kerítenének. ■ Vöröskeresztes elismerést vehettek át A Vöröskereszt világnapjának alkalmából a közelmúltban Szol­nokon rendezték meg a hagyo­mányos megyei évértékelőt. Emellett megemlékeztek azok­ról a munkatársakról, önkénte­sekről, akik sokat tettek és tesz­nek a szervezetért. A Magyar Vöröskereszt országos vezetősé­ge elismerését fejezte ki a vér­adásoknak és más vöröskeresz­tes rendezvényeknek helyet biz­tosító kunszentmártoni József Attila Általános Művelődési Köz­pontnak, Dezső Dóra igazgató­nak az egészségügyi, illetve ka­ritatív szervezet tevékenységé­nek támogatásáért. Tóth Lenke, a Vöröskereszt he­lyi szervezetének titkára, Kun- szentmárton város egészségügyi és szociális díjasa terjesztette fel a művelődési központot, megkö­szönve ezzel az önzetlen, segítő­kész munkát. ■ Hetvenöt éve lett tanító évforduló Gránitdiplomát kapott a kunszenti Farkas Józsefné Farkas Józsefné Györgyi néni hetvenöt évvel ez­előtt, 1934-ben szerzett tanítói diplomát Kisvár­dán. Kunszentmártoniján pedagógusként hosszú évtizedeken át tanította a felnövekvő generációkat. Névjegy farkas józsefné Györgyi néni született: 1916. december 18. Szelevény gyermekei: egy fiú és egy lány, öt unoka, négy dédunoka hobbija: kertészkedés Németh Gergő A kilencvenhárom éves Györgyi néni pedagógusi tevékenységé­nek elismeréséül a Szent István Egyetem Jászberényi Alkalma­zott Bölcsészeti Kara gránit okle­velet adományozott. A helyi ön- kormányzat és az egyetem dé­kánja pénteken a városi pedagó­gusnapon köszöntötte a díszdip­lomás pedagógust.-Jómagam Szelevényben szü­letettem, de életem nagy részét Kunszentmártonban töltöttem, itt érzem jól magam — kezdte mondandóját Györgyi néni. - A tanítóképző öt évét Kisvárdán vé­geztem, ahol az Orsolya-rendi apácák a tanítás minden forté­lyát átadták nekünk. Szigorú rend volt. Nem az volt a módi, mint mostanság, hogy a fiatalok minden hét végén otthon van­nak. Mi húsvétkor, karácsonykor és év végén mehettünk haza. A diploma megszerzése után, 1934-től 1941-ig nem tudtam el­helyezkedni, magántanítványa­im voltak, akik viszont kivétel nélkül mind kitűnőre vizsgáz­tak. A sors fintora, hogy nem helyben, hanem a lakóhelyemtől távol kezdtem el tanítani. 1941- ben Észak-Erdély visszacsatolása után kaptam munkát egy szé­kelyföldi iskolában. Az iskola Székelyudvarhely és Székelyke- resztúr között, a kobátfalvai állo­mástól két kilométerre volt. Aztán a szovjet offenzíva miatt 1945-ben el kellett jönnie, egy ka­tonai szerelvényen jött hazafelé. Szerelvényüket Nagyszőlősnél bombatalálat érte. Ekkor le kel­lett szállniuk, ki kellett menni­Nem sokaknak adatik meg, hogy átvehetik a gránitdiplomájukat. Györgyi nénit most ez a megtiszteltetés érte. ük a rétre és lehasalni a földre. Ő szállt le utoljára a szerelvényről, s innen Figyelte az aláhulló vilá­gító „Sztálin-gyertyákat”. Csop- nál egy német szerelvényt csíp­tek el, amivel egészen Hatvanig jutottak. Végül 1945 őszén ért Budapestre, ahol édesanyja és nagynénje lakott. Itt a kultusz­minisztériumban egy olyan iga­zolványt kapott, amin magyarul és oroszul is fel volt tüntetve, hogy nem vihetik el őt kényszer- munkára. Egyszer azonban az Astoriánál két kiskatona megál­lította őt és nagynénjét, vitték volna el őket dolgozni, hiába mu­tatták meg nekik a papírjaikat Ezt észrevette két szovjet tiszt, akik látván az igazolványt, to­vábbengedték őket.-1946 tavaszán jöttem vissza Kunszentre - folytatta Györgyi néni. - Felkerestem a Deák Fe­renc úti iskola akkori igazgató­ját, Iványi Károlyt, aki nagyon megörült nekem, s felkínált egy tanítói állást, amit el is fogadtam. Később viszont átmentem a Má­tyás király úti iskolába, ahol a férjem is tanított, s ahol később igazgatóként is ténykedett. 1975­ben jöttem el nyugdíjba, ám to­vábbra is aktív maradtam. Hu­szonhat éve vezetem a nyugdíjas pedagógusklubot, amit még a férjem szervezett meg. Ő sajnos 1985-ben elhunyt, azóta egyedül éldegélek. Szerencsére el tudom látni magam, s ha fekszem, sem­mi bajom sincsen. Nehezen mozgok, zsibbadni szokott a lá­bam, de ilyen idősen ez nem is csoda. Még ma is kertészkedek, ám a nehezebb feladatokat — gallyazás, metszés, permetezés — már a Szentesen élő fiam vállalta magára. m HÍRSÁV Ötödik születésnapját ünnepelte a gyűjtőklub a közelmúltban megalaku­lásának ötödik évfordulóját ünnepelte a kunszentmárto­ni Helytörténeti Múzeum­ban a helyi gyűjtőklub. A ti­zenkét fős létszámú klub zö­mében helyi gyűjtőket tömö­rít, de van, aki Tiszakürtről, Öcsödről és Martfűről jár át a találkozókra. Óvodások vetélkedtek természetismeretből már óvodás korban meg kell alapozni a környezettu­datos életmódot. E szemlé­lettel azonosulva hét óvoda részvételével kistérségi ter­mészetismereti vetélkedőt rendezett a kunszenti Nap­sugár Óvoda. A versenyen a gyermekeknek többek kö­zött tavaszi virágokat, mada­rakat tolláikról, illetve a fák leveleit és termését kellett felismerniük. A versenyt az epreskerti Pitypang csoport nyerte, a másodikok a mart­fűi Fürge Porontyok, a har­madikok a kunszenti Vízi­pókok lettek. Kettős győzelemmel hangoltak a női kézisek a macedóniai Európa-baj- nokságra készülve két mér­kőzést is játszott a kunszen­ti Dani Margit Sportcsarnok­ban Magyarország és Romá­nia női ifjúsági válogatott kézilabdacsapata. A magyar lányok előbbre tartanak a felkészülésben, lendületes, gólgazdag mérkőzéseken mindkét alkalommal legyőz­ték (35-22, 30-20) keleti szomszédunk csapatát. Jó ütemben halad a főtér átépítése mint arról a közelmúltban már beszámoltunk, Kun- szentmárton 53 millió forin­tot nyert a kisvárosi rehabi­litációs programra benyúj­tott pályázatával. Ebből az összegből újul meg a főtér, illetve annak közvetlen kör­nyezete. A munkálatok már elkezdődtek, jelenleg a dísz- burkolatot rakják le. Az oldalt szerkesztette: Németh Gergő Fotók: Mészáros János Emléktáblát kapott a lovassport nagy alakja, Binder Ottó ünnepség Ezzel egy időben leleplezték az Olimpikonok Falát is a kunszentmártoni sportcsarnok előterében 2009. május 14-én délután ün­nepélyes sporttörténeti megem­lékezés színhelye volt a Városi Sportintézmény Dani Margit Sportcsarnoka. Születésének százhuszadik évfordulóján állí­tott méltó emléket Kunszentmárton az 1951-ben a városba politikai okokból ki­telepített és itt el­hunyt Binder Ottó egykori ma­gyar királyi vezérőrnagynak, lo­vas olimpikonnak, a magyar lo­vassport egyik nagy alakjának. Egyúttal felavatták az ő és a név­adó Dani Margit tőrvívó olimpi­kon tiszteletére létesített Olimpi­konok Falát. Az eseményen jeles személyiségek is tiszteletüket tették, így az avatásra eljött dr. Magyar Zoltán, kétszeres olim­piai és háromszoros világbajnok tornász, a Magyar Olimpiai Bi­zottság Hagyományőrző Bizott­ságának elnöke, dr. Jakabházyné Mező Mária, a Magyar Olimpiai Akadémia (MOA) főtitkára, Győri Béla alezredes, a MOA ta­nácsának tagja, sporttörténeti kutató, valamint Martinék János kétszeres olimpiai bajnok és négyszeres világbajnok öttusázó. Az ünnepi megemlékezés a tá­bornok Felső-temetőben lévő sír­helyének a megkoszorúzásával ■ Az olimpiai moz­galom céljait tá­mogatják. A kunszentiek méltóképp emlékeztek meg egykori olimpikonjaikról kezdődött. Itt Győri Béla ünnepi beszédében kiemelte, hogy Bin­der Ottó talpig katonaember volt, aki mindkét világháborúban hosszú évekig az arcvonalban harcolt, s összesen majdnem hat évet töltött hadifogságban. Egyi­ke volt továbbá annak a három magyar hivatásos katonaolimpi­konnak, aki még életében meg­kapta a tábornoki rendfokozatot. A beszédet a sír ünnepélyes megkoszorúzása követte, majd a sportintézmény előcsarnokában leleplezték az emléktáblát és az Olimpikonok Falát. Dr. Jakabhá­zyné Mező Mária, a Magyar Olimpiai Akadémia főtitkára olyan javaslatot tett, miszerint a fal és az emléktábla állítását in­téző Dani Margit Városi Olimpi­ai Emlékbizottság alakuljon át Binder Ottó Olimpiai Baráti Kör­ré. E révén rendszeres kapcsolat alakulhatna ki a Magyar Olimpi­ai Akadémiával, s ezáltal Kun­szentmárton is bekerülhetne azoknak a településeknek a kö­rébe, amelyek az olimpiai moz­galom célkitűzéseit az egyes olimpikonok emlékének ápolá­sával ébren tartják a magyar sport érdekében. ■ Hadd *zól(on! SZ0U0N.hu A SZOLNOK-JÁSZKUN ONLINE * ry 1 r,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents