Új Néplap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-09 / 133. szám

ÚJ NÉPLAP - 2009. JÚNIUS 9„ KEDD JÁSZBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE 5 Katona Tamás rokoni kapcsolat­ban áll ifjabb Fecske Sándorral, a városközponti malom múlt századi építőjével.- Dédapám dédapja, Katona Mihály 1760-1810 között szená­tora volt e városnak - mondta a történész. — Akkoriban szokás volt — a vagyon egyben tartása végett —, hogy a redemptus csa­ládok egymás között keresztül- kasul házasodtak. így Katona István dédapám Sárközy Veroni­kát, bátyja, Pál, Sárközy Annát vette feleségül. Amikor pedig az idősebb Fecske Sándor megöz­vegyült, az akkor a férjét vesztett Sárközy Annával házasodott össze. Ráadásul az ifjabb Fecske Sándor felesége Sárközy Erzsé­bet volt. A Fecske-malom hasz­nának volt köszönhető, hogy nagyapám árva fiúként is tanul­hatott. Aztán, amikor ő fiatal honvédszázadosként az első vi­lágháborúban meghalt, három gyerekét Sárközy Anna gyámo­lította, és sokszor nyaraltatta őket itt Jászberényben, a Fecske­malomban.- Mikor járt először Jászbe­rényben? — Nem is emlékszem, talán gyerekként, a 30-as években. Apám még akkor is mesélte, hogy milyenek voltak a Zagyva­parti fürdések, a szőlő- és tanya­A családi krónikában és a mindennapokban is szép emlékek fűzik Katona Tamás történészt Jászberényhez, ahová mindig szívesen jön járások. Akkoriban az volt a ki­rándulás nekik, mint messze vá­rosi gyerekeknek. Amikor apámmal ide jártunk, sokkal na­gyobb volt a malom. Itt volt mel­lette a villanytelep meg a fürdő is. Apámmal együtt 1970 körül voltunk itt utoljára... Aztán én magam is szerettem idejönni. Fecske Jánosnak ugyanis két fel­nőtté érett gyermeke volt, akik közül a lány házasságából Erika és Erzsébet született. Az első na­gyon jó humorú, de Isten szűk marokkal mérte számára a szép­séget. A másik, Erzsébet igen szép lány volt. így én mindig ke­restem az alkalmat, hogy talál­kozáskor Szilágyi Erzsébetet megszorongathassam, megpu­szilhassam. No, azt máig sem tu­dom eldönteni, hogy a rokoni kapcsolatok avagy más miatt ölelgettem olyan lelkesen - mo­solyog cinkosan. — Sok fénykép és emlék ma­radt a családról...- Igen. Adtam is a Kiss Erika által szerkesztett, a Fecske-ma­lom története című könyvhöz. Őrzöm és továbbadom az emlé­keimet is. Legkisebb fiam a na­pokban lesz 22 éves. Ő élete el­ső fényképét az előtt a Rozália- kápolna előtt készítette, amely­ben a múlt század elején nagy­apámért mondták a gyászmisét. Ez a város sok mindent megőr­zött építészetileg is a múltból. Büszke lehet ez a nép, hiszen Új funkció kell a régi épületnek- a fecske-malom már nem őröl búzát többé - hívta fel a helybéliek figyelmét a törté­nész. — Találják meg új funk­cióját és mutassanak mások­nak is példát! Remélem, lesz annyi bölcsesség Jászberény városában, hogy az épület kulturális, oktatási célú fel- használását szorgalmazza majd, mert most ennek a le­hetőségnek jött el az ideje. függetlenek voltak, s a minden­kori nádorhoz tartoztak. Ennek köszönhető, hogy József nádor rendeletéi és építkezési szabá­lyai ugyanúgy vonatkoztak a já­szokra, mint a pestiekre. Szigo­rú előírásokat hagyott a tűzvé­delemtől a házak párkányma­gasságáig bezárólag, így építé­szetileg ez a város egységes, s ebben rejlik ma is a szépsége. Ám gondoljunk az itt történt ’48- as eseményekre! Berényben itt van az ország egész történelme. Óriási dolog volt, amikor a ma­gyar gazdaság ráeszmélt, köny- nyebb a lisztet exportálni, mint a búzát. Gondoljuk csak végig: Pesten akkoriban 13, itt 3 gőz­malom volt, ami hajdan az ipart jelentette a település számára. Rokoni szálak kötik a jászokhoz történelem Egy herényi szenátor leszármazottja ismert történész Katona Tamás számára több Jászberény, mint egy történelmi hagyományo­kat ápoló város. Családi kötelék és gyengéd szálak is fűzik a „Fecske-malom” városához — tudtuk meg a nyolcvanadik könyvhé­ten Jászberényben járt történésztől. Darázs Melinda Családi napot tartanak az idősotthonban A jászberényi fenntartású, Jászladányban működő Idő­sek Otthona lakói és dolgo­zói június 18-án megrende­zik a II. Családi Napot. Dél­előtt a hozzátartozók bete­kinthetnek az intézmény la­kóinak mindennapi életébe. Délután zenés programmal, kézimunkabörzével, házi sü­teményekkel kedveskednek a látogatóknak. Adományokat gyűjtöttek az önerő biztosításához JÁSZTELKEN a temető ravata­lozójának felújításához a re­gionális fejlesztési alaphoz nyújtanak be pályázatot. A pályázatot az egyház adja be, a szükséges önerőhöz pedig a helyiek adományai is nagyban hozzájárultak. Támogatták a helyi sportot Jászberényben A képviselő-testület legutób­bi ülésén határozatot foga­dott el a helyi sport támoga­tásáról. A városban működő sportszervezetek, illetve kü­lönböző városi sportrendez­vények szervezésére idén összesen 37 millió forintot használhatnak fel. Még keresik az új Zagyva-fahíd nevét A május végén átadott városi Zagyva-fahíd elnevezéséről még nem döntöttek. A javas- latatokat a polgármesteri hi­vatal városüzemeltetési iro­dáján felállított gyűjtőládá­ban helyezhetik el a lakosok június végéig. A híd nevéről a képviselő-testület tagjai­nak, a városfejlesztési iroda munkatársainak, illetve Jászberény főépítészének bevonásával döntenek. Jubileumi mise a jászberényi Homokon hagyomány Egy eltűnt világ emlékeit tárta fel a helytörténeti kutató Az utánpótláscsoportok is a legjobbak között Vasárnap tartották a homoki templom búcsúját. A Jászberény külterületén található, a Szent- háromság tiszteletére hetven éve felszentelt templomnál Kispál György, csepeli plébános celeb­rált szentmisét. Az atya e vidékről származik, s felmenői között vannak azok, akiket a templom egykori építte­tői között számon tartanak. Az ünnepre sokan eljöttek azok kö­zül is, akik régen elszármaztak már e tájról, de őrzik apáik em­lékét. A körmeneten a tanyás vi­dék mostani és elvándorolt egy­kori lakóinak leszármazottain túl ott volt a hagyományőrző jász asszonyok csoportja is. A jász­berényi Főtemplom kisegyütte­Ünnepi szertartás a jászberényi homoki templomnál se és a nagykátai búcsújáró cso­port tangóharmonikás lányai különös hangulatot teremtettek a rendezvényen. Itt mutatták be Katona Kata­lin: A tanyai élet virágzása és ha­nyatlása Jászberény-Homokon című kötetet. A hajdan ott élő emberek mindennapi küzdel­meiről, örömeiről, a mostanra el­öregedett és szisztematikusan tönkretett tanyavilágról készült könyv állít emléket azoknakaz elődöknek, akik a múlt század elején ott komoly társadalmi éle­tet is éltek. Maguk teremtették ezt a világot, építettek egyebek között katolikus köri közösségi házat, templomot, iskolát. ■ D. M. A Jászság Népi Együttes tagjai tudják, hogy csak abban az eset­ben őrizhető meg a csoport szak­mai színvonala, ha ügyelnek az utánpótlás-együttesek fejlődésé­re is. Nemrégiben Nyíregyhá­zán, az Ifjúsági Néptáncfesztivá­lon a Jártató Néptáncegyüttes el­ső helyezést ért el. A fiatalok Du­dás Dániel kalotaszegi, illetve Szűcs Gábor bökönyi táncokból összeállított koreográfiáját mu­tatták be. Szűcs Gábor, a népi együttes művészeti vezetője elmondta, nem sokkal ezután egy nemzet­közi legényesversenyen két tán­cosuk, Balogh Károly, illetve Nyári Balázs a negyedik helyet szerezte meg. Ezt követte pün­kösdkor a szolnoki bemutató, ahol a fesztivál fődíját hozta el az együttes. Három táncot mutat­tak be, Dudás Dániel „Búcsúz­zak el utoljára” címet viselő ko­reográfiáját, Szűcs Gábor „Csu­haj, ez a szegelet” összeállítását, valamint Sas Roland táncszínhá­zi koreográfiáját „Egy asszony” címmel. A múlt hét végén Szarvason a gyermek szólótáncversenyen Gattyán Péter Bokrétás Táncos, Jakab Janka és Pócz Petra pedig Pántlikás Szólótáncos elismerést kapott. Az országos versenyen Magyarország harmadik legjobb művészeti iskolájának díját nyer­te el a herényi Viganó Alapfokú Művészeti Iskola. ■ B. CS. öáranfáltan Me^eleniKkáthetente,\csütörtökön! SÁGI JÁSZSÁGI JÁSZS/ • hirdetések • közérdekű információk, • rejtvények • hírek a térség életéről További információ: 57/501-711 t I

Next

/
Thumbnails
Contents