Új Néplap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-08 / 107. szám

6 2009. MÁJUS 8., PENTEK GAZDASÁG A BUX index 2009. május 7-én 14400 Nyitóérték: Változás: 0,62% 14200 13 976 —1 14000 13 800 13600 13400 13200 Záróérték: 13 894 Előző napi záróérték: 13809 15.30, ' aNtwVork-i 9 tőzsde nyitása /| 13000. pont, 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 • ora FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2009.05.07. Résztél»* tloiséáf« Változási») IMüóft ' Phylaxia 9 12,5 17 Danubius 3980 5,29 206 Égis 14295 4,76 708 TVK 2100 3,96 67 Synergon 778 3,04 377 Émász 21100 2,42 15 MTelekom 569 1,78 2 048 Any 751 1,62 23 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változási») Müóft Pannergy 900-4,25 35 OTP 2972-1,32 19809 A BUX index az elmúlt napokban 14200 13 809 11400----------------------------------­po nt/ 04.27 04.28 04.29 05.04 05.05 05.06 s’** FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forinVtonna, 05.07.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2009. augusztus 39380 TAKARMÁNYBÚZA 2009. augusztus 33 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2009l július 35 800 .... TAKARMÁNYÁRPA 2009. augusztus 32 000 OLAJNAPRAFORGÓ 2009. október 68 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. május 7-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft í i 4 278,74 209,61 184,13-5,73 Ft -4,08 Ft -4,51 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) 2 hó 3 hó Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA ** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ Euró-valutaárfolyamok (forinl/euró, 05.07.) mmmmmm Veteti Badási Allianz Bank 276,08 290,24 Budapest Bank 268,30 284,90 CIB Bank 271,68 294,32 Citibank 271,67 294,31 Erste Bank 275,56 291,44 K&H Bank 272,55 288,25 MKB Bank 277,39 291,61 OTP Bank 270,27 284,13 Raiffeisen Bank 274,21 286,55 Mentőcsomagra várnak az építők építőipar Az ágazat szereplői kétségekkel fogadják a fellendítést célzó programot Az építőipar bajait kíván­ja orvosolni az a javaslat- csomag, amelyet a héten fogadtak el. A cégek ezt üdvözlik, ám egyáltalán nem biztosak abban, hogy ennyi elég az ágazat megmentésére. Bisztricsány Julianna Közhelyszámba megy, hogy be­szűkültek az építőipari finanszí­rozási források, több százmilliós­ra duzzadt a lánctartozások állo­mánya, alvállalkozók tömege megy csődbe, mert nem kapják meg munkájuk ellenértékét, az egész ágazatot megfertőzte a fe­ketemunka. Mindezen „betegsé­gekre” kínál szándékai szerint gyógymódot a most elfogadott országgyűlési határozat. A szak­ma azonban nem fogadja kitörő lelkesedéssel az intézkedéseket. A szakma elvárásai szinte ki­vétel nélkül -szerepelnek az anyagban - üdvözli a javaslat- csomagot Tolnay Tibor, a Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki szerint most minél előbb a cselekvésnek kellene átvennie a terepet. Különösen az „azonnali” határidővel megjelölt intézkedé­sek mielőbbi bevezetését tartja | sürgetőnek. Az intézkedések jó irányba mutatnak, ám a Biztos kéz programja jelenlegi formájá­ban nem alkalmas a lánctarto­zás problémájának megoldásá­ra - vélekedik. Ugyanis éppen a legaggályosabb kérdést, áz irreá­lisan alacsony megbízási árak ügyét nem rendezi. A-tervezett intézkedésekkel tisztulna az építőipar, ám első­ként az ágazat alapvető problé- | máját, a forráshiányt kellene | megoldani - állítja Kató Aladár, a Tondach vezérigazgatója. Ta­pasztalatai szerint egyre nehe­zebb a hitelfelvétel, ma már a bankok a projekt értékének 40- 50 százalékát is elkérik önrész­Az építőipari termelés alakulása (12 havi változás, százalék) 40 2006. jan.-2009. febr. VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH ként. Ráadásul számos egyéb pénzügyi intézkedés - a 25 szá­zalékosra emelendő áfa, a szoc- pol megszüntetése, az államilag támogatott lakáshitelek megvo­nása - erősen fékezi, illetve drá­gítja a beruházásokat. Az építő­anyag-ipari cégek ma már ott tartanak, hogy nem tudják ter­mékeiket eladni. Emiatt a Ton­dach leállította békéscsabai tég­lagyárát, s a múlt hét óta áll az egyik cserépgyártó kemencéje. A vezérigazgató szerint erősen lendítene a szektor helyzetén, ha beindulna az államilag támoga­tott bérlakásépítés. A Biztos kéz szerinte jó megoldás lehet, ahogyan a felújítás ötszázalékos áfája. „Ez némiképp visszafogja majd a feketemunkát” - véli. Hosszú távra szóló intézkedé­seket látna szívesen Illy Gábor, a Baumit Kft. ügyvezetője az új, több pontján „lózungnak tűnő” javaslatcsomag helyett. Bár sze­rinte is - elvben - jó megoldás lehet a Biztos kéz, a hazai jogi helyzetben kiskapuk tömege kí­nálja magát a kibúvásra. Számos országban egyszerűen megen­gedhetetlen, hogy a megrendelő ne fizessen az elvégzett mun­káért. Romániában például az adósok börtöne is ott áll fenyege­tésként. Nagy bajnak tartja az ii I I A kormány reményei szerint az új intézkedés véget vet a lánctartozásnak megszűnhet a lánctartozás az építőiparban, ha a parlament elfogadja a második építésügyi csomagot. A javaslat része az engedélyezési idő lerövidítése, a kivitelezők kötelező regisztrá­ciója, és a beruházások vállal­kozóit kifizető fedezetkezelő meghonosítása - mondta Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesz­tési és Gazdasági Miniszté­rium szakállamtitkára. A fedezetkezelö bevezetése a lánctartozást úgy szünteti meg, hogy a folyamat végén lévő al­vállalkozót fizeti ki először. a szakállamtitkár elmondta: a javaslat szerint minden al­vállalkozót bejegyeznek az épí­tési naplóba, a teljesítést a fe­dezetkezelővel együttműködő műszaki ellenőr igazolja, a fe­dezetkezelő pedig kifizeti a já­randóságot. ügyvezető, hogy szinte alig ha­lad előre a panelprogram, amely pedig számos ágazati szereplő­nek nyújthatna menekülési út­vonalat a válságban. Norbert Schwarzmüller, a Wienerberger Téglaipari Zrt. ve­zérigazgatója is üdvözli a szán­dékot, amely az építőipar súlyos helyzetének javítására irányul, ám „szomorúan veszi tudomá­sul”, hogy a például Belgiumban és Spanyolországban I»evezetett átmenetijfacsökkentés Magyar- országon csupán a használt la­kások felújítására vonatkozik. Reméli, talán eljött az ideje, hogy az évek óta emlegetett közhasz­nú bérlakás-építési program megvalósítása is reális közelség­be kerüljön. A cég hazai tégla­gyárai közül egyébként most egyik sem működik, itt van ugyan az építési szezon, de nincs kereslet a piacon. Több magyar tőkét helyezhetnek ki külföldre bővülés A tavalyi gyenge teljesítményt a nyereség újrabefektetésének elmaradása is okozta Erre az évre 2-3 milliárd euró értékű magyar működőtőke­kihelyezést prognosztizál a szaktárca. Kutatók szerint to­vább erősödik a tőkekihelyezé­si koncentráció, és a legna­gyobb szereplők (Mól, OTP) mozgatják majd ezt a rész­piacot, a kisebbek visszafog­ják külpiaci terjeszkedésüket. Tavaly 1,1 milliárd eurós volt a kihelyezés, ez az elmúlt négy év leggyengébb teljesít­ménye volt. Miközben tavaly a korábbi évekhez képest jócskán vissza­esett a magyar működőtőke­export értéke, 2009-re a múlt évi két-háromszorosát várja Garamhegyi Ábel. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Mi­nisztérium szakállamtitkára, külgazdasági kormánymegbí­zott lapunknak ezt a válsággal j indokolta. Elmondta: a krízis idején a cégek olyan megoldá­sokat igyekeznek találni, ame­lyekkel olcsóbbá tudják tenni termelésüket. Ennek megfele­lően főként Szerbia és Románia | lehet a fő célpont, de a régió töb- I bi országa is vonzó marad. Mindenesetre a múlt évi ered­mény gyenge volt. Az ICEG által az ITD Hungary számára készí­tett összesítésből kiderül: tavaly a magyarországi cégek tőkeki­helyezésének értéke 1,1 milliárd euróra csökkent az egy évvel ko­rábbi 2,7, és a 2006-os 3,1 mil- liárdról. A kihelyezett tőkebefek­tetések döntő része részvény és egyéb részesedés szerzése for­májában valósult meg (1046 mil­lió euró). Az újra befektetett jö­vedelem részesedése csekély volt (114 millió euró). Ilyen ala­csony érték utoljára 2005-ben fordult elő - áll a kutatóintézet elemzésében. Az év végén a kihelyezett tő­ke állománya 13,9 milliárd euróra nőtt. A legkedveltebb célország tavaly a Mol INA- részvényvásárlásának köszön­hetően Horvátország volt. Az ál­lományi adatokat tekintve to­vábbra is Szlovákia áll az első helyen. Ágazati bontásban a kokszgyártás, a kőolaj-feldolgo­zás és a nukleáris fűtőanyag­gyártás alágazatban volt a legje­lentősebb tőkekihelyezés (927 millió euró). Emellett a „hagyo­mányosan” tőkekihelyező pénz­ügyi szektor ért még el jelentő­sebb eredményt tavaly (410 mil­lió euró). ■ N. Vadász Zsuzsa Csehország előzött tavaly a legtöbb versenytárs országban mérsékelt maradt a tőkekihelyezési aktivitás, nem úgy a cseheknél. először fordult elő, hogy a cseh vállalatok több FDl-t fektettek be külföldön, mint a magyarok (1,3, illetve 1,1 milliárd euró). Magyarország az állo­mányt tekintve így is torony­magasan az első 13,9 mil­liárd euróval. de CSEHORSZÁG közelít (7,1 milliárd), s azon a pá­lyán mozog, amelyen ha­zánk néhány évvel korábban elindult. A Mól az egyik legfontosabb magyar befektető külföldön. Horvátországban az INA tulajdonosa. > k 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents