Új Néplap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-07 / 106. szám

AKTUÁLIS Előfizetési és terjesztési ügyekkel kapcsolatban várjuk a Mészáros L. u. 2. szám alatt! Zöldszám: 80/200690 energiatakarékosság. A Nimfea Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Természetvé­dők Szövetsége kedden Szolnokon tartott akciónapot. A szervezők az érdeklődőknek bemu­tatták, miért van szükség a klímatörvényre. A Hild téri akció fő látványeleme egy óriási ké­peslap, melyet aláírva a városlakók elviekben is hozzájárultak az energiatakarékos élethez. 2009. május 7. A szúnyogirtás elkezdődött, kevesebb a fecskecsalád „Hogyan védekezik a város idén a szúnyogok ellen?” — tette fel a legutóbbi közgyűlésen napirend előtt a kérdést dr. Nagy Rózsa (MSZP) a polgármesternek. Szalay Ferenc válaszában kifej­tette, az önkormányzat kezde­ményezésére több éve zajlik Szolnokon a szúnyogirtás. A térségben számos településsel kötött együttműködés alapján a több tízmilliós program idén is folytatódik: két hete már meg is történt az első biológiai gyérítés, és a későbbiekben a kémiai ir­tást is elvégzik a szakemberek. A polgármester hangsúlyozta azt is, hogy a gyérítési program­nál a közeljövőben figyelembe kell venni a természet egyen­súlyban tartását is, hiszen a szúnyogirtás eredményeként évről évre egyre kevesebb fecs­kecsalád észlelhető a városban. / Ökumenikus hétvége a Szigligeti Színházban A 2008-as nagy közönségsiker után, a Szigligeti Színház eb­ben az évben is megrendezi az ökumenikus napokat Szolno­kon. A kezdeményezéshez csatlakozott a Tisza Mozi, a Bartók Béla Kamarakórus és az Aba-Novák Kulturális Központ. A színházban különleges be­mutatókkal, a moziban filmek­kel, a kulturális központban koncertekkel, előadásokkal és beszélgetésekkel, a Belvárosi Templomban hangversennyel várják az érdeklődőket. Május 24. és 28. között mindenki talál­hat ízlésének és érdeklődésé­nek megfelelő programot. Művészcsereprogram Szolnoktól Reutlingening Szolnok és németországi testvér- városa, Reutlingen művészcse- reprogramjának első része lezá­rult. A két országban ösztöndíj­jal alkotó művészek közös kiállí­tást rendeztek, ez alkalommal Reutlingenben. A képen Barbara Bosch főpolgármester asszony, dr. Kállai Mária alpolgármester és Pogány Gábor Benő, a Mű­vésztelep vezetője mellett az ösz­töndíjas művészek láthatók. Bal­ról: dr. Kállai Mária, Szabó György, Ulrike Franz, Révi Nor­bert, Urbán Katalin, Pogány Gá­bor Benő, Benjamin Tahler, Uta Krauss és Barbara Bosch. Na; Andrea hiányzik a képről, szakmai elfoglaltságai miatt nem tudott kiutazni Reutlingenbe. „Körbe” gyűltek a kulturált borivók, a borkultúra követői A szolnoki Bor Kör tagjai szeretik, de csak mérték­kel kóstolják a jó bort. Össze-összejárnak, na­gyokat beszélgetnek, s nem mellesleg, a hegyek levét is ízlelgetik. Egy hely­ben „bebarangolják” így a jó magyar borvidékeket, elismeréssel adózva a bo­rászoknak. Találós kérdésnek sem rossz: mi ez? Az illata, mintha traubi- szódába kevés reszelt citrom­héjat szórtak volna, az íze pe­dig a fruttira emlékeztet kissé. Aligha gondolnánk, hogy ezt egy könnyű fehér egri borról mondta a készítője, kóstolás közben. A bor egy 2008-as, tölgyhordóban érlelt Egri Ki­rályleányka, a készítő pedig Bolyki János egri borász, aki — még alig túl a harmincon — nemcsak szereti az égi nedűt, hanem ért is hozzá. És mondott még sok minden mást is a borosgazda - egy ko­rábban megrendezett kellemes szolnoki estén, a Bor Kör tagja­inak társaságában. Mert a borá­szok többsége ékesszólón „ma­gyarázza” a borát. Egy könnyű, kékfrankosból készített rozéról például azt, hogy a fröccsöt ilyen borokból szereti legin­kább. És még, hogy ennek a ro­zénak 20-30 nap helyett, csak kétórányi ázás jutott a szőlőhé­jon, ezért a könnyű, világos szín. S ha már a fröccsnél tartunk: tudták, hogy ezt a klasszikus hungarikumot a tudós Jedlik Ányos „találta fel”, a nevét pe­dig a költő Vörösmarty Mi- hálytól kapta? Történt, hogy 1842 októberében, Fáy András uram présházában, szüreti mulatságra gyűlt a kor szellemi életének néhány nagyja. Jedlik a mulatságra elvitte a világ első — általa feltalált — szódásüveg­Bolyki János gazda a borokról mesél éppen. Ma is kellemes társaság jött össze a szolnoki Bor Körben. ét, s a szódavízből spriccelt egy pohár kitöltött borba. Ő spriccernek nevezte az italt, de Vörösmarty közbeszólt: az tú­lontúl németes, legyen inkább fröccs a neve. A következő Bolyki-féle bor a „Zorróék” névre hallgatott, az esti kóstolandók sorában — utalva a film televíziós változa­tára, amiben a hős nőtársa is szerepet kapott. Egy kékfran- kos-oportó keverék ez, igazi „beszélgetős” bor — mutatta be a gazda. A testes kékfrankos ad­ja bele a férfias erőt, tartást, tá­maszt — folytatta —, az oportó pedig a nőies bársonyosságot, kedvességet. Ez a bor kifejezet­ten a fiatalok számára készült, kedvet próbálva támasztani bennük a kulturált borfogyasz­táshoz — tette még hozzá a bo­rász. A krónikás ezen a ponton - egy pohárka „Zorróék” után — kezdte elveszíteni a jegyzetelős kedvét. A szépen terített asztal­nál előbb arról folyt a szó, hogy mennyi meglepetést tud okozni minden évjárat, még tulajdon termesztőjének is. Bolyki gazda szőlőkről, borokról mesélt, amelyek teljesen váratlanul vál­tak olyanná, amilyenné. Aztán öreg kádármesteréről, akinek tölgyfahordóiban tartja, érleli a borát, s akinek udvarán hatal­mas, takaratlan halmokban szárad és érik éveken át a dón­ÚJABB TAGOKAT VAR A SZOLNOKI BOR KOR A szolnoki Bor Kör a múlt év decemberében alakult. Összejövete­leit a helybeli Jazz Klubban tartja. A tagság meglepően fiatal: a törzs 25 és 40 év közötti korosztályba tartozik. Nők és férfiak egy­aránt - és egyforma arányban - vannak a kör tagjai között. A szervezők nyitottak újabb érdeklődők felé. gaanyag. Megázik és szárad, megázik és szárad, és eszten­dők során lassan kimosódik be­lőle a csersav. A jegyzettömb a késői szüre- telésű hárslevelűből készült, 2005-ös Methathema nevű szá­raz fehér bor ízlelgetése közben vesztette el végleg a funkcióját. A „tettes” a kései szüretelésű, 2005-ös évjáratú hárslevelű volt, ami enyhén megaszúso- dott a tőkén, s az illata és íze markáns őszibarack jegyeket viselt magán. Az esti, borköri borkóstolás lassacskán jó han­gulatú, könnyű beszélgetéssé oldódott: borról, asszonyról, szerelemről folyt a szó, aho­gyan az fehér asztal mellé, gyertyafényhez való. E néhány héttel ezelőtt ren­dezett borestét követően sok víz folyt le a Tiszán, és sok jó bor folyt le a Bor Kör tagjainak torkán is. Azóta természetesen újabb és újabb jó hangulatú es­téket szerveznek a klubtagok. L MURÁNYI LÁSZLÓ SZOLNOK MÚLTJÁRÓL r Tanuljuk meg a nevét: Dancsi József Évtizedekig hallottuk a mun­kásmozgalom emlegetését. Csak ami ez alatt történt, annak nem sok köze volt sem valami jó értelemben vett mozgalom­hoz, sem pedig a munkásság­hoz. Munkásmozgalomnak leg­feljebb az 1956-os forradalom és szabadságharc néven ismert rövid időszak nevezhető, amit azután példátlan, testet, lelket nyomorító bosszú és több évti­zedes elhallgatás próbált meg kitörölni az emlékezetből. En­nek köszönhetően nőttek fel nálunk úgy nemzedékek, hogy fülüknek a legutóbbi időkig is­meretlenül csengtek olyan ne­vek, mint például Dancsi Józse­fé, akiket mindenképpen meg kell őriznünk városunk, de a nemzet emlékezetében is. Dancsi József 1905-ben szüle­tett Hajdúhadházon és 1975- ben hunyt el Szolnokon. Ebbe a hét évtizedbe egy munkás élet mellett néhány hét emberség­gel, tisztességgel vállalt küldetés és nagyon hosszú szenvedés is belefért. 1926-tól kezdett dol­gozni a szolnoki MÁV Járműja­vítóban gépkezelőként és laka­tosként, majd tanoncoktatóként is ténykedett. Világéletében a fe­lelősségteljes életű, megfontolt, 'DÁNOS! JOZS-dí? I iSítf-TS'f* _ | •4 -vbUi&s:f tanrisrSaM***»****- fa xrFmi.'átai tsäifätsk ■naa m rjameas$MBK Müs-M/cmzwirMiesgbi izoiao« 4rS3trzl MtotKáöyiíwSs pe MM , 1 “ ■ t ÜZLKirtXÓjT Hv/wytííiW,. ■ A . eörtíVLZf ti. issptfíf/ , ' SO „Ember az embertelenségben” — hirdeti a református presbiterről a református templommal szemben álló „angyalos ház” falára el­helyezett emléktábla józan ítéfőképességű emberek sorába tartozott. Erre mutat az is, hogy a háború végén egyike volt azoknak, akik megakadá­lyozták a vasúd víztorony fel- robbantását. Ennek a pusztítás­nak katonai haszna már semmi­képpen sem, de annál nagyobb kára lett volna a háború utáni életkezdésnél. Lelki alkatának meghatározó eleme volt az is, hogy tetteit, gondolatait a Szent­írás, annak erkölcsisége vezé­új hatalommal. Politikai okból 1951-ben az utcára került, csak a fűtőházban kapott munkát, de ezzel elzárták az ifjúság ok­tatásától is. A hiteles életéből fa­kadó, személyét övező biza­lomnak köszönhetően 1956. október 26-án őt választották meg a Szolnok Megyei Forra­dalmi Munkástanács elnöké­nek. Jórészt neki is köszönhe­tő, hogy november 4-ig Szolno­kot a viszonylagos nyugalom és biztonság jellemezte. Kiváló szervezőképességével biztosí­totta a közellátást, a folyamatos termelést és a szovjet csapatok helyi parancsnokával fönntar­tott folyamatos kapcsolat révén még a lehetőségét is kizárta minden fegyveres konfliktus ki­alakulásának. Ami pedig állan­dóan a levegőben van minden olyan végletekig kiélezett hely­zetben, mint ami akkor Ma­gyarországon is volt. A forrada­lom leverése utáni átmeneti időszakban még szerephez ju­tott a személye: 1956. novem­ber 9-e és 1957. január 31-e kö­zött ő látta el Szolnok Város Ta­nácsa elnöki feladatait, de a Ká­dár-kormányt sohasem ismerte el. Ennek is köszönhető, hogy 1957. áprilisában letartóztatták — a kórházi ágyáról vitték el a rendőrségre — és nyolc év bör­tönre ítélték államellenes szer­vezkedésért. Ez az eljárás meg­szokott gyakorlata volt a beren­dezkedő Kádár-rendszernek, mivel azokat a köztiszteletben reite egész éjetében, mint tiszte­letre méltó, feddhetetlen ember világi vezetői, presbiteri tisztsé­get is viselt a szolnoki reformá­tus egyházban. Miután vállalhatónak fogadta el a szociáldemokrata eszmei­séget, 1945-ben belépett a szo­ciáldemokrata pártba, de a párt beolvasztásakor elutasította a kommunista szellemet és párt­tagságot, s ezzel elkezdődött élete végéig tartó konfliktusa az CSAK 2000. UTÁN ISMERTEK MEG A NEVET Dancsi József, és nagyon sok hasonló'sorsú ember élettörténete a kiváló példája annak, hogy egy rossz rendszer milyen felelőtlenül, pazarlóan bánik az emberi értékekkel. Aki válságos helyzetben jó­zanul tud gondolkodni, életeket és anyagi javakat tud megóvni a pusztulástól, azt általános megbecsüléssel övezve tanító példaként kellene állítani mindenki elé. Ezzel szemben neki is és sok társá­nak is a mellőzés, a felejtés lett a sorsa, mint ahogy az általuk képviselt eszméknek is ez jutott sokáig osztályrészül. Szolnokon két, 2000 után állított emléktábla őrzi nevét: a megyeháza falán, illetve a református templommal szemben álló „angyalos házon”. Dancsi József, a Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács veze­tője a külső erők által levert sza­badságharc mártírja volt. A me­gyei levéltár archívumából. álló mértékadó személyisége­ket, akiket nem tudtak a saját szolgálatukba állítani, igyekez­tek mihamarabb eltüntetni az útjukból. Vácott és más börtö­nökben is raboskodott, ahon­nan roncsként került haza sze­retett városába, Szolnokra. Dancsi József csak 1962-ben került szabadlábra amnesztiá­val, és még néhány évig kar­bantartóként dolgozott a szol­noki MÁV-uszodában. Az 1905-ben született mártír 1975- ben halt meg, megtörtén, szinte magányosan, szathmáry istván !

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents