Új Néplap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-27 / 123. szám
UJ NÉPLAP - 2009. MÁJUS 27., SZERDA KUNSZENTMARTON ES KORNYÉKÉ 5 A nyomdát lovakra cserélte portré Bódi Judit a fővárosi élet után Nagyréven lelt új otthonra I Bódi János és Judit (jobbszélen) mindent megtesznek azért, hogy tanítványaik a lovaglás mellett az ehhez kapcsolódó életformát is megtanulják Riasztórendszer kiépítését, új autó vásárlását vették tervbe Csépán Képviselő-testületi ülést tartottak a napokban Csépán. Amint már korábban hírül adtuk, napirendre került a község közbiztonságának témája. A testület úgy határozott, hogy négymillió forint értékben pályázatot nyújt be a tervezett riasztórendszer kiépítésére. A szociális étkeztetés feladatát ellátó Daewo típusú gépjármű kora és műszaki állapota következtében megérett a cserére, ezért új gépkocsi vásárlására szintén pályázik a csépai önkormányzat. A képviselők pozitívan döntöttek az új játszótér létrehozásáról, illetve a turisztikai szálláshely fűtésére irányuló beadványról is. ■ G. G. Harmadik helyen zárt a kunszenti iskola csapata A tavasz a szokásokhoz hűen ismét az ifjúság katasztrófavédelmi felkészítésének a jegyében telt a Kunszentmártoni Polgári Védelmi Kirendeltség életében. Április végén rendezték meg az országos ifjúsági katasztrófavédelmi verseny kirendeltségi fordulóját 12 csapat részvételével Kunszentmártonban. A versenyző fiatalok katasztrófavédelmi, polgári védelmi, ár- vízvédelmi, tűzvédelmi, elsősegély-nyújtási és közlekedésbiztonsági feladatok során bizonyították felkészültségüket. A kirendeltségi fordulót általános iskolás korcsoportban a Kunszentmártoni Általános Iskola nyerte, ezzel egyben jogot szerzett a megyei döntőn indulásra. Május elején már Szolnokon bizonyíthatták tudásukat a bejutott csapatok. Itt a kunszenti iskolások az előkelő harmadik helyet szerezték meg. ■ A kunszenti fiatalok jól oltottak A nagyrévi Bódiék életét a lovak és gyerekek határozzák meg. Míg Juditnak korábban nyomdája volt a fővárosban, manapság azon fáradozik párjával, Jánossal, hogy minél több gyereket segítsenek hozzá a lovaglás öröméhez. Németh Gergő Bódi Judit és Bódi János Nagyrév határában egy lovastanyát üzemeltet. Itt évközben rengeteg gyerek fordul meg, akik nemcsak lovagolnak, hanem a lovasok életmódjából is ízelítőt kapnak. Judit egykoron maga sem gondolta, hogy távol a város zajától, egy tanyán éli majd mindennapjait.- Kezdetben nagyon utáltam az Alföldet. Egyszer azonban vettünk Nagyréven egy nyaralót, ami révén egy kicsit megismertem a vidéket—kezdte mondandóját Judit. - Egy teljesen más életformát éltem, mint most. Nyomdám volt Budapesten, illetve egy lakásom a belvárosban. Viszont a lovak szeretette már kiskorom óta elkísért. Kilencévesen kezdtem el lovagolni. Lódoktor akartam lenni, ám az életemben sajnos nem úgy alakultak a dolgok, hogy ez összejött volna. A nyüzsgő légkör taszítóvá vált számomra, így egy olyan helyre menekültem, ahol csend és lovak vannak. Eladtam mindent, ami a városhoz kötött, teljesen átértékeltem az életem. Ráébredtem, hogy nem kell a luxus, csak Jani, a lovak és a gyerekek. Judit a vagyonát teljesen a falu szélén található lovastanyába ölte. Jómaga lovasoktatói képesítést szerzett, hogy szakszerűen tudjon foglalkozni az ide ellátogató gyerekekkel, illetve a Falusi Turizmus Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Szövetségének tagja lett. Most körülbelül 70 tanítványunk és 11 lovuk van. A Judit És János lovas polgárőrként is tevékenykednek. Van egy harmadik társuk is, akivel gyakran járnak körbe a nagyrévi üdülőövezetben, ami közel gyerekek életszemlélete teljesen megváltozik, amikor lovagolni tanulnak. Megismerik a természetet, az állatokat, azt, hogy lovas emberként hogyan kell felelősségteljesen viselkedniük. A valóságban sokkal többen érdeklődnek a szolgáltatásaik iránt, ám sokan nem tudják megengedni, hogy a csemetéjüket elküldjék a lovastáborba. Most éppen azon fáradoznak, hogy az általuk megálmodott Ca- valetti Lovassport Egyesületet bejegyeztessék. Ha ez megtörténik, hátrányos helyzetű gyerekekkel is tudnának foglalkozni. A múltkorában Tiszakürtről érkeztek a tanyára mozgássérültek lovagolni. Számukra az, hogy lóra ülhettek, többet ért bárminél. esik a lovastanyájukhoz. Emellett aktív résztvevői a falunapoknak, a fáklyás felvonulásoknak, illetve még a Mikulást is ők szokták szállítani.- Mi gyakorlatilag fordított életet élünk - folytatta Judit. — Az egyik barátom meg is jegyezte, hogy mennyire irigyel ezért, hogy Budapestről leköltöztem ide. Mondta, hogy neki nem lett volna mersze ezt megtenni. Az, hogy tanyán élünk, nem azt jelenti, hogy nincsenek igényeink, viszont a városi nyüzsgést mindketten utáljuk. Jómagam háromszor voltam Budapesten, amióta eladtam az ottani lakásom. Itt akarok lenni és amíg lehet, lovakkal és gyerekekkel foglalkozni.- A tanyán nagyon sokat dolgozunk, mondhatni, a saját magunk rabszolgái vagyunk — veszi át a szót János. — Minden nap, legyen nyár vagy tél, hajnal ötkor kelünk, este tízig-tizen- egyig talpon vagyunk. A lovak nagyon sok odafigyelést, törődést igényelnek. Állandóan karban kell őket tartani. Jómagam korábban el se tudtam képzelni, milyen lehet, ha a feleségemmel egy helyen dolgozom. Most viszont ez a helyzet és tökéletesen együtt tudunk működni. Amit én nem tudok, azt ő tudja, amit ő nem tud, azt én tudom. HÍRSÁV Panziósképzést indítanak Nagyréven falusi vendéglátós, panziós szakmunkásképzést szeretnék beindítani Nagyréven. Mint azt Burka Istvántól, a település polgármesterétől megtudtuk, a képzést a munkaügyi központtal és a debreceni régiós oktatási központtal közösen szervezik. A képzéssel az a céljuk, hogy önfoglalkoztatóvá tudjon válni az, aki részt vesz rajta. Mint ahogy a polgár- mester hozzátette, manapság a vendégek szakszerű ellátáshoz szükséges egy bizonyos fajta tudás, amit képzéssel szerezhetnek meg. Kedvezőtlenül alakul a lakosságszám három éve, 2006-ban egyetlen gyerek sem született Nagyréven. Ez a probléma a kistelepülés életében a 2013-as a beiskolázásnál jelenthet majd gondot. Emellett a lakosság folyamatosan öregszik a településen, mivel a falubeliek közel hatvan százaléka nyugdíjas korú. Hetedszer találkoztak a fogathajtók Kunszenten május 23-án rendezték meg a kunszentmártoni Érparti sportpályán a hetedik Szent Márton Kupa fogathajtó versenyt. Négy kategóriában hirdettek győztest. A pónis akadály hajtást az orosházi Szikora Tamás nyerte, míg a vadászhajtásban a székkuta- si Fehér László végzett az élen. Nagy kettesek akadályhajtásában a kengyeli Simon Attila, a vadászhajtásban a kondorosi Medvegy Zoltán győzött. Földváron egy nap csak a mozgásról szólt kicsik és nagyok, ovisok és nagyszülők együtt mozogtak a minap a tiszaföldvári strandfürdőben. A rendezvényen, mely a mozgásról szólt, nem kevesebben, mint nyolcszázan vettek részt. Zenés tornabemutatóval készültek a Homoki, a Kossuth úti- és a Szondi Vezér úti Óvoda gyermekei, volt karate-, mazsorett-, és ugróköteles bemutató, valamint strandfoci is. Bódiék sokat tesznek a település érdekében Az ünnepen sem pihennek, pályázatokat írnak Tiszainokán fejlesztések A szűkre szabott határidő mellett néhány kedvezőtlen változás is nehezíti az önkormányzat dolgát A kistelepülések zömének csupán pályázati forrásból jut pénz fejlesztésekre. Az idén a pályázást azonban több tényező is nehezíti. A változások Tiszainokán is keresztbe húzták az eredeti terveket.- Jelenleg a hazai finanszírozású pályázatok beadásával kínlódunk - kezdte mondandóját Szendreiné Kiss Erzsébet, Tisza- inoka polgármestere. - Nem lesz egyszerű feladat, mivel az ezzel kapcsolatos útmutató csak pénteken, május 29-én jön majd ki, a pályázatok beadási határideje viszont június 2-a, közte pedig ott a pünkösd. Minden bizonnyal az ünnep nem a pihenésről, hanem a pályázatírásról \ fog szólni a számunkra. Tovább nehezíti a dolgunkat, hogy az idén már pályázati díjat is kell fizetni, ami jelentős pluszterhet jelent egy ilyen kis település esetében, mint amilyenek mi is vagyunk. Ennek tükrében a benyújtani kívánt tizenkét pályázat helyett már csak ötöt tervezünk. Pedig abban reménykedtünk, hogy az idén bele tudunk húzni a pályázásba. Eddig úgy voltam, hogy hitelfelvétel nélkül is tu- f dunk boldogulni, viszont most | már kénytelenek vagyunk eh- | hez a lehetőséghez folyamodni. ' A polgármester asszony hoz- 1 zátette, a benyújtani kívánt öt pályázat megvalósulása egyA nem régóta működő térfigyelő kamerát is pályázati pénzből vásárolták meg, mutatja Szendreiné Kiss Erzsébet a település polgármestere aránt égető fontosságú. így elodázhatatlan az óvodaépület felújítása, a Szabadság út rekonstrukciója, a negyvenéves járda- hálózat rendbetétele, az uniós normáknak megfelelő játszótér körbekerítése, illetve a művelődési ház belsejének tatarozása. Az óvodafelújítás eredetileg 18 millió forintból valósult volna meg, tetőcserét, illetve falkivételt terveztek. Ebből alaposan le kellett faragniuk, így 5 milliós költségvetésű lesz az erre a célra benyújtani kívánt pályázatuk, amiből a festés és aláfalazást tudják megcsinálni. Az előzetes kalkuláció szerint az önkormányzatnak a tervezett pályázatokra egymillió forint pályázati díjat kell beleadnia, amit kizárólag csak akkor kap vissza, ha az anyagukat támogatásra érdemesnek találják. Persze a sok rossz között jó hír is akad, hiszen motoros fűkaszára nyertek pénzt a településen. Ezt még várják, hogy megérkezzen, s abból egy cserélhető fejes gépet tudjanak venni, ami sokkal strapabíróbb, mint damilos fajtájuk. A révműködtetésre is pályázatot kell beadniuk, itt szerencsére azonban nincsen pályázati díj. ■ SZ0LJ0N.hu A SZOLNOK-JÁSZKUN ONLINE A
