Új Néplap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-22 / 119. szám
7 2009. MÁJUS 22., PÉNTEK _____________FÓKUSZ ::' -:.. > : /> ><> :Z.*<! «■*>■■*: ",, >\:V •>.... •• •',: •■: : •':;.; •'" > bejelentés Lesz ingatlanadó, átalakul a személyi jövedelemadó rendszere: a pénzügyminiszter bejelentette a jövő évi változásokat. A gazdasági szereplők vegyes érzésekkel fogadták a csomagot. 2010-ES ADÓK: TÖBB A NYERTES? A keresők többsége jól jár az adóváltozásokkal - közölte tegnap Oszkó Péter pénzügyminiszter, aki a kormány jövő évi adóváltozásokkal kapcsolatos terveit mutatta be. VG-összeállítás Komolyabb meglepetésekkel nem szolgált Oszkó Péter pénzügyminiszter tegnap, amikor a kormányülés utáni kormányszóvivői tájékoztató keretében beszámolt a 2010-es adómódosításokról. A pénzügyi tárca vezetője megerősítette azokat a módosítási irányokat, amelyeket tegnap lapunk is hírül adott. Közölte: a kormány tegnapi ülésén rábólintott ezekre a jogszabályváltozásokra. A személyi jövedelemadózás átalakításával az emberek több mint 90 százaléka a 17 százalékos, alacsonyabb adókulcs alá kerül jövő év elejétől, a vállalkozások számára pedig a járulék- csökkentés hoz komolyabb bérköltségcsökkentést - fogalmazott a pénzügyminiszter. A tájékoztató egyik központi témája az új vagyonadó bevezetése volt. A vagyonadó központi adó lesz, amelyet az APEH szed be önbevallás alapján. A vagyonadó a 30 millió forintnál értékesebb ingatlanokra, a nagyértékű autókra, a vízi és légi közlekedési járművekre terjed ki. A 30 millió forintnál értékesebb ingatlanok esetében 50 millió forintig 0,35 százalék adót kell fizetni, ezen érték felett pedig 0,5 százalékot. Az ingatlan értékének megállapítását értékövezeti besorolással segítik. Oszkó közölte: a közteher mintegy 200-250 ezer, 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanra vonatkozik. Bár ez eleve egy szűk kör, a kormány további kedvezményeket is kilátásba helyezett. A nagycsaládosok három vagy több gyermek mellett gyermekenként az új adó 15-15 százalékával csökkenthetik a személyi jövedelemadójukat, 62 év felett pedig adómentesség jár Oszkó Péter tegnap mutatta be a jövő évi adóterveket. A pénzügyminiszter szerint az ingatlanadó 200-250 ezret érint a 4,2 millió lakóingatlanból, és sokan számíthatnak kedvezményre. a nyugdíjasoknak. Igaz, ez csak a mirámálnyugdíj kétszeresénél kevesebbet kapókra vonatkozik, és rájuk is csak 10 millió forintos adóalapig, ha az ingatlan értéke nem haladja meg az 50 millió forintot. érdemes volt vállalni a válságkezelés felelősségét, mert ez az ország érdekét szolgálja, és az első eredményei már látszanak is - mondta Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke sajtótájékoztatóján csütörtökön Veszprémben. Gyakran kérdezték, érdekei a szocialista pártnak, hogy ebbe a szerepbe kerüljön, miért nem választja inkább az előrehozott választást - vetette fel a kormánypárt elnöke. SzaHa valakinek több, 30 millió forint alatti ingatlanja van, ezek értéke jövőre egyelőre nem adódik össze, vagyis ilyen esetekben nem kell adót fizetni. Több tulajdonostárs esetén a tulajdon- részek arányában oszlik meg a vai szerint: ha csak a pártérdeket tekintenénk, akkor sokkal kellemesebb volna ellenzékben ülni, s kitűnő szónoklatokat tartanánk arról, hogy milyen rosszul cselekszik a kormány. az ORSZÁG ÉRDEKÉT azonban ez súlyosan sértené - hangsúlyozta, hozzátéve: „gondoljuk végig, mi minden maradt volna el egy előrehozott választás esetén". Rámutatott: az ezzel járó kampány elején tartanánk teher, a hatóságnak azonban lesz eszköze ellenőrizni az adófizetési technikákat az adó elkerülésének megakadályozása érdekében - vetítette előre a pénzügyi tárca vezetője. A tegnapi tájékoztatón arra is most, s az euró „nyilván nem 278-280forinton állna”, hanem a korábbi 300 forintos, sőt 320-as határ felett. Ez pedig azt jelentené, hogy 1 millió 700 ezer család a devizában felvett lakáshitel vagy a gépkocsi hitele miatt mára már jórészt tönkrement volna. EZZEL SZEMBEN a válságkezelés első sikerei látszanak már abban, hogy a közvetlen veszélyt sikerült elkerülni - hangsúlyozfény derült, hogy a kormány miként vonná adóalapba az adóparadicsomokba menekített jövedelmet és vagyonokat. A kabinet többek között pontosítaná az adóparadicsomokban alapított úgynevezett ellenőrzött külföldi ta Lendvai Ildikó, megjegyezve: ha a hiteltörlesztők családtagjait is számba vesszük, akkor körülbelül „négymillió magyar embernek már közvetlen és zsebben érezhető haszna volt abból, hogy a szocialista párt vállalta a válságkezelés felelősségét”. közölte: az MSZP vezetése kezdeményezte egy krízisalap létrehozását, amely a „legnehezebben élőkön segíthet”. társaságok fogalmát, és - kapcsolt viszony fennállása esetén - adó terhelné nemcsak az onnan származó, hanem az ott termelődő jövedelmeket is. Kiterjesztenék a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályokat az adózók és a külföldi fióktelepek közötti ügyletekre annak érdekében, hogy ezeket az eszközöket ne lehessen kivonni az adózás alól. Emellett 30 százalékos forrásadót vezetnének be az olyan országokba történő kamat-, jogdíj- és szolgáltatásidíj-kifizeté- sekre, amelyekkel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezménye. A módosításokról szóló előterjesztések már néhány napon belül az Országgyűlés elé kerülhetnek, és a kabinet reményei szerint azokat még júniusban el is fogadja a T. Ház. Lendvai Ildikó szerint már látszanak a kormány válságkezelésének legelső eredményei Az átlagbér, vagyis 200 ezerforintos havi bruttó környékén keresők járnak a legjobban. Az ő zsebükben éves szinten csaknem 190 ezer forinttal több marad. Borsík János, AZ AUTONÓM SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK ELNÖKE „A jövedelmeket érintő módosítások felemás helyzetet teremtenek majd. A személyi jövedelemadó változása ugyanis épp az alacsony jövedelműeken nem segít, holott őket érinti leginkább a terhek - mint például az 5 százalékos áfaemelés - növekedése. A juttatások megadóztatása elfogadhatatlan, hiszen ezzel a lépéssel akár egj'harmadával is csökkenhet a pénzhelyettesítő eszközök jbrgalma, ami hátrányosan érinti a vendéglátókat, a kereskedőket és a munkavállalókat is." Dávid Ferenc, A VOSZ FŐTITKÁRA „Mai tudásom szerint az adó- és járulékváltozások iránya jónak tűnik, de az ördög a részletekben rejlik. Örülünk, hogy kibővítik az szja-sávhatárokat, a szuperbruttósítás részleteivel kapcsolatban azonban sokkal szélesebb tájékoztatásra lenne szükség. Az egyes természetbeni juttatások - mint az üdülési csekk vagy a melegétel-utal- vány - 32 százalékos meg adóztatása rossz intézkedés, további fájdalmunk az üzemanyagok jövedéki adójának emelése, ezzel ugyanis fuvarozók tömegét hozzák lehetetlen helyzetbe. ” Dávid Imre, AZ AGROINVEST ZRT. ELNÖKE „Az irányát tekintve az adóátrendezés jó. Ám nem lép elég nagyot a kormány. Pozitív, hogy csökken a személyi jövedelemadó, illetve a vállalatok terhei. Ám javítanak ugyan a vállalataink verseny- és megtartóképességén, de nem tüntetik el elmaradásukat a környező országok cégeitől. Mint a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke is vallom: a gazdaság motorjának beindítását az is segítené, ha a magyar tulajdonú kkv-k versenyképes hitelekhez juthatnának, és versenyképes pénzügyi feltételek közepette működhetnének." Parragh László, AZ MKIK ELNÖKE „Az adócsomag irányaival egyetértünk, hiszen sok más szervezettel együtt már régóta ezt kértük a kormánytól. A részletek tekintetében azonban vannak kifogásaink, hiszen a tervezett intézkedésekkel érdemi adócsökkentést nem lehet elérni, ahhoz nagyobb kiadásmérséklésre lenne szükség. A csomag gazdaságra gyakorolt hatása helyes ugjun, de úgy véljük, nem lesz érezhető. A juttatások megadóztatásával kapcsolatban is úgy véljük: a pénzhelyettesítő rendszerek használata nem szerencsés. ” Pataky Péter, AZ MSZOSZ ELNÖKE „Nem tudjuk elfogadni a magánszemélyek 4 százalékos különadójának a beépítését az szja-ba, ezzel ugyanis megszűnik ez a fajta adónem. Azt kifejezetten ellenezzük, hogy a nettó jövedelmek a 190-300 ezer forint közötti havi keresetűek esetén fognak növekedni, hiszen jócskán nagyobb számban élnek Magyarországon olyanok, akiknek a keresete a 140 ezer forintot sem éri el. Az eho eltörlésével egyértelmű számunkra, hogy nem gondolták át a lépéseket. így ugyanis jelentős hiány lép majd fel az egészségügyi kasszában. ” Raskó György AGRÁRVÁLLALKOZÓ „Hibásnak tartom a tételes eho eltörlését - éppenséggel meg kellene emelni S ennek kontójára nagyobb mértékben kellene csökkenteni a bérekre rakódó terheket. Az intézkedések nem elegendők ahhoz, hogy a komoly cégeknél leálljanak a vállalat érdekében elkerülhetetlen elbocsátások. A kapun belüli munkanélküliséget teremtő munkahelymegtartó támogatások helyett inkább a beruházási hitelekhez kellene garanciát kínálni az államnak, és minden pályakezdő fiatal első munkaévének költségét át kellene vállalnia. ” t
