Új Néplap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-21 / 118. szám

2 MEGYEI TŰKOR ÚJ NÉPLAP - 2009. MÁJUS 21., CSÜTÖRTÖK OlvasóinK írtáK A „sokoldalú” játszóterek Egyre több Időt töltenek nap­közben a kisgyermekek a ját­szótereken. Homokoznak, fű­ben hemperegnek, hintáz­nak, mászókáznak, háromke- rekűznek és így tovább, az anyukák, apukák és nagyma­mák felügyelete alatt. Estefelé egy másik korosz­tály lepi el rendszeresen a ját­szótereket: a tíz-és tizenévesek, kamaszok. Ók azok, akik szin­tén csak játszanak: hangosakat füttyentve, kiabálva ha futbal­loznak, de kipróbálják a kicsik­nek készített hintákat és egyéb játszótéri bútorokat, játékokat. Tekintettel arra, hogy azok nem az ő súlyukhoz, méreteik­hez készültek, gyakran előfor­dul, hogy ezek a játszótéri bú­torok eltörnek, a hinták lesza­kadnak. Sokszor a késő esti órákban is ott tartózkodnak, pa­dok vagy pingpongasztalok te­tején ülnek, körülöttük különfé­le üvegek, flakonok. És cigaret­táznak, szétdobálják a szeme­tet. Igaz, nekik is kell valahol játszani, haverkodni! De a ját­szótér nem az ő korosztályuk­nak készült. A nekik megfelelő­ből több kellene a városban! Közben, esetleg az ő távozá­suk után megjelennek a ku­tyákat sétáltatok a játszótere­ken! Kedvenceiket elengedik a gazdik, azok ott futkároznak a füvön, a homokozóban, ott­hagyva nyomaikat, gyakran kutyagumit is, hiszen többsé­gük nem szedi össze azt zacs­kóba. Többen visznek oda ki­csi kutyát, mások nagyobba­kat szájkosár, póráz nélkül. Nem vagyok kutyaellenes, de az felháborít, hogy az esti, ké­ső esti órákban senki nem szó­lítja, főként nem bünteti meg a felelőtlen kutyagazdikat mindezért. A hajléktalanok játszótéri tartózkodása, kör­nyezete, látványa pedig ön­magáért beszél... Hogyan vigyem oda le uno­kámat ezek után? K. JÁNOSNÉ, SZOLNOK Továbbra is várjuk olvasóink le­veleit az Új Néplap „Postaláda ” (5001 Szolnok, Mészáros L. út 2.), vagyzoltanne.szundi@axel- springer.hu internetes címen. Ellopták, azonban hamis volt a kép megtévesztés A festményeket koppintóknak ismerniük kell a művész életművét Egy idős házaspártól tíz­millió forintra becsült Paál László-festményt lop­tak el. A kép végül meg­lett, de kiderült róla, hogy nem eredeti. De honnét lehet tudni, ha egy festmény hamis? Erre is választ kaphatunk, ha ellátogatunk a szolnoki Damjanich Múzeumba, ahol hamis festmények­ből nyílik ma kiállítás. Négyesi I.-Szathmáry 1.- Akadnak olyan képhamisítók, akik nagyon jól ismerik az álta­luk másolt művész munkássá­gát. Erre példa, hogy egy elis­mert festő vásárolt Rippl-Rónai József által készített képet. Az al­kotásról utólag kiderült, hogy hamisítvány - mondta Rácz Gyula igazságügyi festmény- és műtárgyszakértő. A hamisító hozzáértését mi sem mutatja jobban, hogy az átvert vásárló személyesen is ismerte Rippl- Rónai Józsefet, a modern magyar festőművészet egyik vezéralak­ját. Mint azt Rácz Gyula elmond­ta, a festményeket koppintóknak a művész egész életművét ismer­niük kell. A technikáját, azt, hogy milyen témájú képeket fes­tett, milyen anyaggal festette ké­peit stb. Történt egyszer, hogy egy gyűjtő felháborodva vitte az általa megvásárolt festményt Egry Józsefhez, a Kossuth-díjas festőhöz. Kérte Egry Józsefet, nézze meg az említett képet, mert szerinte nem ő festette. Er­re a magyar modern festészet egyik legeredetibb képviselője azt válaszolta, hogy valóban nem ő festette, de lehet, hogy jobb, mint ha ő készítette volna. Rácz Gyula olyan idős házaspárt is ismer, akiknek ellopták egy tízmillió forintra becsült képét. Paál László festménye már har­minc éve volt a családjuk tulaj­donában. - A kép végül meglett, de kiderült róla, hogy nem ere­deti - mondta az igazságügyi festményszakértő. A festmé­nyek vásárlásánál gyanús körül­mény lehet a kép hátulján lévő sok, eredetiséget igazoló szel­vény. Ezeket néha az eladó a vá­sárló megtévesztésére teszi fel. A két világháború között gyártott árverési papírokat szkennelik I Fityóné Szalai Julianna (balra), a Damjanich Múzeum munkatársa mutatja Hartai Róbertnének az egyik képet a ma nyitó kiállításon be, melyek különböző sorszám­mal vannak ellátva. A festmé­nyek korát, eredetiségét próbál­ják alátámasztani ezek a papí­rok. A képhamisítás történeté­nek van szolnoki fejezete is, méghozzá igen korai időből. A Művésztelep alapítójaként tisz­telt August von Pettenkofen, az egykori osztrák hadifestő itteni tartózkodásai alatt szívesen ta- nítgatta Müller Adolf nevű mű­kedvelő festő barátját. Müller egész képsorozatot készített mestere útmutatása alapján, amihez hasonló táblákat is hasz­nált, mint maga Pettenkofen. Az ugyan eszébe sem jutott, hogy A hamisítókirály még Göringet is becsapta A pénz mellett sokakat a ki­hívás nagysága is vonzott, amikor igyekeztek belebújni valamelyik művészóriás bőré­be. A holland Han van Meege- ren az egyik legnagyobb volt közülük. Mivel önálló művész­ként nem ismerték el, zseniá­lis tudása révén a harmincas évektől hamisítványokat gyár­tott az általa rajongott 17. szá­zadi németalföldi mester, Ver­meer van Delft stílusában, ak­kora sikerrel, hogy neves szak­értők még akkor is eredetinek nyilvánították a műveit, ami­kor ő már régen elismerte azo­kat saját alkotásainak. Ugyan­is a Hermann Göring német bi­rodalmi marsallnak eladott egyik kép miatt a háború után bíróság elé állították nemzeti kincs kiárusításának vádjával, s ekkor már kénytelen volt kite­ríteni a lapjait. A VITÁT VÉGÜL EGY. « bíróság szeme előtt festett Vermeer- változat döntötte el, ennek alapján felmentették az erede­ti vád alól, a két éven át tartó per végén végül hamisítás és csalás címén marasztalták el. Kirótt büntetését azonban nem töltötte le, mert 1947 novembe­rében szívinfarktus következté­ben elhunyt. hamisítsa a már akkor is köz­kedvelt, később pedig kifejezet­ten keresett Pettenkofen-képe- ket, egész egyszerűen ki akarta próbálni, hogyan fest a nagy mű­vész. A huszadik századra kialaku­ló Pettenkofen-kultusz hiányt te­remtett a mester képeiből, s in­nen már egyenes út vezetett odá­ig, hogy a Müller Adolf-hagya- ték rossz kézbe kerülve eredeti Pettenkofenként jelenjen meg a piacon. Erre ugyan hamar rájöt­tek, Lyka Károly, a neves művé­szettörténész pár év múlva már felhívta a hamisítványok létére a figyelmet, de addigra még a Szépművészeti Múzeumba is ju­tott belőlük. A hamisított magyar festők névsorát egyébként nem ő veze­ti, hanem Rippl-Rónai József, de bármikor, bár­melyik nagy név alatt felbukkanhat egy finoman mondva „utánérzés”. Rácz Gyula szakértő egy festmény eredetiségét, értékét vizsgálja Nem eredeti képek a múzeumban sokszor másolnak le híres képeket, de ez csak akkor számít bűncselekménynek, ha értékesítik azokat. A me­gyei Damjanich János Múze­umban ma olyan kiállítás nyílik, ahol hamis festménye­ket tekinthetnek meg az ér­deklődők. A képek mellett is­mertetők és magyarázatok vi­lágosítják fel a látogatókat, honnan lehet felismerni, hogy nem eredetiek. A múze­um munkatársai úgy gondol­ják, jobban segíti az értékek felismeré­sét, ha lát­A meleg idő a gyümölcsöknek kedvező Egészséges Coop~(iapok. Tegnap a szandaszőlősi Bőség ABC-ben várták a vásárlókat az Egészséges Coop-napon. A Szolnoki Sportcentrum Nonprofit Kft. egészségügyi szolgáltatást és szaktanácsadást nyújtott az akciós termékeket vásárlóknak. Folytatás az 1. oldalról Május első hetében kezdődött a lombozat rendszeres növényvé­delme. A termelők jó hozamra számítanak, amit a megjelent fürtkezdemények alátámaszta­nak. Mint megtudtuk, az utóbbi hetekben - részben már a hosz- szan tartó, száraz időjárás követ­kezményeként - erősödött a gyümölcshullás. Az elhúzódó, szokatlanul száraz idő kedvező életfeltételeket nyújtott a rovar- kártevőknek, melynek hatása most kezdődik. A molyfélék raj­zása, a levéltetvek gyors szapo­rodása hatékony növényvédel met igényel. Az almatermésűek tűzelhalása szerencsére még nem jelentkezett. ■ B. Gy. Szolnok lesz a jövő , . , . szülőknek es varosának mintája gyerekeknek Szolnok lesz az ország első digi­tális városa. Az önkormányzat és Magyar Telekom együttműködé­sével egyedülálló, hosszú távú fejlesztési program indul el. Sza- lay Ferenc polgármester elmond­ta: többmilllárd forintos fejlesztés valósul meg a megyeszékhelyen, melynek eredményeképpen él­hetőbb lesz a város. A program részleteiről szólva Pataki Róbert, a Magyar Tele­kom vezérigazgató-helyettese el­mondta, már nyáron kiépítik az o])tikai hálózatot. Ez gyorsabb, kényelmesebb elérhetőséget biz­tosít azokhoz az új megoldások­hoz, melyek könnyebbé tehetik a mindennapokat. Ezek a szolgál­tatások döntően az ősszel indul­nak el, Szandaszőlősön. Ilyen lesz például a pánikgomb, mely egyfajta segélyhívóként műkö­dik a idősek számára. De lehető­ség lesz arra, hogy a szülők SMS-ben kapjanak értesítést ar­ról, gyermekük mikor érkezik az iskolába, és mikor megy onnan el. A városi sportcsarnokban pe­dig kiépítenek egy olyan kame­rarendszert, amely az interne­ten is lehetővé teszi a sportese­mények követését. A tervek kö­zött szerepel a mobilparkolás és -vásárlás lehetőségének megte­remtése is. A társaság a Szolno­kon szerzett tapasztalatok alap­ján fejleszti tovább a szolgáltatá­sokat, és vezeti be más települé­seken. ■ Teleki J. „Nem vagy még 30 éves? Vannak gyermekeid, vagy hamarosan lesznek? Társaságra vágysz?” — ezeket a kérdéseket teszi fel a szolnoki Csillagpor Alapítvány, amely szülőknek szóló - uniós és az Európai Szociális Alap tá­mogatásával megvalósuló - Csa­ládműhely programjával kíván új lehetőséget nyújtani friss csa­ládosok számára. Veresné Péter Judit szakmai vezető elmondta, a szervezet Családi Klubot, Élet­módműhelyt, illetve a 30-on felü­lieknek Integrált Szülőklubot in­dít a Civil Szolgáltató Központ­ban. A Csillagpor mindezen programokon túl szakemberek jelentkezését is várja az alapít­vány munkájához. ■ M. G.

Next

/
Thumbnails
Contents