Új Néplap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-20 / 117. szám

4 SIKER PÉNZ — — VÁLLALKOZÁS ÚJ NÉPLAP - 2009. MÁJUS 20., SZERDA HÍRSÁV Kevés vállalkozás él az újításokkal az észak-alföldön a vállal­kozások közül minden 12- 13. vezetett be új terméket vagy új eljárást, illetve kez­dett ilyen tevékenységet. Ez az országban az egyik leg­alacsonyabb arány. A KSH 2004-2006 közötti adatok alapján készített elemzésé­ből kitűnik, hogy az innová­ciót felvállaló vállalkozások közül régiónk részesült a legtöbb támogatásban. A cé­gek 41 százaléka kapott költségvetési segítséget ter­vei megvalósításához. Több ügyfélre készül az adóhatóság Szolnokon az APEH ügyfél- szolgálata ma meghosszab­bított nyitva tartással, 8-tól 18 óráig várja az adózókat. Most jár le ugyanis a sze­mélyi jövedelemadó bevallá­sának határideje. Éppen ezért 12 óra után csak a be­vallások benyújtásának, bankkártyás adófizetésnek, a csekkek beszerzésének és szóbeli tájékoztatásnak a le­hetőségét biztosítják. A lakosság már jobbra számít a gazdaságban májusban, több mint féléves zuhanás után, 4 ponttal nőtt a lakosság gazdasági vára­kozásait tükröző GK1 fo­gyasztói bizalmi indexe. Az EU támogatásával végzett felmérés szerint áprilishoz képest az index valamennyi összetevője kedvező válto­zást jelez. A legnagyobb ja­vulás az ország várható gaz­dasági helyzetéről kialakí­tott lakossági vélemények­ben volt, de érezhetően csökkentek az inflációs vá­rakozások is. Túlzottan bonyolultra sikerültek a pályázatok A MUNKAHELYMEGŐRZŐ pályá­zatokon a létszámcsökken­tést fontolgató cégek alig 10 százaléka indult. A DGS Glo­bal Research és a Boda and Partners felmérése szerint átlagosan tízből négy cég szerint annyira bonyolult volt a kiírás, hogy bele sem kezdtek a pályázatírásba. Számos társaság pedig nem is hallott a programokról. Brüsszeli igen a tározókra vásárhelyi-terv Épülhet a tiszasülyi és a nagykunsági árapasztó Töltésmagasítás egy árvízvédelmi gyakorlaton. Ha a tározók elkészülnek a gátak szintje alá lehet szorítani az árhullámokat. Zöld utat kapott Brüsszel­ben a Vásárhelyi-tervhez kapcsolódó két tiszai szük­ségtározó terve. így a be­ruházások várhatóan még az idén elindulhatnak. Teleki József Az Európai Unió segítségével 2013-ig többmilliárdos progra­mok megvalósítására kapott le­hetőséget az ország. Ezek közül a legnagyobbakhoz a kormány- támogatáson túl európai uniós jóváhagyás is szükséges. Az uni­ós malmok ezúttal sem őröltek gyorsan, hiszen a terveket tavaly szeptemberben küldte ki a kor­mányzat. Brüsszelben közel fél éven át vizsgálódtak. Az egyik tározó, melyre rábó­lintott az Európai Bizottság, a nagykunsági. Ez közvetlenül öt települést, Tiszaburát, Tiszarof- fot, Tiszagyendát, Kunhegyest és Abádszalókot érinti. A 40 négy­zetkilométernyi területet felölelő tározó százmillió köbméter víz befogadására lesz alkalmas. Ez­zel a számítások szerint 25-27 centiméterrel lesz csökkenthető a térségben az árhullám. A beru­házással 18 kilométer új töltést építenek és több mint 9 kilomé­ter meglévő gátat magasítanak meg. A beruházás teljes költsége 13,3 milliárd forint, melyből 11,3 milliárd az uniós támogatás. A másik, a hanyi-tiszasülyi ár­apasztó Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye területén helyez­kedik el. Tiszasüly, Jászkisér és Pély településeket érinti majd. A közel 56 négyzetkilométeren megépülő tározóban 247 millió köbméter víz fér majd el. Mind­ehhez 31 kilométernyi töltést épí­tenek meg és újítanak fel, de kor­szerűsítik a vízelvezető- és öntö­zőcsatornákat is. A beruházás költsége 24,8 milliárd forint, melyhez 21,1 milliárd forinttal já­rul hozzá az unió. A két tiszai szükségtározó félmillió ember árvízi biztonságának javításához járul hozzá. A beruházásoknak 2011-ig kell elkészülniük. A Vásárhelyi-terv keretében a Tisza mentén eredetileg mint­egy harminc szükségtározó ki­alakítása kerül szóba. A szakem­berek végül is 12 árapasztó meg­építését tartották elengedhetet­lennek. Ebből négy kap helyet a megyénkben: a tiszaroffi, mely már csaknem elkészült, a most támogatást elnyerő hanyi-tisza­sülyi és a nagykunsági. A ter­vekben ugyanakkor szerepel a hanyi-jászsági árapasztó is, ám ennek megvalósításához a kö­vetkező időszak uniós támoga­tásai szolgálhatnak forrásul. A tározókba akkor engedik be a vizet, ha a mértékadó árvíz­szintet meghaladó árhullám ér­kezik, onnan pedig a lehető leg­hamarabb visszaengedik a folyó­ba. Ezzel a módszerrel, ha elké­szül a Tisza mentén tervezett összes szükségtározó, akkor egy méterrel lehet majd csökkenteni az árhullámok szintjét. Azaz vissza lehet szorítani a legmaga­sabb árvizeket arra a szintre, amelyre eredetileg tervezték a töltéseket. Hadd izOljor! SZ0LJ0N.hu A SZOLNOK-JÁSZKUN online Vidékfejlesztés és árvízvédelem A VÁSÁRHELYI-TERV a 2000-eS nagy tiszai árva után fogalma­zódott meg. A 2003-as, Szol­nokra kihelyezett kormányülé­sen pedig határozat is született a programról. A megmlósítás azonban már lassabban ha­ladt. A hazai források helyett pedig mindinkább uniós tárna gatások kerültek előtérbe. A program két részből áll. Az egyik a vidékfejlesztést szolgál­ja. Ehhez kapcsolódva a regio­nális operatív programban el­különített keret szolgálja az érintett településeken a csator­naépítéseket s más hasonló beruházásokat. A Vásárhelyi­terv másik eleme az árvízi biz­tonság növelése. Ennek során egyrészt gyorsították az árhul­lámok levonultát, nagyvízi me­derrendezéssel, töltésáthelye­zésekkel. Ilyen volt például Rákóczifalva határában, a Bi­valy-tónál. A folyó mellett ugyanakkor a szükségtározók láncolatát is kiépítik. A cégközlönyben ismertetett megyei eljárások A Cégközlöny 19. számában köz­zétett megyei felszámolások. ANCSI-DUÓ Bt, Tiszaigar. Félsz.: Mátraholding Zrt. 1146 Bp., Chá- zár u. 9. (Közzététel: 04. 27.) Tiszamenti ATTVAC Kft, Tószeg. Félsz.: MHZ Kft. 5000 Szolnok, Szabadság tér 2. (Közzététel: 04. 22.) KI-FA 2005. Kft, Kisújszállás. Félsz: Dr. Felső Kft. 1072 Bp., Dob u. 52. (Közzététel: 04. 27.) WORK UNION Kft., Török- szentmiklós. Félsz.: Allego Kft. 1054 Bp., Hold u. 21. (Közzété­tel: 04. 22.) A hitelezői igények benyújtásá­nak határideje a közzétételtől szá­mított 40 nap. Az adatokéért fele­lősséget nem vállalunk. ■ T. J. Nincs vége a civil önszerveződésnek Véget ért a Civil Regionális Társulás Civil Önszerveződés 2008/2009 „A helyi demokratikus deficit csök­kentése a civil szektor szerepének erősítésével” című NCA támogatott projektje. Szolnokon és Kunszentmárton­iján a résztvevő civil szervezetek szakmai moderátorok segítségével megalkották a helyi civil stratégi­át, illetve az egy év alatt áttekintet­ték a demokratikus deficit okait, a civil szervezetek mozgásterét. A projektnek a civil szektor szá­mára kevésbé hízelgő tapasztalata volt az, hogy a két városban szá­mos, saját magát mérvadónak te­kintő civil szervezet vezetője nem fogadta el a meghívást, és nem vett részt a közös szellemi műhely­munkában, így hozzáadott értéket sem tett le az asztalra, illetve nem tekinti sajátjának a közösen létre­hozott Civil SWOT és a Civil Stra­tégia következtetéseit sem. Sajnálatos, hogy számos na­gyobbnak számító civil szervezet vezetője nem képes felülemelked­ni a saját szervezetük érdekében való lobbizás szintjétől a szektorá- lis összefogás szintjére, így a civil szervezetek társadalmi szerepvál­lalása éppen a potentátok hozzáál­lása miatt nem foglalhatja el az őt megillető vagy társadalmi szem­pontból kívánatos helyét. Tanulni kell tehát a helyi demokráciát, és ebben mindenekelőtt a civil szer­vezeteknek kell elől járni. A társadalmi tőke a hálózatokba ágyazottan, a cselekvők közötti kapcsolatokban „megbúvó” erőfor­rás, ami kizárólag hálózatok útján, hálózatokon keresztül hozható lét­re és válhat hasznosítható tényező­vé. Fokmérője egy közösség, illet­ve a társadalom összetartozásá­nak, s mint ilyen, a közösségben és a társadalomban létező kohézió ki­fejezője, mely megnyilvánul az emberek, a közösségek közötti kapcsolatokban, normákban, biza­lomban, együttműködésben a kö­zös érdekek és haszon elérése ér­dekében. Teljesen világos, a partnerség és a társadalmi tőke egymástól elvá­laszthatatlanok! Az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésének két általános tere a döntés-előké­szítésben való részvétel és a köz­szolgáltatások fejlesztésében, el­látásában való részvállalás. Friss keletű irányzat a civil szervezetek részéről a döntéshozási mechaniz­m u s b a n való rész­vétel igé­nye, amely nem csu­pán a part­nerségi ala­pú megközelítésből, hanem a po­litika olykori alkalmatlanságából fakad. A projekt szomorú tapasz­talata az, hogy egyenlőre a civil szektor is alkalmatlan e szerepre. Ami azonban biztos, hogy a civil kulcsszereplőknek mégiscsak be kell vonódniuk, társadalmi köz­szereplőként kell viselkedniük és ha kell érdeket érvényesíteni, po­litizálni vagy tanulva-tanítva részt venni a civil szellemi műhely­munkában. ▲ Tóth Ferenc Civil Regionális Társulás A mezőgazdaság lehet az egyik kitörési pontja az országnak Az agráriumban látja hazánk gazdasági fejlődésének zálogát két szakember is. Békési Lász­ló, az egykori Reformszövetség vezetője és Széles Gábor, nagy- vállalkozó egymástól függetle­nül beszélt erről a megyében járva. Egy multinacionális cég át­lagban 2-20 millió forint közöt­ti összeget fordít egy munka­hely megteremtésére. Vidéken háromszázezer forintból lehet­ne egy munkahelyet létrehozni - állította Széles Gábor. A vál­lalkozó a napokban egy szolno­ki kisebbségi fórumon vázolt azt a vidékfejlesztési progra­mot, melyet egy általa vezetett szakértői csapat dolgozott ki. ■ Néhány kilométer au­tópálya árából számos munkahely jöhet létre az agráriumban. Az elképzelés szerint min­den falu tízmillió forint tőkét kapna. A pénzt helyi vállalko­zások között lehetne feloszta­ni. Ez 32 milliárd forinttal ter­helné meg az államkasszát. így néhány kilométer autópálya árából számos munkahely jö­het létre, főleg az agráriumban. Széles Gábor szorgalmazza a helyi piacok újraindítását. Az unió szabálya szerint, ha a ter­melő hetven kilométeres körön belül értékesíti áruját, akkor a piacon nem EU-konform ter­mékeket is árulhat. Vannak olyan területek a magyar gazdaságban, melyek­ben az adottságaink jók, de nem használjuk ki — erősítette meg Békési László, aki a VOSZ megyei közgyűlésén vett részt. A szakember a kihasználatlan adottságú területek közé sorol­ta a mezőgazdaságot, az élel­miszeripart, az ivóvízkincset. Ezek felértékelődnek. Ám a fej­lődéshez ezernyi feltételt kelle­ne megteremteni. Kitörési pont lehet az egészségügyi szolgál­tatás is. Az unió tagjaként a ha­tárok leomlottak, így ha jó szín­vonalú szolgáltatást nyújtunk, akkor azokat külföldiek is igénybe veszik. ■ T. J. MOST INDULÓ | KÉPZÉSEINK: J • mérlegképes könyvelő • pénzügyi-számviteli ügyintéző • adótanácsadó • közbeszerzési referens • személyügyi gazdálkodó • társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó • minőségbiztosítási auditor • élelmiszer- és vegyi áru eladó • kereskedő • ingatlanközvetítő • ingatlanvagyon-értékelö és -közvetítő • logisztikai ügyintéző • valutapénztáros • ékszerbecsüs • munkavédelmi technikus • számítástechnikai § szoftverüzemeltető Képzés helye: Szolnok Jelentkezési cím: Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt. Szolnok, Verseghy park 8. www.perfekt.hu ■ifié perfekt um 54/422-276 • a Sanoma company

Next

/
Thumbnails
Contents