Új Néplap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-03 / 79. szám
ÚJ NÉPLAP - 2009. ÁPRILIS 3., PÉNTEK I : N XI f- Q > HATVANON TÚL 13 Frontról érkezett szerelem Nem keltek egybe, de hat gyermekük született Készül az ebéd: marhagulyás lesz ebből a kettészelt kérődzőből. Jobbról az első a guggolok közül Tóth János. webzeemm Közjóért elismerésben részesült Molnár József lassan harmincöt éve tagja Molnár József az Almásy János Nyugdíjasklubnak Tö- rökszentmiklóson. Az utóbbi néhány évben pedig már ő vezeti a klubot. A közel múltban díszoklevelet vehetett át Szolnokon, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Kulturális és Érdekvédelmi Egyesület rendezvényén. Az oklevél neve a Közjóért. Ugyanitt Molnár urat beválasztották a nyugdíjasok megyei elnökségébe. Szalmahordó kasnyi fánkot sütöttek A TiszAiNOKAi Szőke Tisza Nyugdíjasklub tagjai értékelték az elmúlt esztendőt, és foglalkoztak 2009 célkitűzéseivel. Gácsi Jánosné klubvezető beszámolójából kiderült, hogy az idén ők rendezik meg a megyei klubvezetők találkozójá. Tevékenyen segítettek a községi farsang rendezvényében is, az óvodásoknak szalmahordó kasnyi fánkot sütöttek. A tiszta bevétel a legkisebbeket illette, jól jön ez az összeg a játékállomány kiegészítésére! Váltás a jászszentandrási Gyöngyklub élén A JÁSZSZENTANDRÁSI Gyöngyklub nyugdíjasait tizenegy évig vezette közmegelégedésre Donkó Lászlóné Erzsiké. Végül úgy döntött, itt is fiatalítani kell, ráadásul ha lemond, több ideje jut unokáira is. Egyébként maradt a klub tagja, és ahol lehet, segíti és támogatja az utódját, Csontos Magdolnát. Tejfölös sertéspörkölt nokedlivel a nőnapon A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK Megyei Nyugdíjasok Kulturális és Érdekvédelmi Egyesülete immár másodszor rendezte Rákóczifalván nőnapi ünnepségét, amelyre 17 településről mintegy 320 vendég érkezett. Az est háziasszonya Nádas Imréné Erzsiké, a helyi II. Rákóczi Ferenc Nyugdíjasklub vezetője volt. A vendégsereg ebédre tejfölös nokedlivel tálalt sertéspörköltet kapott, amelyet vigadalom követett. CSALÁDI TÖRTÉNET Az első nagy világégés 1916-18 között hihetetlenül összekeverte az itt élő népek, nemzetek, nációk, családok életét. Az új határok 1920. január 4-e után családokat, rokonokat, szülőket, gyerekeket szakítottak el egymástól. Egyeseket néhány évre, évtizedre, másokat örökre. D. Szabó Miklós Ez történt azokkal a szereplőinkkel is, akik részben Adán, részben Kunmadarason éltek és élnek még most is. A történet úgy kezdődött, hogy Fórizs Eszter az első világháború előtt hozzáment a kunmadarasi Pál Imréhez. Igen ám, de nem sokáig, mindössze pár hétig élhették a fiatal párok életét, mert a férjet behívták katonának. A szerb frontra került, ahol néhány bevetés, gyalogsági roham után tüdőlövést kapott. Egy Tóth János nevű sebesültápoló gondozta, akivel egy századba került, noha János adai, Imre kunmadarasi volt. A súlyosan sebesültet hamarosan hazaszállították szülőfalujába, Kunmadarasra, ahol a leggondosabb orvosi, családi, egészségügyi kezelés ellenére három hét múlva meghalt. Közben folyt tovább a háború, és amikor Tóth úr egy ízben tíz nap szabadságot kapott, elhatározta, hogy nem haza, Adára vonatozik, hanem Kunmadarasra. Két ok miatt is: megnézi, mi lett Pál Imre komájával, akit ő is ápolt, illetve volt még ebből a községből egy másik bajtársa is. Felkereste a baj társa szüleit, kedvesen fogadták, és amikor megtudta, hogy Pál Imre meghalt, nagyon elszomorodott. Meglátogatta az özvegyet, és ezután kezdődött az igaz szerelem: Eszter még fekete ruhában is gyönyörű volt. Nem is csoda, hogy megdobogtatta a szerbiai magyar legény szívét, és attól kezdve leveleztek. Tóth Jánosnak nagyobb szerencséje volt a repeszekkel, röpködő golyókkal mint Pál Imrének, két sebesüléssel megúszta a háborút. Amikor arról kellett dönteni, hogy az 1920-tól a Jugoszláviához tartozó Adára megy-e vissza a szüleihez meg a lánytestvéréhez, ő Kunmadarast és az özvegyet választotta. Itt félig magyarnak, félig szerbnek mondották, holott magyar volt ő ízig-vérig. Igen ám, de a költözéssel újabb gubanc keletkezett, mert a Fórizs család református, mégpedig nagy református volt, míg Tóthék virtigli katolikusok. És mivel egyik sem óhajtott másik vallására áttérni, maradt a patthelyzet. Közben gróf Nemes János birtokából, mint frontot megjárt férfi, kapott két kis holdat, ahová csodaszép bolgárkertészetet varázsolt az 1888. május 5-én született, adai férfi. Aki döntése miatt soha nem térhetett vissza szülővárosába, nem láthatta szüleit, Mi lett a gyerekek sorsa, kiből mi lett? A HAT GYEREK kÖZÜl OZ első János volt, ő beteg lett. észter a második, neki a J'öldművesség jutott, és ő az, aki gyűjti és ismeri a családi emlékeket. Erzsébet szakács volt, Ferenc sofőr, József kőműves, László pedig kohász. velünk az adatokat, szülei történetét a másodszülött, Eszter mama ismertette, aki szerencsére tál a nyolcvanon is jól bírja magát. de még a lánytestvérét sem. Akinek a gyerekei azért egyszer ugyan eljöttek Madarasra, de akkor már nem élt a nagybátyjuk. Tóth úr azonban az évek során nem csak bolgárkertészkedett, hanem másra is szakított időt, mert az együttélésből hat szép gyermekük született. Mégpedig János, Eszter, Erzsiké, Ferenc, József és László — sorrendben. Mivel papíron soha nem házasodtak össze, a gyerekek az anyukájuk nevét kapták és viselték, szóval Fórizsok lettek. Hogy azért valahol minden papír ellenére a jó Isten is egymásnak teremtette őket, az is bizonyítja, hogy nem csak évtizedekig együtt éltek, de együtt haltak meg 1960-ban. Eszter lányuk 1943-ban, 17 évesen férjhez ment a nála tíz évvel idősebb Lucza Józsefhez. Lucza úr igazi ezermesternek bizonyult, aki a seprűfonástól a fafaragásig, házépítésig, asztalos- munkáig mindenhez értett. Házasságukból egy lány született, de azóta már három unoka és hat dédunoka is sorjázik a családban. A papa tizenhárom éve, hogy meghalt, előtte egy balesetből kifolyólag huszonhét évig betegeskedett. Pedig még a második világháborút nem is említettük, holott ott is történt egy és más. De ez már egy újabb cikk témája lehet. Lucza Józsefné Eszter mama mutatja azt a képet, ahol az apukája is látható, valahol az első világháborús szerb fronton Mit húznának még rajtunk? fogalmam sincs, mi lesz ennek a kormányválságnak a következménye, de azt lép- ten-nyomon hangsúlyozzák leszerepelt politikusaink, hogy bárki álljon az ország kormányrúdja mögé, további megszorítások kellenek. már csak azért is hogy végre úgyahogy rendbe jöjjön az a fránya államháztartási hiány. Ez aztán az egyik legelesettebb réteget, az átlag- és kisnyugdíjasokat is alaposan érinti. Kezdték azzal, hogy komiszul megdrágult a fűtés, a meleg ára. Márpedig a nyugdíjasok, köztük is a betegek jobban fáznak, mint egy átlagpolgár és a koruk miatt is sérülékenyebbek. Nem csoda, hogy mindezek után legtöbben októbertől áprilisig egy helyiséget fűtenek. Aztán oda az a kis segítség is, amit eddig 13. havi nyugdíjnak hívtak. Ezt állítólag a mostani nyugdíjasok esetében beépítik majd a rendes havi járandóságba, ha egyáltalán beépítik. mindez azért alakult így, mert többet fogyasztottunk, mint amennyit megtermeltünk. Lehet, hogy ez a telhetetlen, mohó és kapzsi állam- apparátus esetében így történt, de nem hiszem, hogy mindez a pár szem almát vásárló, csirkefarhátat fogyasztó, havi 45-60 ezer forintból élő nyugdíjasokra illene. Ráadásul nem ők járnak 10-30 milliós kocsikkal, nyaralnak telente a Kanári-szigeteken. Talán ezeket a személyeket, embereket még esetleg lehetne szorongatni, de a nagy átlagnál a nyugdíjasok döntő többségénél ez már járhatatlan út. Hozzátéve, hogy Horn Gyula is azt állította országlása harmadik évében: már látszik az alagút vége. Ahhoz képest ki tudja hányadszor kiderül, hogy ismét újabb és mélyebb gödörbe kerültünk. Mondják meg őszintén: mit vétettek ebben a nyugdíjasok? — Minden klubnak saját programja van, de az őket egyesítő klubvezetői értekezlet is segít a megvalósításban — mondja Deák Jánosné egyesületi elnök tervek A tavaszköszöntőt májusban, a Tiszaligetben tartja majd a szolnoki egyesület A hosszú nevű Szolnok Városi Klubok és Nyugdíjasok Érdek- védelmi és Kulturális Egyesülete 2000. február 29-én jött létre. Vajon ki bábáskodott körülötte, és milyen céllal? - kérdeztük Deák Jánosnét, az egyesület elnökét.- Már korábban is voltak nyugdíjas- és nőklubok, de hiányzott egy összefogó szervezet, egyesület. Az elképzeléssel Sza- lay Ferenc, az akkori polgármester, illetve a város vezetése is egyetértett, így alakult meg 18 klubból és 5 egyéni tagból 2000- ben. Jelenleg van húsz klubunk és húsz egyéni tagunk. Az egyéni tagok olyan nyugdíjasok, akik nem akarnak tartozni egy klul> hoz sem, hanem az egyesülethez. Ma összesen 1084 a létszámunk. — Mi a tevékenységük fő célja?- Több is van, de első helyen az egészség megőrzését említem. Évente hét előadást tartanak az orvosok, sorozatunkat a MÁV Kórház doktorai segítik. A rendezvények között szerepel vérnyomásmérés, véradás, valamint fejfájás, csontritkulás, reuma elleni védekezés. A szakemberek az előadásokat ingyen vállalják. Aztán az egyesület kilenc éve ingyen őrzi az Aba-Novák Művelődési és Zenei Központ kiállításait. Tavaly például kettesével 140 napot ügyeltünk, ez 280 embert jelentett. Derűs órák foglalkozás évente négyszer van, legutóbb 292-en vettek részt rajta. A nyugdíjasaink maguk adják a műsort maguknak, ezen a négyórás, zenés, táncos rendezvényen. Évente egyszer kirándulunk hazánk egyik szép városába. Voltunk Vácott, Nyíregyházán, Szegeden, Békéscsabán, Esztergomban, Vi- segrádon, Pannonhalmán, Debrecenben. Az idén Székesfehérvár az úti cél. A tavaszköszöntőt a Tiszaligetben májusban tartjuk, összekötve az anyák napjával. Ez vacsorával is közös rendezvény, általában 160-180 nyugdíjast vonz. Az idősek világnapja október elején esedékes, itt külön köszöntjük a 73 éven felülieket. Egyébként az idén az egyesületünk szervezi Szolnok napját, mégpedig szeptember 1-jén. Végül, de nem utolsósorban, akik mozogni is szeretnek, a sportrendezvényeken is tevékeny szerepet vállaltak. Annak pedig külön örülünk, hogy a városi tévében műsorunk lett, és az Új Néplap, az önök újságja is oly módon segíti terveinket, hogy tavaly például negyven cikk jelent meg rólunk. ■ D.Sz.M. ■ Az egyesület kilenc éve ingyen őrzi az Aba-Novák Művelődési és Zenei Központ kiállításait. Az idén Székesfehérvár lesz a következő úti cél
