Új Néplap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-03 / 79. szám

ÚJ NÉPLAP - 2009. ÁPRILIS 3., PÉNTEK I : N XI f- Q > HATVANON TÚL 13 Frontról érkezett szerelem Nem keltek egybe, de hat gyermekük született Készül az ebéd: marhagulyás lesz ebből a kettészelt kérődzőből. Jobbról az első a guggolok közül Tóth János. webzeemm Közjóért elismerésben részesült Molnár József lassan harmincöt éve tagja Molnár József az Almásy Já­nos Nyugdíjasklubnak Tö- rökszentmiklóson. Az utób­bi néhány évben pedig már ő vezeti a klubot. A közel múltban díszoklevelet vehe­tett át Szolnokon, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Kulturális és Érdekvédelmi Egyesület rendezvényén. Az oklevél neve a Közjóért. Ugyanitt Molnár urat bevá­lasztották a nyugdíjasok megyei elnökségébe. Szalmahordó kasnyi fánkot sütöttek A TiszAiNOKAi Szőke Tisza Nyugdíjasklub tagjai értékel­ték az elmúlt esztendőt, és foglalkoztak 2009 célkitűzé­seivel. Gácsi Jánosné klubve­zető beszámolójából kide­rült, hogy az idén ők rende­zik meg a megyei klubveze­tők találkozójá. Tevékenyen segítettek a községi farsang rendezvényében is, az óvodá­soknak szalmahordó kasnyi fánkot sütöttek. A tiszta be­vétel a legkisebbeket illette, jól jön ez az összeg a játékál­lomány kiegészítésére! Váltás a jászszentandrási Gyöngyklub élén A JÁSZSZENTANDRÁSI Gyöngyklub nyugdíjasait ti­zenegy évig vezette közmeg­elégedésre Donkó Lászlóné Erzsiké. Végül úgy döntött, itt is fiatalítani kell, ráadá­sul ha lemond, több ideje jut unokáira is. Egyébként maradt a klub tagja, és ahol lehet, segíti és támogatja az utódját, Csontos Magdolnát. Tejfölös sertéspörkölt nokedlivel a nőnapon A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK Megyei Nyugdíjasok Kultu­rális és Érdekvédelmi Egye­sülete immár másodszor rendezte Rákóczifalván nő­napi ünnepségét, amelyre 17 településről mintegy 320 vendég érkezett. Az est há­ziasszonya Nádas Imréné Erzsiké, a helyi II. Rákóczi Ferenc Nyugdíjasklub veze­tője volt. A vendégsereg ebédre tejfölös nokedlivel tálalt sertéspörköltet kapott, amelyet vigadalom követett. CSALÁDI TÖRTÉNET Az első nagy világégés 1916-18 között hihetetlenül összekeverte az itt élő né­pek, nemzetek, nációk, családok életét. Az új hatá­rok 1920. január 4-e után családokat, rokonokat, szülőket, gyerekeket szakí­tottak el egymástól. Egye­seket néhány évre, évti­zedre, másokat örökre. D. Szabó Miklós Ez történt azokkal a szereplőink­kel is, akik részben Adán, rész­ben Kunmadarason éltek és él­nek még most is. A történet úgy kezdődött, hogy Fórizs Eszter az első világháború előtt hozzáment a kunmadarasi Pál Imréhez. Igen ám, de nem so­káig, mindössze pár hétig élhet­ték a fiatal párok életét, mert a férjet behívták katonának. A szerb frontra került, ahol néhány bevetés, gyalogsági roham után tüdőlövést kapott. Egy Tóth János nevű sebesültápoló gondozta, akivel egy századba került, noha János adai, Imre kunmadarasi volt. A súlyosan sebesültet ha­marosan hazaszállították szülő­falujába, Kunmadarasra, ahol a leggondosabb orvosi, családi, egészségügyi kezelés ellenére három hét múlva meghalt. Közben folyt tovább a háború, és amikor Tóth úr egy ízben tíz nap szabadságot kapott, elhatá­rozta, hogy nem haza, Adára vo­natozik, hanem Kunmadarasra. Két ok miatt is: megnézi, mi lett Pál Imre komájával, akit ő is ápolt, illetve volt még ebből a községből egy másik bajtársa is. Felkereste a baj társa szüleit, kedvesen fogadták, és amikor megtudta, hogy Pál Imre meg­halt, nagyon elszomorodott. Meglátogatta az özvegyet, és ezután kezdődött az igaz szere­lem: Eszter még fekete ruhában is gyönyörű volt. Nem is csoda, hogy megdobogtatta a szerbiai magyar legény szívét, és attól kezdve leveleztek. Tóth János­nak nagyobb szerencséje volt a repeszekkel, röpködő golyókkal mint Pál Imrének, két sebesü­léssel megúszta a háborút. Ami­kor arról kellett dönteni, hogy az 1920-tól a Jugoszláviához tarto­zó Adára megy-e vissza a szüle­ihez meg a lánytestvéréhez, ő Kunmadarast és az özvegyet vá­lasztotta. Itt félig magyarnak, fé­lig szerbnek mondották, holott magyar volt ő ízig-vérig. Igen ám, de a költözéssel újabb gubanc keletkezett, mert a Fórizs család református, mégpedig nagy református volt, míg Tóthék virtigli katolikusok. És mivel egyik sem óhajtott másik vallá­sára áttérni, maradt a patthely­zet. Közben gróf Nemes János bir­tokából, mint frontot megjárt fér­fi, kapott két kis holdat, ahová csodaszép bolgárkertészetet va­rázsolt az 1888. május 5-én szü­letett, adai férfi. Aki döntése mi­att soha nem térhetett vissza szü­lővárosába, nem láthatta szüleit, Mi lett a gyerekek sorsa, kiből mi lett? A HAT GYEREK kÖZÜl OZ első János volt, ő beteg lett. észter a második, neki a J'öldművesség jutott, és ő az, aki gyűjti és ismeri a családi emlékeket. Erzsébet szakács volt, Ferenc sofőr, József kő­műves, László pedig kohász. velünk az adatokat, szülei történetét a másodszülött, Eszter mama ismertette, aki szerencsére tál a nyolcvanon is jól bírja magát. de még a lánytestvérét sem. Aki­nek a gyerekei azért egyszer ugyan eljöttek Madarasra, de ak­kor már nem élt a nagybátyjuk. Tóth úr azonban az évek során nem csak bolgárkertészkedett, hanem másra is szakított időt, mert az együttélésből hat szép gyermekük született. Mégpedig János, Eszter, Erzsiké, Ferenc, Jó­zsef és László — sorrendben. Mi­vel papíron soha nem házasod­tak össze, a gyerekek az anyuká­juk nevét kapták és viselték, szó­val Fórizsok lettek. Hogy azért va­lahol minden papír ellenére a jó Isten is egymásnak teremtette őket, az is bizonyítja, hogy nem csak évtizedekig együtt éltek, de együtt haltak meg 1960-ban. Eszter lányuk 1943-ban, 17 évesen férjhez ment a nála tíz évvel idősebb Lucza Józsefhez. Lucza úr igazi ezermesternek bi­zonyult, aki a seprűfonástól a fa­faragásig, házépítésig, asztalos- munkáig mindenhez értett. Há­zasságukból egy lány született, de azóta már három unoka és hat dédunoka is sorjázik a csa­ládban. A papa tizenhárom éve, hogy meghalt, előtte egy baleset­ből kifolyólag huszonhét évig be­tegeskedett. Pedig még a második világháborút nem is említettük, holott ott is történt egy és más. De ez már egy újabb cikk témája lehet. Lucza Józsefné Eszter mama mutatja azt a képet, ahol az apukája is látható, valahol az első világháborús szerb fronton Mit húznának még rajtunk? fogalmam sincs, mi lesz en­nek a kormányválságnak a következménye, de azt lép- ten-nyomon hangsúlyozzák leszerepelt politikusaink, hogy bárki álljon az ország kormányrúdja mögé, továb­bi megszorítások kellenek. már csak azért is hogy végre úgyahogy rendbe jöj­jön az a fránya államháztar­tási hiány. Ez aztán az egyik legelesettebb réteget, az át­lag- és kisnyugdíjasokat is alaposan érinti. Kezdték az­zal, hogy komiszul megdrá­gult a fűtés, a meleg ára. Márpedig a nyugdíjasok, köz­tük is a betegek jobban fáz­nak, mint egy átlagpolgár és a koruk miatt is sérüléke­nyebbek. Nem csoda, hogy mindezek után legtöbben ok­tóbertől áprilisig egy helyisé­get fűtenek. Aztán oda az a kis segítség is, amit eddig 13. havi nyugdíjnak hívtak. Ezt állítólag a mostani nyugdíja­sok esetében beépítik majd a rendes havi járandóságba, ha egyáltalán beépítik. mindez azért alakult így, mert többet fogyasztottunk, mint amennyit megtermel­tünk. Lehet, hogy ez a telhe­tetlen, mohó és kapzsi állam- apparátus esetében így tör­tént, de nem hiszem, hogy mindez a pár szem almát vá­sárló, csirkefarhátat fogyasz­tó, havi 45-60 ezer forintból élő nyugdíjasokra illene. Rá­adásul nem ők járnak 10-30 milliós kocsikkal, nyaralnak telente a Kanári-szigeteken. Talán ezeket a személyeket, embereket még esetleg lehet­ne szorongatni, de a nagy át­lagnál a nyugdíjasok döntő többségénél ez már járhatat­lan út. Hozzátéve, hogy Horn Gyula is azt állította országlása harmadik évé­ben: már látszik az alagút vége. Ahhoz képest ki tudja hányadszor kiderül, hogy is­mét újabb és mélyebb gö­dörbe kerültünk. Mondják meg őszintén: mit vétettek ebben a nyugdíjasok? — Minden klubnak saját programja van, de az őket egyesítő klubvezetői érte­kezlet is segít a megvaló­sításban — mondja Deák Jánosné egyesületi elnök tervek A tavaszköszöntőt májusban, a Tiszaligetben tartja majd a szolnoki egyesület A hosszú nevű Szolnok Városi Klubok és Nyugdíjasok Érdek- védelmi és Kulturális Egyesüle­te 2000. február 29-én jött létre. Vajon ki bábáskodott körülötte, és milyen céllal? - kérdeztük Deák Jánosnét, az egyesület el­nökét.- Már korábban is voltak nyugdíjas- és nőklubok, de hi­ányzott egy összefogó szervezet, egyesület. Az elképzeléssel Sza- lay Ferenc, az akkori polgármes­ter, illetve a város vezetése is egyetértett, így alakult meg 18 klubból és 5 egyéni tagból 2000- ben. Jelenleg van húsz klubunk és húsz egyéni tagunk. Az egyé­ni tagok olyan nyugdíjasok, akik nem akarnak tartozni egy klul> hoz sem, hanem az egyesülethez. Ma összesen 1084 a létszámunk. — Mi a tevékenységük fő célja?- Több is van, de első helyen az egészség megőrzését emlí­tem. Évente hét előadást tarta­nak az orvosok, sorozatunkat a MÁV Kórház doktorai segítik. A rendezvények között szerepel vérnyomásmérés, véradás, vala­mint fejfájás, csontritkulás, reu­ma elleni védekezés. A szakem­berek az előadásokat ingyen vál­lalják. Aztán az egyesület kilenc éve ingyen őrzi az Aba-Novák Művelődési és Zenei Központ ki­állításait. Tavaly például kettesé­vel 140 napot ügyeltünk, ez 280 embert jelentett. Derűs órák fog­lalkozás évente négyszer van, legutóbb 292-en vettek részt raj­ta. A nyugdíjasaink maguk ad­ják a műsort maguknak, ezen a négyórás, zenés, táncos rendez­vényen. Évente egyszer kirándu­lunk hazánk egyik szép városába. Vol­tunk Vácott, Nyír­egyházán, Szege­den, Békéscsabán, Esztergomban, Vi- segrádon, Pannonhalmán, Deb­recenben. Az idén Székesfehér­vár az úti cél. A tavaszköszöntőt a Tiszaligetben májusban tart­juk, összekötve az anyák napjá­val. Ez vacsorával is közös ren­dezvény, általában 160-180 nyugdíjast vonz. Az idősek világ­napja október elején esedékes, itt külön köszöntjük a 73 éven felülieket. Egyébként az idén az egyesületünk szervezi Szolnok napját, mégpedig szeptember 1-jén. Végül, de nem utolsósorban, akik mozogni is szeret­nek, a sportrendez­vényeken is tevé­keny szerepet vállal­tak. Annak pedig külön örülünk, hogy a városi tévében műsorunk lett, és az Új Néplap, az önök új­ságja is oly módon segíti terve­inket, hogy tavaly például negy­ven cikk jelent meg rólunk. ■ D.Sz.M. ■ Az egyesület ki­lenc éve ingyen őrzi az Aba-No­vák Művelődési és Zenei Köz­pont kiállításait. Az idén Székesfehérvár lesz a következő úti cél

Next

/
Thumbnails
Contents