Új Néplap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-30 / 101. szám

6 GAZDASÁG 2009. ÁPRILIS 30., CSÜTÖRTÖK A BUX index 2009. április 29-én 13 000 Nyitóérték: Záréérték: 12800 12 470 12 879 12600 12400 12 200 12 000 11800 11600 pont/ Változás: 4,15% I Előző napi záróérték: 12365 15.30, aNewVork-i tőzsde nyitása 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2009.0«,». Részvény VäfozaM%) Üt' Mól 10810 8,2 1817 OTP 2761 6,15 17040 TVK 1975 3,94 6 Econet 56 3,70 8 Fotex 280 2,56 4 FHB 575 2,49 27 Pannergy 920 2,33 119 Synergon 490 1,65 0 Mtelekom 510 1,19 1134 VESZTESEK FORRÁS: BÉl neszveny Utoisóér{Ft} Változás (%) Mii© Ft Any 686-0,57 i A BUX index az elmúlt napokban 13000 12800 12 600 12467 12483 12 400 r 12200 12000 12060 11800 11600 04.21 04.22 04.23 04.24 04.27 04.28 ** FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 04.29.) ÚJ elszámolási ár EUROBÚZA 2009. május ____________34000 TA KARMÁNYBÚZA 2009. május 29 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2009. május_____________33 1QO TA KARMÁNYÁRPA 2009. május 28 300 OLAJ NAPRAFORGÓ 2009. május________ 67 500___ MN B-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. április 29-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft 4 i í 292,02 220,88 193,99-4,23 Ft-6,85 Ft-2,91 Ft Vita az étkezési utalványokról fórum Kétszázmilliárd helyett 7,2 milliárd forint lenne csak az állami bevétel Szinte senki nem ért egyet az adómentes utal­ványok megadóztatásá­val. A kormány pedig nem tudja pontosan, mit is kezd a Gyurcsány- kabinet tervével. VG-összeállítás A kormány 200-220 milliárd fo­rintos várakozásával szemben összesen mintegy 7,2 milliárd forintnyi költségvetési bevétel származhat az étkezési utalvá­nyok megadóztatásából. Ám még ez a csekély összeg is „semmivé olvadhat”, ha figye­lembe vesszük az elbocsátások, a beruházások elmaradásának hatását és a helyi iparűzésiadó­bevételekben mutatkozó mínu­szokat - ez derül ki abból a fel­mérésből, amely a béren kívüli juttatások tervezett megadózta­tásának költségvetési hatását elemzi. A tervezett kormányzati lépé­sekkel nemcsak a munkaválla­lók nem értenek egyet, de a munkáltatók sem. Annak elle­nére sem, hogy a tanulmány sze­rint a vállalkozások esetében akár még megtakarításhoz is ve­zetnének a jogszabály-módosítá­sok. „Politikailag sem szeren­csés, hogy az újabb szigorítások bejelentése közepette a kormány - a béren kívüli juttatások meg­adóztatásával - olyan jogsza­bály-módosításokra készül, amelyeket a társadalom és a cé­gek is elutasítanak” - vélekedett az Étkezési Utalvány Forgalma­zói Egyesülés (EUFE) által szer­vezett beszélgetésen Dávid Fe­renc, a Vállalkozók és Munkálta­tók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Hozzátette: több hónapos huzavona és kés­lekedés után július 1-jétől leg­alább valami megvalósulni lát­szik a régóta követelt járulék- csökkentésből, ennek hatását azonban teljesen „agyonnyom­ná” a cafeteriaelemek megadóz­tatása. A tervek megvalósulása újabb pofon lenne az adójogszabályok kiszámíthatóságára irányuló el­MÉG A GYURCSÁNY-KABINET he­lyezett kilátásba olyan módo­sításokat, amelyek szerint az adott természetbeni juttatások fele adóköteles lenne. Ez 62 százalékos szja- és 27 százalé­kos járulékterhelést jelent, mi­vel azonban utóbbi a személyi jövedelemadóval növelt ösz- szegre rakódik, a teljes adóte­her 105,74 százalékot tesz ki. A béren kívüli juttatások egé­várásnak is - tette hozzá Dávid Ferenc, és ugyanezt húzta alá a PricewaterhouseCoopers cégtár­sa is. Lőcsei Tamás szerint az ét­kezési jegyek rendszere évek óta folyamatosan fejlődik, mára a szére vetítve tehát egy-egy vál­lalkozás 52,87 százalékos ter­heléssel számolhat. az új kormány - elsősorban a pénzügyminiszter - többször úgy fogalmazott, látnak lehe­tőséget e javaslat átalakításá­ra, ám hogy ez pontosan mit takar, egyelőre nem derült ki. Az azonban már biztos, a mó­dosítások csak 2010-től érez­tetnék hatásukat vállalkozások juttatási politiká­jának szerves részévé vált, rá­adásul - mivel a csekkek fel- használása teljes egészében nyo­mon követhető - hozzájárul a gazdaság fehéredéséhez is. A béren kívüli juttatások meg­adóztatásáról szóló, jelenleg a T. Ház előtt lévő javaslatot visz- sza kell vonni - szorgalmazta Hernádvölgyi Andrea)-' az MSZOSZ alelnöke is, aki szerint a gazdasági szereplők sohasem úgy reagálnak a különböző jog­szabályváltozásra, mint ahogy arra a pénzügyi tárcánál a mo­dellek alapján számítanak. A fó­rumra egyébként hivatalos volt a Pénzügyminisztérium szakér­tője is, aki azonban végül nem vett részt az eseményen - mond­ván, a tárcánál még nem alakult ki végleges álláspont e témában. adoztatasanak hatasai ■ Az utalványok értéke a ko­rábbi mennyiség 30,6 száza­lékára csökken ■ A munkavállalók a korábbi utalványérték 12,9 százaléká­nak megfelelő fizetésemelés­ben részesülnek m A munkavállalók vesztesége a korábbi utalványérték 56,5 százaléka m A munkavállalók 130,5 milliárd forintnyi juttatástól esnek el ■ Az elfogadóhelyek forgalmá­nak csökkenése: 142 milliárd forint m A foglalkoztatottak számá­nak csökkenése: 18 900 fő ■ Áfabevétel csökkenése: 24,4 milliárd forint Adómentesség az átlagbér arányában (százalék) Portugália Görögország Románia Bulgária Szlovákia Spanyolország Csehország Lengyelország Luxemburg Franciaország Ausztria Magyarország Belgium Átlag (nyolcezer forintos magyarországi adómentességgel és 250 forintos euróárfolyammal számolva) FORRÁS: ELTE «MAU Az étkezési jegyek meg­Egyelőre bizonytalan a javaslat sorsa Uj kormányprogram a lánctartozások ellen A Bamco folytatja a fúrást négyes metró A konzorcium nem áll el a követelésétől Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) 2 ho 3 ho Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA *' 3 HÓ HELYETT 6 HÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 04.29.) Vételi Eladási Allianz Bank 285,77 300,43 Budapest Bank 284,46 302,06 CIB Bank 281,51 304,97 Citibank 281,40 304,84 Erste Bank 285,04 301,46 K&H Bank 284,93 301,35 MKB Bank 285,19 299,81 OTP Bank 283,53 298,07 Raiffeisen Bank 285,18 298,00 Piactisztító és mindenképpen jó irányba ható intézkedés - véle­kednek a lapunk által megkér­dezett elemzők az építőipar gyorsítási programjának máso­dik csomagjáról, amelyet a teg- | napi kormányülésen fogadtak el. Mint ismert, a csomag kidolgo­zásáról már a gazdasági csúcson is szó esett, a kormánydöntés alapján azonban most úgy tűnik, még az idén életbe lépnek azok az intézkedések, amelyek tovább gyorsítják és egy­szerűsítik az építés­ügyi eljárásokat. Az intézkedéssorozat három döntési terű- leméi eredményezhet majd ko­molyabb változást. Ezek egyike, | hogy kiterjesztik a nemzetgazda­sági szempontból kiemelt jelen­tőségű beruházásokra vonatko­zó könnyített szabályokat a ma- . gánberuházásokra is. Ennek azonban az lenne többek közt a feltétele, hogy legalább 10 mil- | liárd forint teljes költségigényű, vagy legalább 250 új munkahely megteremtését biztosító beruhá­zásról legyen szó. A gyorsítási csomag második pillére az engedélyeztetés meg­könnyítése, amely az elképzelé­sek szerint a beruházások meg­valósításának időbeli gyorsítá­sát és az adminisztrációs terhek további csökkentését eredmé­nyezi. A harmadik - és a szakértők szerint egyben legfontosabb - döntési terület a lánctartozások elleni fellépés, amelyre a kor­mány az úgyneve­zett Biztos kéz prog­ramot dolgozta ki. Ennek lényege, hogy egy köztes fe­dezetkezelő sze­mélyt vonnak be a kivitelezési folyamatba: a beru­házó és a kivitelező pénzügyi biztosítékként egy ügyvédnél vagy szervezetnél letétbe helye­zi a beruházás fedezetét. Erre égető szükség lenne, hi­szen a becslések alapján mint­egy 250-500 milliárd forintnyi lánctartozás van jelen a magyar gazdaságban, amelyből mint­egy 150-200 milliárd forintnyi az építőipari vállalkozásokat bénítja. ■ ■ Majdnem 200 milliárdnyi lánctartozás halmozódott fel az építőiparban. Pár napon belül folytatja a 4-es metró alagútjának építését a Bamco, legkésőbb május köze­pén megkezdi a Duna alatt átve­zető rész fúrását, így június kö­zepén már a Fővám téren járhat a fúrópajzs - tájékoztatta lapun­kat a DBR Metró Projekt Igazga­tóság. A két társaság április 14. óta tartó vitája után a Bamco teg­nap levelet küldött a megbízó DBR Metró Projekt Igazgatóság­nak azzal, hogy kész azonnal folytatni a munkát a 35 milliárd forintos többletkövetelés ellené­re. A felek megállapodtak abban, hogy a vitás kérdéseket a szerző­dés által biztosított jogi keretek között rendezik, a követelés jo­gosságát döntőbizottság bírálja el majd, így a két társaság kö­zött pénzügyi mégegyezés még nem született. A követelés egy részét a DBR is elismeri, de an­nak pontos mértékére vonatko­zó kérdésünket a társaság elhá­rította, csak annyit árultak el, hogy a benyújtott követelés töre­dékét tartják csak jogosnak. A pénzügyi megegyezéssel pár­huzamosan a pesti oldal építé­sének reális ütemezését is meg­határozza a két társaság. ■ Pajzsbetörés a metró egyik épülő állomásánál. A fúrópajzs két éve indult - és hetek óta áll. t f 4 i 4

Next

/
Thumbnails
Contents