Új Néplap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-29 / 100. szám

SIKER 13 ÚJ NÉPLAP - 2009. ÁPRILIS 29., SZERDA PÉNZ — — VÁLLALKOZÁS Vészharang szól a juhászat fölött állattenyésztés Idén a húsvéti bárányon is sokat vesztettek a gazdálkodók A juhállomány alakulasa Jasz-Nagykun-Szolnok megyében (db) 2000 2002 2004 2006 2008 Juhállomány 63 ezer 64 ezer 68 ezer 60 ezer 55 ezer Ebből: anyajuh FORRÁS: KSH 45 ezer 42 ezer 50 ezer 47 ezer 40 ezer A Magyar Agrárkamara drámai hangú közlemény­ben tudatta húsvét előtt a nagyvilággal, hogy való­színűleg veszteséggel zár­ják a juhászatok a szezon legnagyobb bárányeladási kampányát. Ezzel egy újabb nagy hagyományú ágazat fölött kondult meg a vészharang. L. Murányi László Húsvét előtt nem sikerült érvé­nyesíteni az árakban a kereslet élénkülését és a forint gyengülé­sét - áll a kamara közleményé­ben. Az idei bárányértékesítési szezonban, tavalyhoz képest, hozzávetőleg 160 forinttal csök­kent a kilónkénti felvásárlási ár. A magyar termelő kilónként 600-700 forintot kapott az élő bá­rányért. A gondok azonban ennél- lé­nyegesen mélyebbek. Lépni kel­lene a juhágazatban — állapítja meg a kamara elemzése. Lépni kellene, tehetjük hozzá, az ága­zat jövője érdekében. A magyar bárányexport szinte kizárólagos célállomása évtizedek óta Olasz­ország. Termelők és szakértők egybehangzóan állítják: fontos lenne más piacok irányába is nyitni, hiszen az utóbbi években megnőtt a konkurencia. Romá­nia, Bulgária, Lengyelország és Szlovákia nagy szállítókká nőt­ték ki magukat, éppenséggel az olasz piacon is. A juhászat a magyar mezőgaz­daság egyik legellentmondáso­sabb területe volt az elmúlt há­rom évtizedben. Fellendülést és a termelés drasztikus visszafo­gását egyaránt megtapasztalhat­tuk. Gyakorlatilag már az 1980- as évek eleje óta válságban van a hazai juhászkodás, s ez a folya­mat a rendszerváltás után is folytatódott. A jászberényi Jászovini Kft. juhtartással és kereskedéssel egyaránt foglalkozik. A cég ügy­vezetője, Kocsis Miklós, két szemszögből is meg tudja hát ítélni az ágazat helyzetét. — A hazai juhászat szétap­rózódott, felszámolódtak a nagyüzemek - mondta az okokról az ügyvezető. - Rossz a jövedelmező­ség, hiszen ötszázasnál kisebb állománynál egyszerűen nem éri meg a birkával foglalkozni. A termelő, aki anyaállományt tart, három forrásból tehet szert árbevételre. Bárányeladásból, gyapjúértékesítésből és a tejből. A bárányeladás fő szezonja a húsvéti időszak, ami az idén ki­fejezetten rossz árakat hozott a magyar termelőknek, miután az olasz piacon csökkent a kereslet és élesedett a verseny. A gyapjú­értékesítés árbevétele is csök­ken, miután Európában radiká­lisan visszaesett a gyapjúfeldol­gozás, és a piacra bejött az olcsó ausztrál gyapjú. Végezetül pedig Kocsis Miklós: — Romlott a pozí­ciónk az olasz piacon a tej: a nagyobb gazdaságokban ma már alig fejnek birkát, így ez sem javít a gazdaságosságon. A szakember meggyőződése, hogy mindez nem mehet így sokáig. Két, három esztendőn belül mindenképpen el kell döntenie Magyarországnak, mit kezd a magyar fogyasztó nem tudja megfizetni a bárányhúst, az ex­port pedig csökken - véli a jászberényi Hungarobest Juh Kft. ügyvezetője. Sass József Gábor szerint nagyobb támoga­tásra van szüksége az ágazat­nak, különben tovább csökken a piaci részesedésünk. Példa erre, hogy amikor a spanyolok beléptek az unióba, jelentős tá­mogatást adtak a juhászat fej­lesztésére. A spanyol termelők megtízszerezték az állomány létszámát. A magyar támoga­tási rendszer jelenleg csak az anyabirkát támogatja, évente 2300forinttal És ez nagyon juhágazattal. Szlovákiában né­hány éve az állam elkezdte tá­mogatni az állományfejlesztést, és most egyre nagyobb súllyal vannak jelen a báránypiacon. Az ügyvezető az aktuális pia­ci adatokat is sorolta: ma tíz- és tizenkétezer forint között van J Sass József Gábor szerint a spa­nyol példát kellene követni kevés, nem teszi versenyképes­sé a magyar gazdákat. A juhá­szoknak így nincs nyereségük a jószágtartáson. Abból van egy kis többlet pénzük, hogy a legelők után is jár némi támo­gatás, a birka pedig rendben tartja a legelőt. egy körülbelül tizennyolc kilós bárány nevelési önköltsége, s ti­zenegyezer, legfeljebb tizenegy- ezer-kétszáz forintot lehetett kapni érte. Nem hozott tehát jö­vedelmet a termelőnek. A szakemberek a juhászat ál­talános válságának okaként em­lítik, hogy egyre kevesebb a ju­hász. A juhászkodás ugyanis munkaigényes, nagy odafigye­lést igénylő szakma. Már most jelentős munkaerő-hiánnyal küzd az ágazat, hiszen a fiata­loknak nem életcél, hogy nap­hosszat birka mellett legyenek a legelőn. Szakmunkásképzés egyszerűen nincs, a családi ha­gyományok átadása pedig rég nem működik. Segíthetne az ágazaton, ha si­kerülne fejleszteni a hazai jüh- feldolgozást - fogalmazott a már idézett kamarai közlemény. Ma ugyanis nincs hazai juhfeldolgo- zás, holott biztosabb és jövedel­mezőbb piacokat találhatnánk a gusztusosán, konyhakészen cso­magolt bárány- és juhhúsoknak, mint a mostani élőállat-szállít­mányoknak. Több támogatás kell a versenyképességhez HÍRSÁV A földeken nincs csúszás munkákban A MEGYÉBEN az ŐSZÍ kápOSZ- tarepce jól telelt, kevés terü­leten volt szükség a kitár­csázására. Április elején a lucerna fakadása megindult. A tavaszi árpa vetését a ké­sői tavaszodás miatt csak a hónap elején kezdték meg. Elkezdődött ugyanakkor a vöröshagyma, illetve a borsó szakaszos vetése is. Az áru­termelő gyümölcsösökben a metszés, illetve a lemosó permetezéseket elvégezték. Támad a hörcsög és a gyapjas lepke a felső-jászságban, vala­mint Szolnok, Újszász, Tö- rökszentmiklós, Tiszatenyő, Rákócziújfalu, Rákóczifalva, Tiszabura, Tiszaroff, Abád- szalók és Tiszafüred térségé­ben a hörcsögök okoznak gondot a termelőknek. A me­zei pockok száma sem csök­kent ősz óta, kártételük első­sorban a repcében és lucer­nában figyelhető meg. A me­gyei növényvédelmi igazgató­ság tájékoztatása szerint a Kőtelek környéki gyümölcsö­sökben megjelent a gyapjas- lepke, Kunmadaras térségé­ben pedig az aranyfarú pille. Negyedére estek a termelői árak az agráriumban a termelői árak februárban 27 száza­lékkal voltak alacsonyab­bak, mint az előző év azo­nos időszakában. A KSH adatai szerint elsősorban a növényi termékek lettek ol­csóbak. Itt átlagosan 37,2 százalékos volt az áresés. Az élő állatokért és állati termé­kekért három százalékkal kaptak kevesebbet a gazdák. A gazdák nyerhetnek a szabadkereskedelmen az európai Parlament jóvá­hagyásra javasolta az unió és Svájc közötti szabadke­reskedelmi megállapodást. A képviselők szerint ez ked­vező lehet a termelőknek: Svájcban a jelenlegi árszint mintegy 30 százalékkal ma­gasabb, mint az EU-ban. Na­gyobb előnyök mutatkozná­nak a tejtermékek, gyümöl­csök és zöldségek, a bor és a szeszes italok terén. A Cégközlönyben ismertetett eljárások Megrendszabályoznák a kereskedőket európai unió Az élelmiszerek bolti árának csak ötödét kapják a termelők A Cégközlöny2009. április 9-i, 15. számában közzétett, a megyei cég­bíróságon indult felszámolások. SOÓS ÉS TÁRSA BT., TÚRKEVE. Félsz.: KERSZI Zrt., 1143 Bp., Besnyői u. 13. (Közzététel: 03. 25.) Q-SECURITY BT., TÓSZEG. Félsz.: Kossuth Holding Zrt., 1075 Bp., Kazinczy u. 24. (Közzététel: 03. 30.) HELMI ÉS TÁRSAI BT., TISZA- földvár.( Félsz.: MHZ Kft., 5000 Szolnok, Szabadság tér 2. (Köz­zététel: 03. 30.) GUNGIDI bt., törökszentmik- lós. Félsz.: Fiskális Kft., 1027 Bp., Varsányi Irén u. 38. (Közzé­tétel: 03. 25.) D & D QUALTY KFT., MARTFŰ. Félsz.: Vectigalis Rt., 1051 Bp., Mérleg u. 12. (Közzététel: 03. 25.) VIRI2003 KFT., SZOLNOK. Félsz.: Dr. Felső Kft., 1072 Bp., Dob u. 52. (Közzététel: 03. 25.) PALETTÁS—2004. KFT., SZAJOL. Félsz.: KERSZI Zrt., 1143 Bp., Besnyői u. 13. (Közzététel: 03. 25.) DITRIA KFT, JÁSZBERÉNY. FelSZ.: Csabaholding Kft., 1146 Bp., Thököly u 54. (Közzététel: 03. 25.) A hitelezői igények benyújtásá­nak határideje a közzétételtől szá­mított 40 nap. Az adatok tájékoz­tató jellegűek, amelyekért felelős­séget nem vállalunk. ■ T. J. Európában ötször annyit kell fi­zetni a boltban az élelmiszere­kért, mint amennyit a termelők kapnak. Mindez abban a jelen­tésben olvasható, melyet nem­rég fogadott el az Európai Parla­ment (EP). A képviselők szerint az EU-szerte tapasztalt tények arra engednek következtetni, hogy egyes nagy áruházak vá­sárlóerejüket a beszállítóiknak fizetett árak fenntarthatatlan szintre történő lenyomására és tisztességtelen feltételek kisza­bására használják fel. Miközben a fogyasztók ver­senyképes áron juthatnak élelmi­szerekhez, a mezőgazdasági ter­melők számára is biztosítani kell a stabil jövedelmet, amely fedezi A bolti ár töredéke jut el a termelőhöz. Képünk illusztráció. az előállítási költségeket és a ter­melők munkájáért járó méltá­nyos javadalmazást. Az EP támo­gatja az élelmiszerek előállítási költségük alatti áron történő el­adásának betiltását. A jelentés el­ítéli, hogy a kereskedők eseten­ként a termelőkre nézve káros módszerekkel „használják ki pi­aci erejüket”. A jelentés ilyen módszernek tartja a regisztrációs díj, a polcpénz szedését, a keres­kedelmi reklámköltségekhez va­ló hozzájárulás fizettetését vagy a kizárólagos beszerzési megálla­podásokat. A fogyasztókat és a mezőgazdasági termelőket szol­gáló telefonos ügyelet létrehozá­sát is sürgetik, ahol bejelenthe­tik a visszaélések eseteit. ■ Birkanyírás egy jászberényi juhászatban. A gazdálkodók egyik bevételi forrása a gyapjú, ám évek óta csökken az ára Európában.

Next

/
Thumbnails
Contents