Új Néplap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-25 / 97. szám
2 ÚJ NÉPLAP - 2009. ÁPRILIS 25., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR Bevételeiket vesztő települések? helyi adók Néhány százalékos visszaesés is nehéz helyzetbe hozhat sok önkormányzatot . dig várhatóan még tovább növekszik. A településen ugyanis idén bevezették a szemétszállítási díjat, és ezzel párhuzamosan 13 ezerről 3 ezer forintra csökkentették a kommunális adó mértékét. A településen a helyi adók befizetéseiben egyelőre még nem lehet érzékelni a válság hatását. E tekintetben hasonló a helyzet a megyeszékhelyen is. A nagyobb bajt megelőzendő a szolnoki önkormányzat igyekszik is segíteni a válságban a legkisebb cégeket. Az iparűzési adóból ugyanis 30 százalékos kedvezményt kapnak a 2,5 millió forintnál kisebb árbevételű vállalkozások. Mindez azonban több tízmilliós kiesést jelent az önkormányzat bevételeiben. A megyeszékhelyen az iparűzési adó mellett a cégek építményadót is fizetnek, és szed a város idegenforgalmi adót is. Mindezekből tavaly 4,3 milliárd forintot könyvelhetett el az önkormányzat. Ez ugyan szű- kebb hazánkban a legmagasabb, ám a megyei jogú városok között nem számít kiugró összegnek. A huszonhárom ilyen település rangsorában 13. Szolnok. Mire elég ez az összeg? Pókász Endre, a polgármesteri hivatal sajtóreferense szerint azt a pénzt sem pótolja teljes egészében, melyet az állami normatívához kényszerülnek hozzárakni az intézmények fenntartásához. Szeptemberre derül ki, mekkora a baj az adószakértők szerint szeptemberben lehet reális képet kapni arról, milyen hatást gyakorol a gazdasági visszaesés a helyi iparűzési adóból származó önkormányzati bevételekre. A tavaly év végi feltolté sek adatai még nem mérvadóak, vagyis az idén befizetendő előlegekből lehet csak következtetéseket levonni A legnagyobb bajban azok a települési ön- kormányzatok lehetnek, ahol csupán egy-két nagy adófizető van. Ha ezek a cégek bedőlnek egy az egyben kihat az adóbevételekre. Ahol több jelentősebb adófizető is működik, ott még van esély arra, hogy a tavalyi bevételek teljesüljenek. Banka —Teleki Egyelőre még nem látni, mennyit vesz ki a települések kasszájából a válság, vagy a kormány új adótervei. Például a he- lyiadó-bevételek egy-két százalékos csökkenése is komoly gondokat okozhat az amúgy is pénzügyi gondokkal küzdő önkormányzatoknak. Ma - a budapesti kerületekkel együtt - összesen 3175 önkormányzat működik Magyarországon. Közülük csupán 49 az, amelyik semmiféle adót nem vetett ki. Ezek a települések jellemzően kicsi, száz fő alatti falvak, ahol zömmel intézményt sem kell fenntartani. A helyi adók 1991-es bevezetésekor pedig éppen fordított volt az arány, mindössze 208 település volt, ahol rögtön igent mondtak az adókra. A legnépszerűbb helyi adó az iparűzési és a kommunális. Az előbbit majd’ 2700, a utóbbit 2261 településen vetették ki tavaly. A megyében tavaly összesen 13 milliárd forintot szedtek be az önkormányzatok helyi adóból. Az Államkincstár adatai szerint tavaly is a legtöbb bevételre Szolnok, Jászberény és Jászfényszaru tett szert helyi adókból tavaly. Nem tudni, hova csorog az ingatlanadó jövőre minden ingatlan után fizetni kell, ha a kormány bevezeti az ingatlanadót. A tervek szerint az ingatlanadó többkulcsos lesz Az alacsonyabb érté kű ingatlanok után kevesebbet, a drágábbak után többet kell fizetni A pontos száma kon még dolgozik a pénzügy- miniszter. A bevétel valószínűleg nem az önkormányzatokhoz folyna be. A települések eddig is kivethettek ingatlanadót. Egy múlt év felmérés alapján a 23 megyei jogú városban (a 19 megyeszékhely és öt további város) több mint 323 ezer ingatlanra vettetek ki adót. Ezek többnyire vállalkozások és magánszemélyek nem lakás célú ingatlanjai voltak. Önkormányzat Helyi adók összesen Abádszalók 45,7 millió Ft Alatiyán 26,2 millió Ft Berekfürdő 92,8 millió Ft Besenyszög 42,4 millió Ft Cibakháza 49 millió Ft Csataszög 2,2 millió Ft Csépa 8,3 millió Ft Cserkeszőlő 67,4 millió Ft Jászfényszaru 1 milliárd Ft Jászivány 5,1 millió Ft Jászjákóhalma 27,6 millió Ft Jászki sér 93,7 millió Ft Jászladány 46,4 millió Ft Jászszentandrás 38 millió Ft Jásztelek 16,8 millió Ft Karcag 382,4 millió Ft Kenderes 50,1 millió Ft Mezőtúr 606,7 millió Ft Nagyiván 10,8 millió Ft Nagykörű 13,1 millió Ft Nagyrév 18,7 millió Ft Öcsöd 24,4 millió Ft Örményes 18,9 millió Ft Pusztamonostor 11,3 millió Ft Rákóczifalva 63,9 millió Ft Rákócziújfalu 10,9 millió Ft Tiszainoka 816 ezer Ft Tiszajenő 21,8 millió Ft Tiszakürt 7,9 millió Ft Tiszaörs 5,9 millió Ft Tiszapüspöki 9,4 millió Ft Tisza roff 18,1 millió Ft Tlszasas 4,1 millió Ft Tiszasüly 20,1 millió Ft Tiszaszentimre 10,5 millió Ft Fegyvernek 70 millió Ft Hunyadiakra 200 ezer Ft Jánoshida 20,8 millió Ft Jászágó 4,9 millió Ft Jásza Isószentgyörgy 22,9 millió Ft Jászapáti 95,6 millió Ft Jászárokszállás 398,1 millió Ft Jászberény 2,3 milliárd forint Jászboldogháza 17,3 millió Ft Jászdőzsa 18,8 millió Ft Jászfelsőszentgyörgy 5 millió Ft Kengyel 27,6 millió Ft Kétpő 32,3 millió Ft. Kisújszállás 289,1 millió Ft Kötelek 2,9 millió Ft Kuncsorba 8,9 millió Ft Kunhegyes 113,2 millió Ft Kunmadaras 36,4 millió Ft Kunszentmárton 200,4 millió Ft Martfű 596,2 millió Ft Mesterszállás 7,7 millió Ft Mezőhék 33,9 millió Ft Szajol 199,1 millió Ft Szászberek 15,1 millió Ft Szelevény 14,9 millió Ft Szolnok 4,3 milliárd Ft Tisza bő 9,6 millió Ft Uszabura 3,7 millió Ft üszaderzs . 6,3 millió Ft Tiszaföldvár 163,8 millió Ft Tiszafüred 203,7 millió Ft Tiszagyenda 11,1 millió Ft Tiszaigar 3,4 millió Ft Tiszaszőlős 8,3 millió Ft Tlszatenyő 32,4 millió Ft Tlszavárkony 16,5 millió Ft Tomajmonostora 931 ezer Ft Tószeg 54,9 millió Ft Törökszentmiklós 475,0 millió Ft Túrkeve 161,5 millió Ft Újszász 53,4 millió Ft Vezseny 3 millió Ft Zagyvarékas 26,5 millió Ft FORRÁS: MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR Sok kicsi, sokra megy. Szolnokon az iparűzési adóból nyújtott kedvezménnyel igyekeznek segíteni a kisvállalkozások talpon maradását. Képünk illusztráció. Jász-Nagykun-Szolnok megyei települések helyi adóbevételei az elmúlt évben Jászberényben a város bevételeinek csaknem harmada, 27 százaléka származik a ilyen forrásból. így bármilyen negatív hatás, akár egy-két százalékos kiesésé is több tíz millió forintos mínuszt jelenthet az önkormányzatnak - tudtuk meg a polgármesteri hivatal városgazdálkodási osztályának vezetőjétől. Kiss József szerint jól példázza ezt, hogy idén a gazdasági válság miatt 12,5 százalékkal kevesebb iparűzési adóra számítanak. Ez pedig körülbelül kétszázmillió forintos kiesést jelent a város költségvetésében. A helyi adók legnagyobb tétele továbbra is az 27,2 millió forinttal számolnak az idén. A kisebb településeken általában kevesebb pénz folyik be a helyi adókból, ám ezek az önkormányzatok sem tudnának lemondani az ilyen bevételeikről. Rákóczifalván tavaly csaknem 64 millió forintot könyvelhettek el ilyen befizetésekből. Ez a település költségvetésének majd nyolc százaléka. Tavaly különösen az iparűzésiadó-bevételek ugrottak meg, majd 12 millió far rinttal. Ennek oka, hölgy emelkedett az adózók száma, amelyek között több volt a tőkeerős cég. Az iparűzési adó súlya peiparűzési adó. Ebből az adónem- tésére számítanak idén. Az épít- ből összességében mintegy egy- ményadóból 131,9 millió forint- milliárd 924 millió forint befize- tál, a kommunális adóból pedig Megyei jogú városok helyi adóbevételei 17,88 9,69 12>85 12,35 1,83 2,15 3’20 ■ .ill I I « rä ff/*# ff Hl í#| Lepermetezték a fákat. A hirtelen jött jó időben elszaporodtak a kullancsok, ezért Szolnokon a Tiszaligetben tegnap vegyszerrel védekeztek a vérszívók ellen. Felvételünk a permetezést örökítette meg. Esélyteremtő fórum lesz a hátrányos kistérségért A megyéből két diák is szakmája sztárja lett Megyénkből két fiatal is saját szakmája sztárja lett. A Szakma Kiváló Tanulója Verseny országos döntőjében az asztalosok között Nánási Zsolt, a mezőtúri Teleki Blanka középiskola diákja nem talált legyőzőre. A géplakatosok megméretésén Guba Lajos, a jászberényi Klapka György középiskola tanulója bizonyult a legjobbnak az Országban. A Mezőtúron pincérnek tanuló Rácz Achilles pedig harmadik lett. A Szakma Kiváló Tanulója Versenyt a fővárosban pénteken véget ért a Szakma Sztárja elnevezésű fesztivál keretében rendezték meg. Megyénkből 11 szakmában 17 diák jutott be a döntőbe. ■ T. J. Van-e lehetőség a válságból való megmenekülésre? „A civil részvétel fokozása a fenntartható vidékfejlesztés igazi esélye” címmel április 28-án 10 órától fórumot rendeznek a tiszafüredi Kovács Pál Művelődési Központban. A Tiszafüred Kistérségi Civil Egyeztető Fórum által szervezett esemény célja, felhívni a nyilvánosság figyelmét a kistérség hátrányos helyzetére és az ebből való kilábalás néhány, a szervezet által javasolt lehetőségeire. A közép-tiszai kistájunk az ország 33 legelmaradottabb statisztikai kistérségei egyike. A megfogyatkozott „piacképes tudás” csak tovább fokozza a hátrányok halmozódását. A kisrégió érintett tizenhárom (3 kisváros, 10 község) településének helyi társadalmai még a hazai viszonyok között is a legerőtlenebbek közé tartoznak. Az ott élők számára próbál meg segítséget nyújtani ez a fórum. Mint azt Rendek Sándor, a kunhegyesi székhelyű Közép-Tiszai Vidékfejlesztő Alapítvány projektkoordinátora elmondta, a kistérség 2008. évi civilbarát ön- kormányzata címet Tiszaszent- imre, a tavalyi év civil szervezete elismerést a kunhegyesi „Együtt, Egymásért, Jövőnkért Közhasznú Egyesületnek” ítélte. Mindkét díjat a keddi fórum záró eseményeként adják át. ■ Mészáros G. A levéltárban üléseztek a közgazdászok A Magyar Közgazdasági Társa- ! ság elnöksége ülését a megyei | levéltárban tartotta a napokban. Megtárgyalták az idei költségvetést, meghallgatták a fiatal közgazdászok országos találkozóján részt vevő főiskolás és középiskolás diákok élménybeszámolóját. Értékelték a Szolnoki Főiskola ifjúsági közgazdasági csoportja szervezésében lezajlott középiskolások vetélkedőjét. Dr. Fülöp Tamás, a levéltár igazgató- | ja tájékoztatót tartott a szerve- I zet munkájáról és bemutatta értékes gyűjteményük egyes darabjait. Végül az 1848-49-es forradalom és szabadságharc relikviáit ismertette tárlatvezetésen Kiss Kriszüán Bálint. ■ T. A. * » f K 1 i
