Új Néplap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-24 / 96. szám

5 ÚJ NÉPLAP - 2009. ÁPRILIS 24., PÉNTEK KISÚJSZÁLLÁS ÉS KÖRNYÉKE A gyorsan változó olvasói igényekhez kell alkalmazkodni Perge István és Tóth László zsebében már ott a jeles lótenyésztő szakmunkás-bizonyítvány. A jövőben is a lovak körül képzelik el életüket. Áprilistól Mikola Istvánné öt évig a kenderesi városi könyv­tár vezetője, pályázatát a képvi­selő-testület egyhangúlag támo­gatta. 1995 óta dolgozik a könyv­tárban, 2006. januártól megbí­zott vezető volt. Két éve tett sike­res záróvizsgát $z Eszterházy Károly Főiskola informatikus­könyvtáros szakán. Szakdolgo­zatát a kenderesi könyvtár öt­venéves történetéről írta. Mun­kája mellett családja a legfonto­sabb számára, igyekszik férjé­nek, főiskolás fiának és gimna­zista lányának a nyugodt csalá­di hátteret biztosítani. Szabad­idejében pedig szívesen olvas és kézimunkázik. A Kenderesi Szakiskola, Középiskola és Kollégium­ról a közelmúltban a szex­botrányba keveredett és azóta leváltott és elbocsá­tott igazgató miatt lehetett sokat hallani. Lenyugod- tak-e mára a kedélyek, volt-e gond a beiskolázás­sal — kérdeztük Pardi Sán­dor megbízott igazgatót. Daróczi Erzsébet- Az elmúlt hetekben azt tapasz­taltam, hogy visszaállt az iskola megszokott rendje a diákok, a kollégák részéről. A szülőktől, a gazdálkodóktól is visszakaptuk a korábbi bizalmat — mondta Pardi Sándor. — Ezt jól bizonyít­ja, hogy nagyon sokan jelentkez­tek ide tanulni. A jövőben a mi­nőségi oktatást szeretném erősí­teni, mert azt látom, hogy taná­raink nagyon leterheltek, fárad­tak a sok pluszóra miatt. A kö­vetkező hónapok feladata szá­momra a szakos ellátottság növe­lése. Tárgyi feltételeink a sike­res pályázatoknak és szakkép­zési támogatásnak köszönhető­en nagyon jók. Egyedül csak egy tornaterem hiányzik már évek —A verseny miatt az elmúlt hó­napok sok tanulással teltek — mondta a két karcagi fiú, akik­nek az országos döntőn a lóápo­lástól a fogathajtáson át elméleti tudásukról is számot kellett adni. Felkészülésüket Katona Béla, Czakó Sándorné, Veressné Nagy Margit, Andrási József és Ficzere Istvánné tanárnő segítette. Azt, hogy ilyen jól versenyeztek, még az eredményhirdetésen sem akarták elhinni a fiúk. Mindket­ten nagyon szeretik a lovakat Ist­ván a gyakorlati órákat kedvelte, ahol nem jelentett gondot számá­ra a lóápolás, -etetés sem. Itt ta­nult meg lovagolni, több díjugrató és fogathajtó versenyen is részt vett. Laci is a lovak miatt jelent­kezett ebbe az iskolába. Nagy­bátyjának vannak lovai, így már régóta kedvencei a négylábúak. Jó érzés volt számára, amikor az elmúlt két évben az iskola színe­iben indult egy versenyen, s on­nan sikerrel tért haza. A lovas amatőr ügyességi versenyeken nehéz és nyitott kategóriában is ő a regionális bajnok, díjugratás­ban pedig negyedik helyezett. A két fiú már több állásajánlatot is kapott. Még nem tudják, hogy maradnak-e az iskolában és má­sik szakmát is kitanulnak, vagy dolgoznak ősztől.- Mint közművelődési könyv­tárnak, elsődleges feladatunk, hogy nevelő, illetve az önművelő­dést, tájékozódást szolgáló tevé­kenységekkel, valamint informá­ciószolgáltatással segítsük olva­sóink műveltségét - vallja az Igazgatónő. Ehhez a technikai fel­tételeik adottak: közel harminc­ezer kötet, számítógépek, inter­netezési lehetőség. Ez azonban önmagában nem elég, arra is szükség van, hogy a szolgáltatá­saikat a gyorsan változó társadal­mi igényekhez alakítsák. Épp ezért feltétlenül szükségesnek tartja, hogy egy olyan integrált könyvtári rendszerhez csatlakoz­zanak, amely minden szempont­ból megújulást jelentene. Megva­lósulna a számítógépes kölcsön­zés, a hagyományos cédulakata­lógust felváltaná a gépi keresés, egyszerűbb lenne a dokumentu­mok nyomon követése. A lakos­ság felé nyitás részeként alapfo­kú, használói szintű internetke­zelői tanfolyamot is szerveznek a könyvtárban. Emellett szokásos rendezvényeikre: szavaló- és me­semondó versenyek, kiállítások, előadások, tudomány napja, kör­nyezetvédelmi nap, népmese napja, ünnepi könyvhét idén is várják az olvasókat. ■ Az oldalt írta, szerkesztette, fotózta: Daróczi Erzsébet E-mail: erzsebet.daroczi@axelspringer.hu „Keményebben kell fogni a gyeplőt"- szerintem az itt élők több­sége már nem foglalkozik a botránnyal. Akkor nagyon megdöbbentünk azon, hogy ilyen itt megtörténhetett — mondta Kovács László nyugdí­jas. - Mint minden csoda, ez is három napig tartott. A ne­gatív hatását még érezzük, so­kan m egbélyegezték az isko­lát, a várost. az új vezetésnek minden te­kintetben keményebben kell fogni a gyeplőt, hogy vissza­szerezze az iskola jó hírét. Én is ide jártam, így remélem, már csak az eredményekről hallunk. óta. A probléma megoldását ke­resi a város. A végzetteknek nincs elhe­lyezkedési gondjuk, többeknek már a vizsgák előtt van állás- ajánlata. — A magas szintű tudást a jö­vőben is szeretném biztosítani diákjainknak - folytatta az is­kola vezetője, aki úgy látja, ta­nulóik többségénél a fegyelem­mel nincs gond. Ám még fegyel­mezettebb diákokat szeretne, olyanokat, akik a tanulásban is tudják, mi a kötelességük. — Tu­domásul kell venni, hogy az órákra ugyanúgy be kell járni, mint egy munkahelyre. Az el­múlt hetekben sokat javult a di­ákfegyelem, a diákélet is meg­pezsdült. Már nemcsak a DÖK szervez programokat, hanem a tanulók maguk is. Remélem, ez a következő tanévben is így ma­rad — mondta bizakodóan Pardi Sándor, akitől megtudtuk, az el­múlt héten Pécelen rendezték meg a Szakma Kiváló Tanulója Országos Döntőt a lótenyésztők részére. Itt két 12/L osztályos diákjuk eredményesen szere­pelt. Tóth László 6., Perge Ist­ván 9. lett, s pontjaik alapján megkapták a jeles szakmun­kás-bizonyítványt. Botrány után a sikerekről verseny Diákok, akiknek már zsebükben a szakmunkás-bizonyítvány HÍRSÁV A nyári tábort 800 ezer forinttal támogatják a kisújszállási önkormány­zat a város idei költségve­tésében 800 ezer forintot biztosított a helyi civil szer­vezetek, nevelési-oktatási intézménynek által megren­dezendő nyári táborok tá­mogatására. A támogatások mértékéről az önkormány­zat oktatási és ifjúsági bi­zottsága dönt. Hazavárják a kenderesi elszármazottakat KENDERESEN augusztus 15- én tartanák meg az elszár­mazottak első találkozóját. A szervezők még mindig vár­ják az egykori kenderesi la­kók jelentkezését, hiszen az ország számos pontjára ke­rültek el innen emberek. Akinek elszármazott rokona, családtagja, ismerőse van, és részt kíván venni a találko­zón, és vállalja az adatbázis­ban való részvételt, az minél hamarabb juttassa el adatait a városi könyvtárba. A bölcsőde felújítására pályáznak Kisújszálláson pályázatot nyújtott be a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás a kisújszállási ön- kormányzat előkészítésével a bölcsőde épületének felújí­tására. Ha nyernek, akkor többek között megvalósulhat a komplett vizesblokk, a kültéri terasz felújítása, a gyermekszobák padlóburko­latainak cseréje, a lapos tető részleges szigetelése is:‘ A születés hetére készülnek a kenderesiek A kenderesi védőnői szolgá­lat és a városi könyvtár is csatlakozott a VII. Országos Születés Hete májusi ren­dezvénysorozatához. Május 18-án 11 órakor a könyvtár­ban a várandósság és a szoptatás örömeiről dr. Nagy Éva csecsemő- és gyermekgyógyász szakor­vos, másnap 14 órakor a HPV-vírus és méhnyakrák kapcsolatáról dr. Herskó Gyula szülész-nőgyógyász főorvos beszél. 20-án délután a Világra jönni filmet vetítik le, 22-én pedig babaruha- és használtcikk- börze lesz a mamáknak. Ismét Kisújszállás adja a nagykun kapitányt Tíz éve elevenítette fel az újkori nagykunkapitány-választást Kisújszállás. Május 2-án ismét a város adja egy évre a nagykun kapitányt egy Illéssy családtag személyében. A városhoz ezer szállal kötődik az Illéssy család, hiszen 1749-1872 között a csa­lád kiemelkedő férfi tagjai álltak a Nagykun Kerület élén. Részt vettek Kisújszállás gazdaságá­nak fejlesztésében, a Tisza sza­bályozásában, és a református templom építésében is fontos szerepük volt. Illéssy János és Sándor kiemel­kedő szerepet játszott az 1848/49- es szabadságharcban. Az akkor 18 éves Sándor századosi rendfo­kozatot ért el bátorsága és képes­ségei révén. Ő volt az utolsó, a ré­gi hagyományok szerinti nagy­kun kapitány és a város első pol­gármestere 1872-79 között. Az önkormányzat és a Nagy­kun Hagyományőrző Társulás döntése értelmében most Illéssy Sándor ükunokáját, Illéssy Ádá- mot iktatják be 10. nagykun ka­pitányként május 2-án. A cere­mónia 17 órakor a nagykun tele­pülések képviselőinek hintós be­vonulásával kezdődik a városhá­za előtti téren. A köszöntők és történelmi előadás után a beikta­tás eskütétellel és a kapitányi jel­képek átvételével folytatódik. Ezt követően hintós körmenet, majd este nagykunsági hagyományőr­ző bál lesz a városházán. ■ A Föld napja alkalmából szerdán a kisújszállási Arany János és Kossuth Lajos általános iskolák­ban az egészséges ivóvíz volt a téma. A diákoknak a most folyó Észak-alföldi Ivóvízminőség-ja- vító Program I. üteméről az Or­szágos Beruházási és Mérnöki Konzulens Kft. részéről Vargáné Szeberényi Eleonóra és Pintér Gyula szólt. A régió 41 önkor­mányzatának 108 ezer lakosát érintő program közel hétmilliár­dos, és az Európai Unió által társ- finanszírozott. Mint elhangzott, megyénkben tíz településen - köztük Kisújszállás - tudnak így az előírásoknak megfelelő minőségű, egészséges ivóvizet biztosítani. ■ Mire készül most? Túri János helyi kutató Már gyerekként is érdeklődött Kenderes múltja, története iránt Túri János, a polgármesteri hiva­tal vezető főtanácsosa. A ’80-as években a helyi néprajzi hagyo­mányokat kezdte el gyűjteni, mert érdekelte a házfestés, az emberek viselkedése, története. Eddig két tanulmányt írt, az el­sőt 2000-ben Kenderes ezredfor­dulói állapotáról. Nagyon örült, amikor Cseh Géza Kenderesről megjelent könyvében ezt forrás­munkaként használta. A másik­ban a város népességének etni­kai változásait tekintette át száz évre visszamenőleg. Tavaly a megyei múzeum helytörténeti pályázatán vett részt. A dolgozó népet szolgáltam címmel saját katonai élményeit írta meg. Munkája megyei második díjat kapott, s továbbküldték a Nép­rajzi Múzeum országos pályáza­tára, ahol negyedik lett. Jelenleg katonai, háborús dol­gokat kutat. Már gyerekként so­kat beszélgetett háborút meg­járt, kenderesi idős emberekkel. Most nagyon komolyan kutatja ezt a Hadtörténeti Intézet levél­tárában, de felvette a kapcsolatot a német hadisír-gondozói bajtár­si szövetséggel is.- Ebben a kutatásban családi indíttatás van, hiszen anyai nagyapám eltűnt a második vi­lágháborúban, ma sem tudunk róla semmit - mondja. - Bár nem ismertem, nagyon kötődöm hozzá. Egyfajta tisztelgés előtte ez a munka. Szeretném időren­di sorrendbe összefoglalni a he­lyi történéseket, bemutatni a vá­rost, mielőtt az oroszok ideértek, és miután elment a front. Már több kenderesi családnak talál­tam meg eltűnt hozzátartozóját. Sajnos nagyapám nyomára még nem bukkantam, de nem adom fel - mondta Túri János. ■ A Föld napján az ivóvízről volt szó tanulóknak

Next

/
Thumbnails
Contents