Új Néplap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-20 / 92. szám
4 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL ÚJ NÉPLAP - 2009. ÁPRILIS 20., HÉTFŐ A kassai köztemetőben a megemlékezésen részt vett Csizmadia Krisztián, Nyeső Szabolcs, Korsós István, Szakali Dávid, Lovász Imola, Kocsis Sándor, Halászné Gerenyi Mária, Gárdái Csaba. A lépcsőn Szerencsés János, a Magyar Köztársaság kassai főkonzulja ünnepi beszédet tart a Maléter-kriptánál. Határon túl koszorúztunk tanulmányi út II. Rákóczi Ferenc síremlékét is felkerestük Örökölt lakás után hogyan kell adóznom?- Egy örökölt lakást szeretnénk értékesíteni. Az eladási árból az szja-bevallásnál mi vonható le? A lakás értéke (az illeték alapja) vagy a lerótt illeték? — kérdezi egy olvasó. Az ingatlanátruházájsból származó jövedelmet a bevétel és az elismert költségek különbözete- ként kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy a megszerzett bevétellel szemben a következő költségek vehetők figyelembe a jövedelem megállapítása során: az ingatlan megszerzésére fordított összeg és az ezzel összefüggő más kiadások, az értéknövelő beruházások igazolt költsége és az átruházással kapcsolatos kiadások (pl.: ügyvédi díj, hirdetés költsége stb.). Öröklés esetén megszerzésre fordított összegnek, mint elszámolható költségnek azt az értéket kell tekinteni, amit az illeték megállapításához figyelembe vettek, továbbá a megfizetett illeték is elszámolható a jövedelem megállapításakor - olvasható a válasz az Adozona.hu internetes oldalon. ■ Ötven éven át oktatta, tanította a diákokat Március 30-án elhunyt Baranyi György tanár. Ötven(!) éven keresztül oktatta-tanította-nevelte magyar nyelv és irodalomra, történelemre, e tantárgyak szerete- tére a diákokat a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Posta- forgalmi Szakközépiskolában. Volt tanítványai nevében tiszteleg ezzel a kis verssel az 1969- ben érettségizett osztálya: In Memóriám Baranyi György Tanár Úr! Talán az arca, talán a hangja, Talán az intő, tudásra biztató szava, Talán a megértő, s elnéző mosolya, Talán az erkölcsről zengő himnusza, Talán a személyét övező nimbusza, Talán az egész emberi mivolta, mely bennünk nyomot hagy, S mint papíron az írás, örökre megmarad. Az osztály nevében: Raskóné Déri Erzsébet A Rákóczi Szövetség által kiírt pályázatnak köszönhetően hetedik alkalommal vehettünk részt iskolánk képviseletében a határon túli magyarok márciusi, ünnepi megemlékezésein. A szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola lendrassik György Gépipari Tagintézményének több mint harminc éve testvériskolája a már 137 éves A Szolnoki Cukorgyár felépítésétől, 1914-től kezdve az ország egyik legnagyobb gyára volt, és az is maradt megszűnéséig. Az élelmiszergyár területi fekvése, elhelyezkedése rendkívül jó volt. A Tisza folyó, a fővasúti és közúti közlekedési vonalak biztosították a répa és a cukor jó szállítási lehetőségeit. A gyár saját földjein, és a nagy uradalmak megfelelő mennyiségű termést biztosítottak az üzem működéséhez, majd a második múltra visszatekintő, nagy hagyományokkal rendelkező kassai Magyar Tannyelvű Középfokú Ipariskola és Kereskedelmi Akadémia. Velük vettük fel a kapcsolatot, és az ő városukban tartott ünnepségen vettünk részt. A krasznahorkai vár érintésével jutottunk el Kassára. Tanulóink nagy érdeklődéssel figyelték világháború után az állami gazdaságok és a téeszek is. A gyár meghatározó volt az ország élelmiszergyártásában. Volt olyan év, hogy 65 ezer vagon répát dolgozott fel 120 napos üzemmel, napi 500 vagonos ka-, pacitással. A gyár köré épült kolónia épületeiben a karbantartást és üzemeltetést végző családokat helyezték el. Az idény/kampány során 900-1000 ember is dolgozott az üzemben. Kevés olyan az idegenvezető történeti tájékoztatóját a csodálatos vár megtekintése során. Szlovákia második legnagyobb városában, Kassán városnézésen vettünk részt. Többek között megcsodáltuk az Állami Színház épületét, ahol még Déryné is játszott. A Szent Erzsébet dómban II. Rákóczi Ferenc és társai felújított sírboltjában koszorút helyeztünk család volt Szolnokon, amelyből valaki ne ott dolgozott volna. A három műszakos munkarendben sok és nehéz kézi erőt igénylő munkáskézre volt szükség. Az állandó munkások túlnyomó része szakiparos volt: asztalos, lakatos, festő stb., akik a szakmájukon kívül a cukorgyártás technológiájában is mesterek voltak. A gyár nyugdíjasaként, gondoltam, jó lenne látni még egyszer azt a helyet, mely munkát, kenyeret adott csaknem 40 évig. el a fejedelem sírjánál. lártunk a Márai Sándor emlékére létrehozott emlékszobában is. A kassai köztemetőben részt vettünk a hősök emlékére rendezett ünnepségen és koszorúzáson. Gyorsan elrepült a határon túl töltött idő, és különleges élményekkel feltöltődve érkeztünk haza. ■•«'w-x-nvr Halászné Gerenyi Mária, Szolnok Bontási munkálatok folynak ott. A gyárkapunál az őr felhívta telefonon a „gyár” vezetőjét, hogy van itt egy idős férfi, aki fél életét a gyárban töltötte, szeretne bemenni. „Tilos” - hangzott a válasz. Nem engedtek be. Ez a gyár, melyben közel száz év alatt többgenerációs dinasztiák nőttek fel, biztosítva családjuk jövőjét, megszűnt, és a föld színéig rombolják, melyről még egy emlékfotót sem készíthettem... Szurovecz Pál, Szolnok Emléktábla és zöldellő fenyő a jövőnek A törökszentmiklósi Kölcsey Ferenc Általános Iskolában jelenleg még két épületegységben folyik az oktatás. A tervek szerint a következő tanévet már a nyertes pályázat eredményeképpen a Kölcsey úti épület emeletráépítése után, egy épületben kezdi meg a tanulóifjúság és a tantestület. Öröm lesz mindenkinek egy felújított, korszerű iskola. Ám a búcsú nem lesz egyszerű az Ipolyi tértől. Az öreg falak megszokták a zsibongást, hiszen itt 1881 óta folyik oktatás. Bár felújítás rég nem történt, a gyerekek, szülők, nagyszülők, dolgozók évről évre rendszeresen szépítették, korszerűsítették, csinosították. A kellemes környezet, a tágas ud- I var, a gyönyörű Ipolyi tér, a felújított katolikus plébánia épülete sokáig megmarad a fiatalok és idősebbek emlékezetében. ■ Az öreg falak már megszokták a gyerekzsi- bongást. Érzelmek nélkül nem tudunk búcsúzni. Hány és hány hatéves tanult meg írni, olvas- } ni, számolni! Milyen sok, volt tanuló jár vissza találkozókra, vagy csak úgy, szétnézni. S hányán hozzák gyermekeiket is ide, e falak közé tanulni! Hány ezren emlékezhetnek úgy, mint Muszka László, aki a napokban három remek focilabdát küldött a diákoknak Bécsből. Az 1/b osztályosok úgy gondolták szüleikkel együtt, hogy emléket hagynak az Ipolyi téren. A tavaly feldíszített karácsonyfa | mostanra szépen zöldellő fenyő a zárda melletti kis kertben. A | tövéhez rejtett palack tartal- | mázzá azt a huszonnégy nevet, akik elültették elsős korukban. A kicsi emléktábla mutatja: ! egykor ők ebben az iskolában kezdték meg tanulmányaikat... Szakái Károlyné igazgatóhelyettes A levelekből válogatunk. Az írásokat rövidítve közöljük, tiszteletben tartva a levélíró mondanivalóját. Névtelen leveleket nem közlünk. Leveleiket várjuk az Új Néplap Szerkesztősége 5000 Szolnok, Mészáros L. út 2. címre, írásaikat a zoltanne.szundi@axelspringer.hu internetes címre is elküldhetik. Az oldalt szerkeszti: Szundi Zoltánná. Nem engedtek emlékfotót készíteni visszapillantó Földig lerombolják az egykori Szolnoki Cukorgyárat Katicabogarat és más díszeket készítettek Játék a zenével a Kodály iskolában vetélkedtek A muzsika szeretete szebbé, élhetőbbé teszi a világot Kézművesfoglalkozást tartottak Tavaszvárás címmel a jánoshidai Biztos Kezdet Klubban. Giziké néni segítségével katicabogarat és virágdíszeket készítettek a kicsinyek papírból. Vargáné Tóth Ilona, Jánoshida Hang-Játékra invitált nemrég Szolnokon a Kodály iskola kilenc csapatra való 10-13 éves zeneszerető gyermeket. A meghívás azon szülők-nevelők számára is szólt, akik szerették volna elkísérni a versenyzőket, és szurkolni nekik. A játék a szó legnemesebb értelmében játék volt, és ennek garanciája a diákok lelkesedéséhez illő gördülékeny játékvezetés és zsűrizés volt. Egy jól dirigált zenekarhoz hasonlóan játszottak együtt gyerekek és felnőttek. Agyongépesített világunkban nem kellett a jó hangulathoz csak a tiszta emberi hang, néhány labda és a hangszerek gyönyörű hangja. Művészetet, magyar irodalmat tanítóként öröm volt látni ennyi zenét értő és szerető gyermeket, kiskamaszt, fiatalembert. A résztvevők egymást múlták felül felkészültségben, tudásban és kreativitásban, az ötletdús feladatok megoldásában. Az ének-zenét tanító nevelők sikere is volt ez az egész napos versengés, hiszen négy csapat cum laude, öt pedig summa cum laude arany minősítést kapott, lói felkészült csapatok feledettek egymásnak és Varga Károly játékvezetőnek, így bizonyítékát adták annak, hogy a zene szeretete, a muzsika hangja szebbé, élhetőbbé teszi a világot. Pék Tamás szülő, Szolnok A Hang-Játék vetélkedés egy vidám pillanatát örökítette meg a felvétel I A t J i
