Új Néplap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-20 / 92. szám

2 MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2009. ÁPRILIS 20., HÉTFŐ POSTÁNKBÓL Kit kellett megvédeni? Megdöbbenve láttam a rendőrök felvonulását Szol­nokon nemrég, az Olaj KK- Falco kosármeccs után. Gyakran kijárok az Olaj mérkőzéseire, így termé­szetesen tudom, hogy a szolnoki és a szombathelyi szurkolók nem szívlelik egymást, de mivel vendég­drukkerek ezúttal nem ér­keztek, szükségtelennek éreztem a nagy rendőrségi készültséget. Annál is in­kább, mert a közel harminc­pontos győzelem után senki nem foglalkozott a Falco já­tékosaival, csupán „csak” kedvünk támadt ünnepelni egy jót. Ehhez képest a lefú­jás után tizenöt-húsz egyen­ruhás sorakozott fel a csar­nok közepén, és még a kis­srácokat sem engedték a pályára, akik a meccs után akartak kosárra dobálni. Ta­lán nem alaptalanul gondo­lom azt, hogy a (szintén az­nap rendezett - a szerk.) Fradi-meccsen nagyobb szükség lett volna rájuk, tudtommal balhé is volt a stadionban... L. L, SZOLNOK LEVÉLCÍMÜNK: ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉG 5001 SZOLNOK, PF. 105. Villámkérdés, villámválasz Szeretném megtudni, hogy milyen mozgásforma a sztepp aerobik, és kiknek ajánlott? - kérdezi egy ol­vasó. Nem más, mint a sztepp- padra való fel- és lelépések, ugrások kombinációja, egy­szerűbb vagy bonyolultabb koreográfia ismétlésével. Ez a mozgás javítja az álló- képességet, hatásos zsír­égető, jól erősíti, formálja a combot és a feneket. A kez­dő órákon még bárki helyt tud állni, de a haladók fog­lalkozásaihoz edzettség és az alaplépések ismerete szükséges. Fél kilométer autópályát érnek lehetőség A kisebbségi önkormányzatok többségének épp csak működésre futja Fél kilométernyi autópá­lyára való pénzen osztoz­hatnak idén is az ország kisebbségi önkormányza­tai. Pedig a többségi tár­sadalom és kisebbség kö­zötti ellentétek oldása kapcsán az elmúlt idő­szakban többször felvető­dött a kisebbségi önkor­mányzatok szerepe is. De mire elég a pénzük? Teleki József Tiszaörsön a cigány kisebbségi önkormányzatnak tavaly még egymillió forintja sem volt. Idén mennyiből gazdálkodhat majd a képviselő-testület, azt még nem tudja az elnök. Jónás Zoltán azonban reméli, kevesebb nem lesz a pénzük. Bár az elmúlt évekhez hasonlóan csak az álla­mi forintokban bízhatnak. A te­lepülési önkormányzattól pénz­beli segítséget, ahogy eddig, úgy most sem remélnek. A falu ugyanis forráshiánnyal küzd. Az elnök szerint már az is nagy se­gítség, hogy ingyen kapnak iro­dát, és állja annak rezsijét a tele­pülés. A képviselők itt a tisztelet­díjukról is lemondtak, hogy mi­nél több jusson a feladataikra, a különböző kulturális, hagyo­mányőrző rendezvényekre. A szűkös lehetőségeik ellené­re mindent megragadnak, hogy segítsenek a településen élőkön. Tavaly még egy foglalkoztatási programba is belevágtak volna. Szociális szövetkezetei kívántak létrehozni, mely sokaknak adott volna tartósan munkát. Pályáza­ton azonban nem nyertek. Jónás Zoltán szerint politikai döntés született. Nálunk ugyanis min­den képviselő Lungo Dromos. A pályázatot pedig a második kör­ben, a harmadik rostán utasítot­ták el, a indoklás szerint alaki okok miatt. Csakhogy a pályáza­tokat legelőször szokták formai szempontból értékelni. Megyénkben tavaly a kisebb­ségi önkormányzatok átlagosan 800 ezer — egymillió forint kö­zötti összegből gazdálkodtak. A pénz jelentős részét a működési kiadások vitték el. Sok esetben a tényleges feladatok elvégzésére nem maradnak érdemben hasz­nálható forintok - mondta el az államigazgatási hivatal kiren­A szolnoki cigány kisebbségi önkormányzat telepgondnokokat is foglalkoztatott. Irányításukkal, az ott lakók bevonásával tisztították meg a Motor utat. deltségvezetője. Dr. Csíkos Zol­tántól megtudtuk, éveken át meghatározott összegű, de azo­nos mértékű állami támogatást kapott minden kisebbségi önkor­mányzat. Ez 2007-ben 640 ezer forint volt. Tavaly azonban átala­kították a rendszert. A változta­tással a kisebbségi önkormány­zatokat kívánták ösztönözni, hogy a törvényi lehetőségeik kö­zül minél több feladatok felvál­laljanak. Éppen ezért az állami támogatást két részre bontották, háromnegyedét működési kiadá­sokra továbbra is egyenlő arány­ban szétosztják az önkormány­zatok között. Ez az „átalány” mintegy 550 ezer forintot jelent minden kisebbségi önkormány­zatnak. A fennmaradó 25 száza­lékra pedig pályázhatnak a meg­valósítani kívánt programjaik­kal. Egy pontrendszer alapján azok kapnak több pénzt, ame­A megyében létrejött kisebbségi önkormányzatok Év Cigány Lengyel 1998 34 1 2002 37 1 2006 42 1 FORRÁS: ÚJ NÉPLAP-GYŰJTÉS lyek több feladatot vállalnak fel. Tavaly így megyénk kisebbségi önkormányzatai 100-300 ezer fo­rint közötti összeghez jutottak. Az idei pályázatok eredményét a következő napokban hirdetik majd ki. Sokkal nagyobb összeg­re azonban aligha számíthatnak. Az elmúit évhez hasonlóan idén is 1,5 milliárd forintot szán a költ­ségvetés az országban működő másfélezer kisebbségi önkor­mányzatnak. Azaz alig fél kilo­méternyi autópályára valót. Az állami forintok azonban csak az egyik - igaz, legfonto­sabb - eleme a kisebbségi ön­kormányzatok forrásainak. A másik meghatározó a települési önkormányzatok segítsége. De természetesen pályázhatnak is. Ez utóbbi azonban meglehető­sen esetleges. A település segít­sége pedig több mindentől is függ: a két önkormányzat viszo­nyától, személyes kapcsolatok­tól éppen úgy, mint a város vagy a falu anyagi lehetőségeitől. így van, ahol egy fillér pluszhoz sem jutnak, másutt milliókkal segítik a kisebbségi önkormányzatot. Mint például Szolnokon. A me­gyeszékhelyen a cigány kisebb­ségi önkormányzat költségveté­se 14,5 millió forintra rúgott. Ko­zák Ferenc elnök elmondta, a legnagyobb tételt egy munka­ügyi program jelentette. Tavaly ugyanis a munkaügyi központ 90 százalékos támogatásával tíz hónapon át 6 közmunkást tud­tak foglalkoztatni. Ők szociális munkát végeztek, illetve a telep­gondnoki feladatokat látták el. A kisebbségi önkormányzat munkáját ahogy tavaly, úgy idén is ötmillióval segíti a város. A pénz felét azonban elviszi a re­zsi, az irodafenntartás. Két és fél­millióból azonban számos ren­dezvényre futotta, a főzőverseny­től a Mikulás-ünnepségig. Hét önkormányzat már megszűnt A MEGYÉBEN jelenleg harminchat kisebbségi ön­kormányzat működik: egy lengyel és harmincöt cigány. Az utóbbiak száma 2006- ban még negyvenkettő volt. Az elmúlt években azonban megszűnt a jászapáti, a fegyverneki, az ájszászi, a rákócziújfalui, a tiszaföldvá- ri, a pusztamonóstori és a kőtelki. A TESTÜLETEK FELOSZLÁSA mögött különböző okok hú­zódtak meg. Ám kimondva, kimondatlanul gyakran sze­repet játszottak az anyagi le­hetőségek is. A KISEBBSÉGI képviselők gyakran szembesültek azzal, hogy a megválasztásukkor el- képzeltekkel ellentétben a va­lódi gondok orvoslására nin­csenek meg a forrásaik. Leg­feljebb néhány kulturális, ha­gyományőrző rendezvényre futja a pénzből. így tisztelet­díjakra és költségtérítésre sem jut annyi, amennyire ko­rábban gondoltak. Néhány cigány kisebbségi önkormányzat támogatása Állami Feladatalapú normatíva támogatás Települési Összesen Szolnok 550 ezer Ft 260 ezer Ft 5 millió Ft 5,76 millió Ft Jászberény 550 ezer Ft 310 ezer Ft 2,5 millió Ft 3,41 millió Ft Kunszentmárton 550 ezer Ft 265 ezer Ft 150 ezer Ft 965 ezer Ft Tiszaörs 550 ezer Ft 388 ezer Ft 0 Ft 938 ezer Ft Karcag 55Q ezer Ft 100 ezer Ft 0 Ft 650 ezer Ft Megye 855 ezer Ft 150 ezer Ft 6 millió Ft 7,05 millió Ft FORRÁS: ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL, Dl NÉPLAPCYOlTÉS HÍREK Ideiglenes parancsnok lett Olenyik András Március 1-től négy hónapig a szolnoki tűzoltó­ság állományához tartozó Olenyik András lát­ja el a miklósi köztestületi tűzoltóság parancs­noki tisztét. A műszaki főiskolát végzett fiatal­ember nyolc éve teljesít szolgálatot, ng Városi elismerés dr. Suba Györgynek A napokban vehette át a településért végzett közéleti tevékenysége elismeréseként dr. Suba György, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsé­ge helyi elnöke a Jászberény Díszpolgára cí­met. BCS Tálas László maradt a Tiszakürti Arborétum igazgatója Tálas László öt éves igazgatói megbízatása áp­rilis 30-án lejár, a posztra pályázatot írtak ki. A megyei közgyűlés ismét bizalmat szavazott ne­ki, így továbbra is ő vezeti az arborétumot, ni Hagyományőrző rendezvény kunhegyes A kunok világtalálkozójára készülnek A kunok szeptemberi első világ- találkozójának nyitó rendezvé­nyét tartották szombaton. A dél­utáni tudományos konferencia az előadók a kunok szellemi, tár­gyi értékeiről szóltak. A helyi műkedvelők történelmi játékot mutattak be, majd este hagyo­mányőrző bál volt. Ezt a Nyugdí­jas Hagyományőrző Tánccsoport tánca nyitotta, majd Alexander Horsch népzenei bemutatója aratott nagy sikert. Ő a sámá­noktól tanulta a tuvai magas és mély torokéneklést, amit be is mutatott. Ezt követően a bál dísz­vendége, Berecz András ízes me­séiből hallhattak néhányat a bá- lozók. A bevételt a helyi kunka- pitányházra fordítják. ■ D. E. A helyi műkedvelők történelmi játékot adtak elő a kunok históriájáról El kell távolítani a vízlépcsőnél az uszadékot A Tiszán jelenleg levonuló árhul­lám nagy mennyiségű kommu­nális hulladékot és uszadékot halmozott fel a Kiskörei Vízlép­cső felvízi oldalán. Erre az utób­bi időben egyre gyakrabban ke­rül sor - tájékoztatott Varga László, a Kötikövízig igazgatója. Az uszadékmező felülete meg­haladja az 1500 négyzetmétert, és a környezet megóvása, vala­mint a vízlépcső és a hozzá tar­tozó létesítmények üzemelteté­se miatt el kell távolítani. Emel­lett egyes helyeken a nagy mér­tékű feliszapolódással is meg kell küzdeni. A hét elején kezdő­dő munkálatok várható költsé­gei meghaladják a 22 millió fo­rintot. ■ B. Gy. fc I I r I I

Next

/
Thumbnails
Contents