Új Néplap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-11 / 86. szám
2 ÚJ NÉPLAP - 2009. ÁPRILIS 11, SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR POSTÁNKBÓL Nem kellett az ajándék Sokszor olvashatunk az Új Néplapban arról, hogy jók az emberek. Sajnos azonban van rá ellenkező példa is. Szolnoki ismerősöm a minap egy reumatológiai kezelés után hazafelé tartott. A Gárdonyi utca egyik új háza előtt egy autó fékezett mellette. Belőle egy számára nem hallható nevű cég nem hallható nevű képviselője szólította meg, felajánlva egy ajándékcsomagot, és hogy a nehéz súlyú ajándékot felviszi neki a ház emeletére. Ismerősöm nem ott lakik, így autóval követte tovább az utcán a megszólítója, hogy a címére elviszi a csomagot. Ő lemondott az ajándékról. Meg is kapta a magáért: kissé ingerülten közölték vele, hogy majd a nagyvonalú ajándékozó cég képviselője keres más, megfelelő alanyt. Keményen töröm a fejemet, mit kívánnék, ha mellettem is megállna egy ilyen „csodaautó”... SZ. M., SZOLNOK LEVÉLCÍMÜNK: ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉGE, 5001 SZOLNOK, PF. 105. Villámkérdés, villámválasz Van egy tízéves kislányom, aki tavaly lúdtalpbetétet kapott. Most újra kezdte használni, de fáj a lába, és alig bír menni. Ha nincs a cipőjében, akkor kifelé rakja a lábát gyaloglás közben, és olyan, mintha nem hajlítaná a bokáját. Mit tegyek, vigyem el az ortopédiára? — kérdezi egy olvasó. Fokozatosan kezdje el ismét hozzászoktatni a gyereket a betéthez. Éjszakára kenje be vékonyan Fleeter géllel a lábát. Ha nem változik, el kell I menniük az ortopédiára. Fontos új betétet készíttetni, | mert egy év alatt biztosan J nőtt a gyermek lába! Kérdését felteheti a velemeny@szoyon.hu internetes címre is! A remény üzenete maga a húsvét ünnep A feltámadás tudata a kilátástalanságban is erőt adhat számunkra A húsvét kapcsán legtöbbször a locsolkodásról, annak jó és rossz következményeiről lehet hallani. Kevesebb szó esik az ünnep számunkra szóló mai üzenetéről. Erről kérdeztük laczkó György szolnoki görög katolikus parochust. Szathmáry István — A húsvét a feltámadással a reménység ünnepe. A mai magyar társadalomban mennyire van jelen a reménység és ellentéte, a reménytelenség?- A társadalom összetett szervezet, mindig több csoportból tevődik össze, ahol vannak iránymutató csoportosulások, s lehetnek és vannak egyéb, a médiában és az emberek tudatában megjelenő elképzelések. Én úgy látom, a mi mai magyar társadalmunkban kicsit értékvesztett lett az a reményen is alapuló hagyomány, amely eddig megőrizte a nemzetet. Most más irányba fordult az emberek élete. Ez természetesen azzal is magyarázható, hogy sok családnak meg kellett változtatnia az évszázadok során ki alakult életmódját. A mai időkre új életformákat, új munkahelyeket, új lakhelyeket találtak az emberek, és ez nagyon meghatározó volt a családok, de az egész nemzet számára is. Nagyon sok reményvesztett ember él közöttünk. Elég, ha a hajléktalanokra gondolunk, az öngyilkosságba menekülő diákokra, a szociális ellátást meg nem kapó öregekre, vagy a széthulló családokra. — Ez a folyamat gyengíti vagy erősíti a családok összetartó erejét?- Azt hiszem, ezek az erők összességükben inkább károsak, lazítják azt a szeretetkötelé- ket, amit a család jelent. Amikor megélhetési problémák vannak, amikor nem találják az emberek az értékmérő fonalat az életükben, akkor sokkal könnyebben szétesik a család, aminek a gyerekek látják a legnagyobb kárát. Az értékválsághoz visszatérve, Mindenki örömmel akarja megélni a húsvétot — mondta Jaczkó György Jaczkó György több egyesületnek is alapító tagja A görög katolikus parochus atya 1989 óta lelkipásztora a szolnoki lakótelepen, a városban és a szórványban élő híveknek. Előtte 1984-1987 között Bedőn, majd 3 évig a Budai Görög Katolikus Egyház- községben szolgált. Szolnokon 1991-ben elindította a Betánia szegényétkeztetést, alapító tagja a Jász-Nagykun-Szolnok' Megyei Népfőiskolái Társaságnak, a Széchenyi Lakótelepért Kulturális és Sportegyesületnek, valamint a Szolnokért Egyesületnek. A keresztszülői mozgalom megszervezésével vesz részt a dévai árvák támogatásában. A magyar kultúra lovagja. rengeteget hallottuk valamikor, hogy az ember maga az érték. Most azt hiszem, maga az ember van válságban, ami nem elsősorban gazdasági, hanem sokkal inkább erkölcsi válság. Az ember erkölcsi válságából a kiutat pedig a feltámadt Krisztus evangéliuma jelentheti.- A húsvétnak azok számára is van örömkeltő és megtartó üzenete, akik nem tagjai valamelyik egyháznak? li a munkás a maga bérét, ha elvégzi a munkáját. Kapja meg az ezért járó díjazást, mert ez is nem elhanyagolható, s manapság gyakran ingadozó feltétele a reménységnek. Maga a húsvét, a feltámadás ténye meghatározza egész kultúrkörünket, akár Európáról, az amerikai Földrészről vagy Ausztráliáról van szó. Mindenhol megjelenik a kereszténységnek ez az alapvető és meghatározó ünnepe. Ami természetesen Az ember mindenféleképpen keresi az Istennel való kapcsolatot.- Kifejezetten a nem hívők körében is van egy olyan vágy, hogy igényt tartanak ennek az ünnepnek a megünneplésére, örömére. Ez természetesen a többségi társadalomnak a hatására jött létre, s azt mutatja, hogy az ember alapvetően mindenképpen részesülni akar abból az örömből, amit a húsvét a feltámadás örömhírével jelent. Ez az egyén számára is nagyon fontos, mert számára a jövőbe mutató lehetőségét adja meg, és azokhoz is eljut, akik nem tagjai egyik egyháznak sem. Erre jó példa, ha a munkahelyek, szabadságolások oldaláról nézzük a dolgot. Még ha valaki kifejezetten azt is mondja, hogy nem vallásos vagy ateista, ezt az ünnepet akkor is mindenféleképpen szabadsággal és a legfontosabb érzelmi köteléket jelentő családja körében akarja eltölteni, szeretteivel együtt akarja átélni a feltámadás jelentette reménység élményét. Ebben is áll ennek az ünnepnek a csodálatos ereje, s ez mindenképpen egy olyan erkölcsi háttér, amihez minél jobban vissza kell térnie az embernek, a családnak, talán az egész nemzetnek és társadalomnak, így tudja a család egységét, meg- bonthatatlanságát megőrizni, a másik ember személyiségét tiszteletben tartani. Itt természetesen nagyon hangsúlyosan kell szólni a szentírás egy másik üzenetéről is, miszerint megérdemnem szakítható el az ősi zsidó hagyományoktól, hiszen a zsoltárénekléstől kezdve sok liturgikus elem is visszakapcsol ahhoz a hagyományhoz bennünket. Én úgy gondolom, ennek az öröme mindenképpen annyira átmegy a társadalomba, hogy mindenki örömmel akarja megélni a húsvétot. Hogy ezt hogyan teszik, az múlik a szülőkön, de magukon a gyerekeken is, hogy milyen ünnepet akarnak. Mindenképpen komoly üzenete van a húsvét által Jézus Krisztustól e mai világban élő embernek.- Ezek szerint reményteli a helyzetünk, itt és most?- Abszolút nem reménytelen a helyzet, hiszen egyre többen ismerik föl azt, hogy az emberek itt, e planétán teljesen összetartoznak és felelősek is vagyunk egymásért.. Ami természetesen kortól, szellemi, lelki beállítottságtól, illetve a külső, társadalmi hatásoktól is függ, de a legnagyobb problémákkal küszködő emberek is próbálnak segítséget kérni embertársaiktól, bankoktól, esetleg Istentől. Hogy hol találnak még segítséget, ez már másik kérdés, de általában keresik azt a mennyei segítséget is, amit az Evangélium jelent számukra. A húsvét üzenete egyértelműen válasz erre. Erről szól püspökeinknek, a magyar katolikus egyháznak vagy magának a Szentatyának, XVI. Benedeknek a világhoz intézett, azt némi kritikával is illető húsvéti üzenete is. Nincs akadálya Miklóson az építkezésnek Megkérdeztük olvasóinkat Ön hogyan tölti az ünnepeket? Lapunk hasábjain már beszámoltunk arról, hogy a közeljövőben két bevásárlóközpont is épül Törökszentmiklóson. E két beruházás jelenlegi helyzetéről érdeklődtünk. - A belvárosban épülő áruház már zöld utat kapott. Ők már be is adták az épí- tésiengedély-kérelmüket - mondta el érdeklődésünkre Markóth Imre városi főépítész. A város határában épülő hipermarket ügyében is előrelépés történt. - A felek többórás egyeztetés után dűlőre jutottak - tudtuk meg dr. Juhász Enikő polgármestertől. — Úgy tűnik, így minden akadály elhárult, hogy megkezdődhessenek az előkészületek. ■ N. G. I szíjártó zsolt, Túrkeve: -Az ünnepeket egyrészt munkával, egyrészt pihenéssel töltöm. Mivel úszásoktató vagyok, az első úszótanfolyam szervezési munkáit most fogom befejezni. Emellett persze a kikapcsolódásra is marad időm, melynek keretében elmaradt névnapi összejövetelt szervezünk. Kertészkedni és veteményezni is szeretnénk majd. i SZENTMÁRTONI TAMÁS. Szol- nok- - Nem követem a hagyományokat. A húsvét ugyanolyan ünnep számomra, mint a többi. Locsolni nem megyek, és a párom sem várja őket. A három napra pihenést tervezünk, egyik nap pedig pikni- kezni megyünk a kedvesemmel. Az ilyenkor szokásos sonka, tojás, kalács azonban a mi asztalunkról sem hiányzik. I hornyákné siLA Katalin. Mezőtúr: — Ilyenkor összejön az egész család nálunk. A férjem és a fiam a szűk családi kört és a barátokat meglocsolja, de sok helyre nem mennek. Valószínűleg hétfőn meglátogatjuk a szolnoki rokonokat, és elmegyünk Lajosmizsére is. Kikapcsolódás és munka is egyben, hiszen ott kínálom az általam készített kézművestermékeket. 4 I nagy gáborne, Jászapáti:- Nem sok pihenéssel töltöm a húsvéti ünnepeket. Hiába nem kell dolgozni, azért otthon vár a munka. Ilyenkor szoktuk a nagytakarítást megcsinálni. Szóval van munka bőven. Mellette természetesen sütés és főzés. Ahogy észrevettem, már nem igazán divat a locsolko- dás, így mi sem számítunk nagyon locsolkodókra. I Megcukrozott kampány Karcagon? Folytatás az 1. oldalról Mint mondta, a történteket tanúk igazolják, megvannak az azonosításhoz szükséges rendszámok és a nevek is. - Ha engem megkérdeztek, akkor kérdezzék meg a másik listás országgyűlési képviselőt, Vadai Ágnest is - tette hozzá dr. Fazekas Sándor.- Aki narancsot vásárol, az már feltétlenül a Fidesznek adja a kopogtatócédulát? - reagált a szocialista képviselőnő. Vadai Ágnes állította, a történtekről tőlünk hallott először. Kerestük az MSZP városi vezetőjét, Szabó Sándort is. Nem sikerült elérnünk, de ő már korábban, a képviselő-testületi ülésen visszautasította a vádakat. ■ T. J. i I
