Új Néplap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-10 / 58. szám

2 A NAP TEMAJA UJ NÉPLAP - 2009. MÁRCIUS 10., KEDD együttélés Márki Sándor polgármester szerint a politika nem kezelte időben a problémákat. Úgy véli, a jelenlegi szociális segélyezés újratermeli a szegénységet. KUNMADARAS REZERVÁTUM LESZ? társadalom egészét akarta sza­bályozni a jogalkotó. A halmo­zottan hátrányos helyzetű tele­püléseket azonban újra és újra a sárba tiporja az ilyen jogalko­tás. Vagy itt van a közérdekű munkavégzés. Mondjuk meg­bírságolnak valakit harminc­ezer forintra szabálysértésért, és a bíróság hatezer forintos na­pi tételre küldi ki közérdekű munkára. Nálunk a közalkalma­zottaknak nincs hatezer forin­tos napi bére. Ha a közmunká­nak nincs a társadalom összter­mékére ható ereje,, akkor nincs érelme. A szociális ellátórend­szert úgy alakították ki, hogy meghatározott keretek között, de feltétel nélkül támogat akár­kit. Ha úgy kapnánk bért, hogy nem kell érte dolgoznunk, és fél­év múlva mondják, holnaptól sepregetni kell, már rosszul es­ne. Mert ha addig járt ingyen, mért kell érte tenni? Van itt olyan 35 éves ember, aki életé­nek felét sitten töltötte, majd le­százalékolták. Az ő nyugdíja 50 ezer forint, és aki 40 évet dolgo­zott annak 38 ezer. Ez nem a po­litika felelőssége? Ezek miatt lángoltak fel a társadalomban az indulatok.- Mennyiben tud mindezen változtatni a most indult Út a munkához program? —Ez újabb döbbenet. Akik ed­dig rendszeres szociális segé­lyen voltak, azokat lehet közcé­lú munkásként foglalkoztatni. Ez az út a munkához, amikor jö­vőkép nélkül marad a cigányság, a magyarság? Milyen jövőképe van egy közcélú munkásnak? Az, hogy 90 napig foglalkoztat­juk, és akkqr kap egy másik faj­ta ellátást, rendelkezésre állási támogatást? Vagy 200 napig fog­lalkoztatjuk, és mehet álláskere­ső támogatásra. Megint nem kérdezték meg az embereket, akik napi tapasztalattal rendel­keznek. Ez a fajta foglalkoztatás szolgáltatásként szétosztja a bért, de valós és tartós munka­helyek teremtése nélkül, átme­neti megoldásként. Ráadásul új­ratermeli a szegénységet és egy ütemmel később, de növeli a szo­ciális kiadásokat.- Mi lehet a megoldás?- Biztos, hogy sérthet embere­ket az, amit elmondtam. De nem azért mondtam, mert sérteni akartam. Hiszen éppen az ő vé­delmükben is szólok, mert együtt pusztul a cigányság és a magyarság az eltorzult közteher­viselés és a jelenlegi segélyezés együtthatói miatt. A cigányság csak akkor tud felzárkózni, ha megértetjük, össze kell fogni. Ha figyelembe vesszük az ő tehetsé­güket, ha tudunk együttműköd­ni, és ha ők maguk is akarnak tenni a közösségért, beilleszked­ni a társadalomba. A jogalkotó pedig ismerje meg a valós élet­helyzeteket, fogadja el az alulról jövő megoldási kezdeményezé­seket. Ha mindezeket figyelem­be vesszük, és közösen progra­mot dolgozunk ki, akkor van le- hetó'ség a kisebbség felzárkózta­tására. Csak ez lehet a békés egymás mellett élés záloga, amely ezen keresztül a fennma­radás lehetőségét, hosszú távon a biztonságot adja az országnak. Kunmadaras polgármes­tere, Márki Sándor egy, a településén közzétett írásban boncolgatta a ci­gány-magyar együttélés problémáját. Mindezzel nem kis indulatokat vál­tott ki. Teleki József- Miért most foglalkozik ezzel a témával? — kérdeztem Márki Sándort, Kunmadaras polgár- mesterét.- Már korábban is kifejeztem nézeteimet. Megítélésem szerint ugyanis alapvetően rossz a tár­sadalom elosztó rendszere. Nem olyan szegény Magyarország, mint most beállítjuk. Gazdálko­dási probléma van. Ha Kunma­daras a halmozottan hátrányos helyzete ellenére a rendszervál­tás óta nem forráshiányos, ak­kor elvárható volna a kormány­tól, hogy ne egyre nagyobb hi­ány keletkezzen. Szociális kér­désben sem kellene mást tenni, csak amit évek óta mondunk: a ■§ speciális eseteket speciálisan | megvizsgálni. Arra gondolok, J hogy ahol sok az ellátórendszer- I ben támogatott ember, ott meg kellene kérdezni a szociális elő­adókat, a jegyzőket, hogy látják, hol lehet kijátszani a jogszabá­lyokat.- Hogy lehet kijátszani a jog­szabályokat? —A szociális törvényben nincs például leszabályozva, hogy hány ember lakhat egy családon belül. Aki ott születik, az termé­szetes, ott lakhat. Ám sokszor másfél szobás lakásban élő 5-6 gyermekes családok befogadnak másik családokat, csak azért, hogy nőjön a segélyezésnél fi­gyelembe veendők száma. A má­sik eset, hogy bejelentkeznek hajléktalan ellátásra. Lehet,1' hogy rendelkezik ingatlannal, de ezt az önkormányzat a beje­lentkezéskor nem tudja. Míg ez kiderül, addig el kell látni hajlék­talanként. Egyre többen jelent­keznek hajléktalanként. De van­nak más problémák is. Az uzso­rakamat tíz éve a közbeszéd ré­sze az országban. Eltelt tíz év, míg ezt szabályozták. Mire várt a jogalkotó? Színesfémlopás: már lassan a vasúti síneket is felszedik. Majd csak utána sza­bályozzák, amikor meggazdago­dott belőle, aki ehhez hozzáfért? Van kisebbségi probléma. De ezt is öt évvel ezelőtt kellett volna felismerni. A társadalmat össze­fogni, megvizsgálni, hogyan le­het ezen változtatni. Nem akkor, amikor szélsőséges gondolatok születnek, és mesterségesen hisztériázik minden oldal, hogy mi is történik az országban. Nem tudjuk. Most már csak ta­lálgatunk. Az a valóság, amiről a társadalom beszél, meg a vezető politikusok, nem ugyanaz, mint amit mi itt élünk meg.- Milyen Kunmadarason a va­lóság?- Ha a Bottyán János úton - amelyen a romák járnak hazafe­lé - megy egy idős néni, akkor leköpik. Ha egy kislány bicikli­zik, akkor le magyar kurvázzák. Idős emberek nem tudnak pi­A madarasi polgármester szerint a feszültség egyik oka, hogy a szociális ellátást biztosító jogszabályok könnyen kijátszhatóak. Képünk illusztráció. henni. Szól a diszkózene, a kör­nyezet hangos, letépik a kerítés­deszkákat. így elértéktelenedik az ingatlan, amit aztán szocpol- ból meg lehet venni. Feszültség keletkezik a többség és kisebb­ség között azért is, mert akik dolgoznak, azoknál folyamato­san nő az elvonás. Akitől elvon­nak, az a kínai boltban vásárol, mert kifizeti a közműszámláit. A másiknak pedig nincs vagyo­na, rajta semmi sem hajtható be, legfeljebb megemlítik majd az adósok listáján. Ez hosszú tá­von nem fog menni. Mindennek a rossz jogi környezet az elsőd­leges oka.- Nem tart tőle, hogy ezt sokan rasszizmusnak vélik? — Ha valaki azt gondolja, rasz- szista vagyok, az téved. Együtt sportoltam cigányokkal. Cigány zenész barátaim vannak, inter­netes közösségi oldalon is van­nak cigány ismerőseim. Itt is vannak olyan emberek, akikről eszünkbe se jutna, hogy romák, amikor a cigányságról beszé­lünk. Életvitelükben elfogadták a többségi társadalom igényét. Itt a hivatalban is dolgozott egy roma származású kislány. Ha te­Éhezésre ítéli az a saját gyerekét, aki nem akar aktív tagja lenni a társadalomnak — véli Márki Sándor. éves ember, aki életé- töltötte, majd leszázalé- nyugdíja 50 ezer forint, és évet dolgozott annak 38 ezer. Ez nem a politika felelőssége? hetnénk, most is foglalkoztat­nánk. Beilleszkedett, elfogad­tuk. Legutóbb az önkormányzat roma vállalkozással kötött szer-, ződést. De ma nem erről beszé­lünk. Az itt élőknek, az önkor­mányzatnak, a társadalomnak jelent többletkiadásokat, hogy biztonsági őr kell az óvodába, is­kolába, orvosi rendelőbe. Öt éve Elhagyott, kerítés nélküli házak rezervátum lesz Kunmada­ras — mindezt néhány évvel ez­előtt egy falugyűlésen fogal­mazta meg a polgármester. Márki Sándor szerint ennek veszélye még mindig fennáll, ha nem változik semmi. A pol­gármester állítja, a település egy része máris ilyen: elha­gyott, szétszakadozott, kerítés nélküli házak. A népesség- megtartó képesség nulla, aki tud, elköltözik.- képzeljük el. hogy mi lesz akkor, ha csak hátrá­nyos helyzetűek élnek itt. Ha rossz a szociális ellátó- rendszer, akkor egy­mást is meglopják. Miután pedig nem tud- nak boldogulni, út­nak indulnak egy másik településre. Ott pedig kezdődik minden elölről Országos szin­ten ugyanakkor a társadalom elöregszik. Nő a kisebbség szá­ma, illetve a többségnek az a hányada, aki lumpen módon akar élni. Azaz több lesz az az ember, aki a mának élés hob­biját űzi. Ezzel pedig a társa­dalom önfenntartó képessége fog nullára szaladni - mondja Márki Sándor. Márki Sándor polgármester nem kellett, mert még akkor nem volt ilyen agresszivitás. Látjuk az együttélési problémá­kat naponta. De nem ítélem el a cigányságot, mert elsősorban nem ők tehetnek róla. Sokkal in­kább a politika, amely nem ke­zelte időben az ügyet. Nyersen kell mondani a véleményünket, hogy a társadalom vezetői meg­értsék, hogy évtizedek óta tartó problémát nem akarnak elis­merni, megoldani. Fel kell is­merni a problémát, hogy kezel­ni tudjuk. Hiszem, hogy a ci­gányság is kezelni akarja a prob­lémáját. Hiszem, hogy rájön: éhezésre ítéli az a saját gyere­két, aki nem akar aktív tagja len­ni a társadalomnak. Olyan mér­tékben szegény a társadalom, hogy öt év múlva nem fognak ilyen segélyeket osztogatni. Most még együttműködve el le­het fogadtatni, hogy nekik is ten­ni kell valamit, hogy kapjanak.- A politika, politikusok felelő ségét emlegeti, pedig az elmúlt években számos felzárkóztatási program indult.- Mondok egy példát. A ki­sebbség felzárkózását elősegítő képességkibontakoztató prog­ramra pótelőirányzatot, azaz plusz pénzt kaphatnak a telepü­lések oktatási intézményei. De csak akkor, ha az osztálylét­számhoz viszonyítva a hátrá­nyos helyzetűek aránya nem éri el a 25 százalékot. Kunmadara­son 65-85 százalék a halmozot­tan hátrányos gyermekek ará­nya. Van arra matematikai kép­let, hogy 25 százalék alá szorít­suk az arányukat a tanulócso­portokban? A rossz jogi szabá­lyozás miatt nem vehetjük igénybe az egyébként éppen ezen hátrányok felszámolására kitalált normatívát. Vagyis a jog­rendszer pontosan ellentétes hatást vált ki az ilyen nagyszá­mú kisebbség esetében, és nem segíti, hanem még nehezebb helyzetbe sodorja az itt élőket. A

Next

/
Thumbnails
Contents