Új Néplap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-27 / 49. szám
ÚJ NÉPLAP - 2009. FEBRUÁR 27., PÉNTEK 13 HAZUNK TÁJÁN Lakásvásárlási kérdések háznézőben Mire figyeljünk még a szerződéskötés előtt? Sokszor zavaró az átnyúló faág, a rossz kerítés, az átbújt állat Beköltözés előtt mindenképpen érdemes a megvásárolt ingatlanunk helyiségeiben egy egészségügyi festést végezni. Képünk illusztráció. Praktikus ötletek a konyhában a gyakorlatlan háziasszonyoknak lazább főtt tészta Nem ragad össze főzés közben a száraz- tészta, ha főzővizébe egy evőkanál olajat is teszünk. Még ízletesebb lesz, ha kevesebb sót és egy leveskockát teszünk bele. KUGLÓF FRISSEN TARTÁSA Ha nedves (nem vizes!) ruhába csavarjuk, és hűvös helyen tároljuk, sokáig friss marad. méz a főzéshez Érdemes cukor helyett használni, de vigyázzunk, hajlamos a karamelli- zálódásra, és aromájának egy részét is elveszíti főzés közben. PÓRÉHAGYMA SZELETELÉSE Mindig nyersen történjen, mert a főtt hagyma már nehezen vágható. ■ Mutatósak is a levegőtisztító növények Sok százezer forintos elektromos légszűrő szerkezetek helyett szobanövényekkel is elérhetjük ugyanazt a hatást. A NASA kutatói szobanövényekkel végeztek kísérleteket az USA-ban, hogy milyen hatással vannak az adott helyiség levegőjére. Megdöbbentő tapasztalatot szereztek: egy csokros inda (Chlorophytum comosum) mindössze 24 óra alatt 96 százalékkal csökkentette a szoba szén-monoxid-tartalmát, míg az nitrogén-dioxid szint 99 százalékkal lett kevesebb. Tehát érdemes néhány jó „légtisztító” növényt elhelyezni a lakásban, ilyenek: szobaborostyán, szobapáfrány, piros szélű dracéna, kúszó filodendron. ■ A légtisztító növények egyike: a szobaborostyán. Képünk illusztráció. Könnyű a lakást eladó felet ugyanolyan tisztességesnek gondolni, mint ahogyan mi közelítünk felé. Egy rossz döntés, egy titokban maradt részlet akár a vagyonúnkba kerülhet. Nem árt tudnunk, milyen kérdésekre kell választ kapni ahhoz, hogy sikerrel járjunk a vásárlásnál. Munkatársunktól 1. KI A HÁZ TULAJDONOSA? Mielőtt bármit aláírnánk, kérjünk érvényes tulajdoni lapot, amelyen látszik, hány tulajdonos van, és van-e haszonélvezeti joga bárkinek is. Ellenőrizhetjük, hogy ki a mostani lakó, hogy esetleg illetéktelen személy lakik-e a lakásban, vagy éppen ki van-e adva valakinek. 2. KI A KÖZÖS KÉPVISELŐ? A közös képviselőtől kérhetjük el a társasház szervezeti és működési szabályzatát. Kérjük el a legutóbbi lakógyűlésről készült jegyzőkönyvet is, amely ismeretében tervezhetjük, hogy körülbelül menynyi és milyen kiadásra számíthatunk egy éven belül. 3. Ml A HELYZET AZ ÉPÜLETTEL? Fontos kérdés az épület anyaga, hiszen például a bauxitbeton nem túl jó, mert a víztől mállik. Érdeklődjünk az épület kora felől is, tudjuk meg, mikoriak a vezetékek, a csövek, volt-e felújítva, és mikor, így tudunk tervezni, hogy mennyit kell a közeljövőben rákölteni. Nem árt tudni, hány lakásos a ház, van-e lépés-, hangszigetelés az emeletek között. 4. MILYEN MAGAS A LAKÁS? Nézzük meg, hogy milyen fekvésű a lakás, és a falak mivel határosak. Ez utóbbi a fűtés szempontjából fontos: ameny- nyiben fallal szomszédos, akkor meleg, de ha utca, udvar, vagy pince a szomszéd, akkor magas fűtésszámlára számíthatunk. Fontos tájékozódni a nyílászárók állapotáról. 5. VAJON Ml A HELYZET A KÖZÜZEMEKKEL? Szóbeli megegyezések előtt kérjük el az aktuális gáz- és villanyszámlákat! Vízóra esetében érdeklődjünk, hogy külön van-e a lakásban beszerelve, vagy a háznak közös vízórája van, és így esetleg sokkal többet kell fizetni, mert az összesét osztják szét a tulajdoni hányadokra. 6. MIRE SZÁMÍTHATUNK MÉG? Nem árt a jelenlegi lakót kifaggatni a többi szomszédról. Beköltözés előtt mindenképpen szükség lesz majd egészségügyi festésre. A lakás átadásakor érdemes fotókat készíteni, olyan géppel, amin a dátumot is be tudjuk állítani, ha netán olyan hibát fedeznénk fel, amelyet a korábbi háztűznézők során nem vettünk észre. Sokszor hallott konfliktusforrás a tulajdonos telkére áthajtó faágakról lehullott gyümölcs kérdése. A termést — ha a tulajdonos nem szedi fel - megtarthatja, akinek a földjére esett. De mennyi ideig kell a telektulajdonosnak arra várni, hogy szomszédja felszedje saját gyümölcsét? A méltányos, ésszerű határidő a válasz, melyet a helyi és kertészeti szokások figyelembevételével állapíthatunk meg. Más szabály vonatkozik az utcára kihajtó ágakra. Az utca közterület, így az oda lehulló termést bárki felszedheti, hacsak a tulajdonos ezt meg nem teszi. ■ Fontos együttműködnünk a telekhatár másik oldalán állóval. Sok bosszúságot tud okozni mindkét félnek, ha háziállatunk, kutyánk, macskánk, lovunk, tehenünk, baromfink stb. a szomszéd kertjébe téved és ott valamilyen kárt csinál. A jog szerint az ilyen, tilosban járó állatot a telek- tulajdonos addig visszatarthatja, amíg a gazda meg nem téríti az okozott kárt. Azonban ha az állatokat gazdájuk méltányos határidő alatt sem veszi át, és nem egyenlíti ki a károkozást, akkor a szomszédnak lehetősége nyílik, hogy az állatot eladja vagy felhásználja (elfogyassza). A tilosban talált állatot nem szabad a tettenéréskor elpusztítani, mivel az jogellenes magatartás, és kártérítési felelősséget von maga után. A földterületek elválasztásra szolgáló kerítést (mezsgye, sövény) elviekben a szomszédok közösen jogosultak használni (függetlenül, hogy ki állíttatta), és ugyanilyen arányban kell viselniük a fenntartási költségeit is, hacsak a helyi építésügyi szabályok mást nem mondanak. Ha a határvonalon álló fa gyümölcsöt terem, a termés ilyenkor fele-fele arányban illeti meg a két szomszédot. Fontos együttműködnünk a telekhatár másik oldalán állóval, s megpróbálnunk a vitás kérdéseket közösen megoldani. Természetesen nem mindig járunk sikerrel a békés úton, ilyenkor van lehetőség a helyi önkormányzat jegyzőjétől birtokvédelmet kérni, vagy a bíróságon keresni igazunkat - olvasható az epitinfo.hu internetes oldalon. ■ Vásárlás előtt fontos az alapos, mindenre kiterjedő tájékozódás □ Érdeklődjünk, a mostani lakók mit szándékoznak a lakásban, házban hagyni. □ Ha hátrahagyják például a mosó- vagy mosogatógépet, próbáljuk ki őket! □ Érdeklődjün k az esetleges biztonsági rendszer felől! □ Próbáljuk ki a csapokat és a toalettet! □ Nyissuk ki és csukjuk be az ajtókat, ablakokat, így képet kaphatunk az állapotukról. □ Erősebb léptekkel haladjunk végig a parkettán, hogy felmérjük a lerakásbeli hiányosságokat és üregeket! □ Érdeklődjünk a kéménnyel kapcsolatban! D Bújjunk be a rejtettebb, sötétebb zugokba is, és nézzük meg, van-e esetleg penész! □ Ne feledkezzünk meg a mennyezetről: sokat elárul a festés és a lakás állapotáról. Otthonunk optimális hőmérséklete és a páratartalom komfortérzet Lehetőleg ne legyen egy-két Celsius-foknál nagyobb differencia nappal a különböző életterek között Nincs egyértelmű álláspont, hogy milyen hőmérséklet és páratartalom mellett legmagasabb a komfortérzetünk. Az általános vélekedés szerint a nappali levegője ideálisan 21 °C hőmérsékletű. A hálószobában legkellemesebb a 18-19 °C, de kisgyermekeknél, főként csecsemőknél ennél egy-két fokkal magasabb kívánatos. Csecsemők fürdetése lehetőleg 23-24 °C-os helyiségben történjen. Az éjszakai komfortot a hálóruha és a takaró megfelelő választásával teremtsük meg. A túl meleg hálószoba rontja az alvás minőségét. A nappal a helyiségek kívánatosnál melegebbre való felfűtése bágyadttá és enerválttá tesz, rontja a gondolkodást, csökkenti a reakcióidőt. A hálóhelyiségek és a nappali élet színtereinek az ideálisnál hidegebb levegője a nyálkahártyák védekezőképességét csökkenti, könnyebben alakulnak ki légúti panaszok: orrfolyás, torokfájás, köhögés. De ne legyen 1-2 °C-nál nagyobb differencia nappal a különböző életterek között, mert a nagy különbségek fogékonyabbá teszik a szervezetet a légúti betegségekre. Az egészséges felnőttnek a 40- 60 százalékos páratartalom az optimális a komfortérzet, az egészségmegőrzés céljából.Gyer- ekszobában a 60-70 százalékos az ideális.A túl alacsony páratarGyerekszobában 1-2 fokkal magasabb hőmérséklet a jó. Illusztráció fotó. tatóm kiszáradásra hajlamosít: a szemek szárazsága, égő érzése; torokkaparás, szájszárazság; a légutak nyálkahártyájának irri- tációját száraz köhögés jelzi. A magas páratartalom sem jó: kedvez számos kórokozó, atka és gomba elszaporodásának. Növeli az allergiák kialakulását, elsősorban a házi por (poratka) esetében. A magas páratartalomban a lakás könnyebben penészedik, a falak dohos karakterűvé válnak. A páratartalom befolyásolja hőérzetünket: a magasabb páratartalmú levegőt melegebbnek, alacsonyabbat hűvösebbnek érzünk. ■ Páracsökkentés szellőztetéssel A FŰTÉSI SZEZON kezdetén sokan szembesülnek azzal, hogy az ablakokon gyöngyöző pára jelenik meg, csapódik le, majd az esetleges szigetelési hibákból adódóan a ház sarkaiban penészedés által okozott elszíneződés látható. A párás levegő a légúti betegségek melegágya. Érdemes rendszeresen a lakás helyiségeit alaposan kiszellőztetni! A 4 I »