Új Néplap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-24 / 46. szám
13 ÚJ NÉPLAP - 2009. FEBRUÁR 24., KEDD TÜKÖR Télen óvatosabban kell használni a játszótereket Szerbiában halt hősi halált emlékezés Barna Mihályt gyermeke mellől ragadta el a háború Továbbra is igen szigorúak a minőségi feltételek A szolnoki parkokban ugyan kevesebb ember fordul meg a fagyosabb hónapokban, a város kertészei azonban ilyenkor sem tétlenkednek. — Minden évszaknak, így a télnek is megvannak a kötelező munkál - mondta el lapunk érdeklődésére Csikós Sándor, a szolnoki polgármesteri hivatal városüzemeltetési osztályának osztályvezetője. — Az igaz, hogy a kertészek feladata ilyenkor valamivel egyszerűbb. Feladatuk a lehullott lomb összegyűjtése, gallyazás, illetve az elöregedett fák kivágása. Ezen kívül a tél vége felé a sövények visszavágása, a cserjék megmet- szése, ifjítása, valamint a gyepfelület felújításé - folytatta az osztályvezető. — Szintén hozzánk tartozik a játszóterek rendben tartása és felújítása, amelyeket elsősorban a tavaszi, nyári, őszi időszakban végeztetünk. Idén már február végén a 2009-es játszótér-felújítási programot. A téli időszakban a szülőknek is érdemes odafigyelni arra, hogy ilyenkor az ütéscsillapító felületek sokkal keményebbek a hideg miatt, így nem védenek ugyanúgy, mint nyáron. Továbbá fontos az is, hogy a gyerekek ne használják azokat a játszótereket, amelyek éppen átépítés alatt vannak, mert azok balesetveszélyesek lehetnek. ■ B.F.V. Farsangi bál a Tiszakürti Arborétumban Farsangi bált rendezett a Tiszakürti Arborétum a közelmúltban, tájékoztatott Torkosné Egervári Ilona látogatószervező. Népi mulatságokat, hagyományokat, szokásokat elevenítettek föl az eseményen. A helyi néptáncklub népi rigmusai, táncos bemutatója, valamint az élő zene és a latin táncos előadás parázs hangulatot varázsolt az egyébként csendes füvészkertbe. A szokásosnál kissé hamarabb került sor a tél-űző kiszebábu égetésére is, amelyet a szervezők végül bedobtak a helyszínen levő tóba. Az idén először rendezett mulatságot szeretnék a jövő évben is megszervezni. ■ B. B. mégpedig szökőnapon, ezért márciusra anyakönyvezték. Ezért pár nap szabadság járt, így éltében egyszer találkozhatott legkisebb csemetéjével is. Aztán visszavitte a vonat a szerbiai frontra, ahonnan jött még tőle két tábori, postai lap. Ezeken tudatta: jól van — majd egy ideig mintha elvágták volna a róla szóló híreket. Később kaptak egy hivatalos értesítést. Haslövést kapott, és még élve beszállították az első kötözőhelyre. De ott néhány nap múlva belehalt súlyos sérülésébe. Még azt se tudatták az özveggyel, hogy a déli front melyik részén, Szerbiában, Boszniában történt a tragédia, és merre temették el. Ma sem tudja a család, hol alussza örök álmát. Mint hadiözvegy, Erzsi mama kapott három hold földet, ebből tartotta, nevelte fel a négy árvát. Meg robotolt, mosott, kapált, aratott. A két fiú szakmát tanult, megnősült, a lányok is férjhez mentek. Az egyiknek nem lehetett gyereke, ő nemrégen halt meg, 91 évesen. A többieknek összesen 17 gyerekük született. A felvételen nagyapja képét az 1944-ben született unokája, Barna Antal tartja, aki szobafestő-, mázoló-, tapétázóként dolgozta végig az életét, és került pár éve nyugdíjba. A mama, az özvegy Az első világháború alaposan összekuszálta a magyar családok életét. Százezrek kerültek idegen fogságba vagy tűntek el a frontokon. Ezekről a neves és névtelen hősökről írunk visszaemlékezéseinkben. Mindenkit felkeresünk, aki megtisztelt bennünket emlékeivel, családi fotóival az édesapámról írott cikksorozat után. D. Szabó Miklós Barna Mihály középtermetű, mokány ember volt. Állítólag Ti- szaburán született, valamikor az 1880-as évek közepén, az 1944- ben született unokája, Barna Antal szerint 1908-ban vette el Mezei Erzsébetet, és a házasságukból négy gyermek született. Közben a család Rákóczifalvára költözött, és ott dolgoztak az uraságnál. Erzsébet asszony a gyereknevelésen kívül a munkából is kivette a részét. Ha kellett kapált, markot szedett, cséplőgéphez járt: mikor mit követelt a vidéki élet, a munka dandárja. A gyerekek: Erzsébet, Mihály, Margit és Antal sorrendben érkeztek. Közben kitört az első világháború, és a sok tízezer elsőre behívott baka között Barna Mihály is szerepelt. Egyenesen a szerbiai frontra vitték, ahol a kezdeti sikereket balsikerek követték, gyilkos, véres szuronyrohamokkal kísérve. Néhányszor hazaengedték rö- videbb, pár napos szabadságra, és jellemző, hogy negyedik, legutolsó gyermekét, Antalt életében csak egyszer látta: 1916 áprilisában, amikor a legény hathetes korba jutott Az is érdekes, 1916. február 29-én érkezett a fiú erre a világra, Az unoka, Barna Antal mutatja nagyapja egyetlen fennmaradt, első világháborús fotóját^.. szép kort ért meg, 1972-ben 85 évesen hunyt el. Antal, az unoka 1969 óta Szolnokon él a feleségével és egy szem fiukkal, aki még nőtlen. Arra is emlékszik, a szocializmus dicsőséges évei, évtizedei idején még gyertyát sem illett gyújtani a világháborús hőseinknek, így otthon, a szobában, behúzott redőnyök mögött emlékeztek meg róluk. Időközben Rákóczifalva is emlékművet állíttatott első világháborús hősi halottainak, és a felírtak között szerepel Barna Antal nagyapja, Barna Mihály neve is. Felrobbant a gránát barna ANTAL is kis híján árván nőtt fej akár az apukája. Ugyanis az 1944 őszén bevonuló ukrán csapatok az ő apját, meg még két rákóczifalvi férfit németeknek hitték. Hiába bizonygatták, hogy ők magyarok, világéletükben azok voltak, egy részeg katona elvitte őket kivégezni. Mégpedig gránáttal. Nagy szerencséjükre a gyilkos eszköz a katona kezében felrobbant, és megölte őt. Az apja is kapott a detonációból, egy repeszt elvitt magával egészen a sírig. Elszaladtak, később nem akármilyen körülmények közepette a helyzet tisztázódott, és kiderült, hogy ők sem 1944- ben, sem korábban nem voltak németek. Tavaly az unióban az intervencióra felajánlott kukorica mennyisége nem érte el a maximálisan átvehető 700 ezer tonnát. Ezért 172 ezer 377 tonnára megnyílt az újabb felvásárlási időszak. Ez január utolsó hetében kezdődött és május végéig tart, de lehet rö- videbb is, ha kimerül a keret. A pályázatokat hetente péntek délig lehet postára adni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) területileg illetékes ki- rendeltségeinek címére. A felajánlásokról szerdánként Brüsz- szelben döntenek. Az uniós rendelet értelmében 2009. január 25-től tehették meg a gazdák kukorica felajánlásaikat. A Mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatal honlapjáról letölthető formanyomtatvány kitöltése és a tonnánként 15 euró biztosíték beküldése után. A kukorica minőségi feltételei ugyanolyan szigorúak, mint a korábbi felvásárlási időszakban (mindössze a hektoliter súly paramétert törölték el). ■ A pályázatokat hetente péntek délig lehet postára adni a Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) területileg- illetékes kirendeltségeinek címére. A 2008/2009 gazdasági év második felvásárlási időszakát azért kellett megnyitni, mert a tagországoktól az elsőben beérkezett összes kínálat nem érte el az előre meghatározott mennyiséget. Az intervenciós felvásárlási alapár továbbra is 101,31 euró per tonna, mely havonta 0,46 euró per tonnával nő, azaz a februári felvásárlások esetén már 103,15 euró per tonna. A kifizetések forintban történnek, melynek az átváltási árfolyamát mindig a felajánlás hónapjának első napján érvényes, az EU hivatalos honlapján szereplő árfolyam határozza meg. Egyéb gyakorlati információk közlésére a honlapon található egy segédlet (GYIK), ahol további fontos kérdésekre adnak választ. Ha a mostantól beérkező kukoricaajánlatok — az összes korábban elfogadottal együtt - elérik az előirányzott mennyiséget, akkor lezárul a felajánlási időszak. ■ Békési Brigitta Díszszablyáktól az üvegpalackig kiállítás Elveszettnek hitt értékeket is láthatunk hamarosan Szolnokon Folyamatosan érkeznek az anyagok a szolnoki Damjanich János Múzeum március 5-én kezdődő, a szolnoki csata évfordulójára emlékező '48-as kiállítására. A tárlat hírére többen felajánlották erre az időre a múzeumnak a birtokukban levő szabadságharc kori emlékeiket. Közöttük családi ereklyéket, vagy különös történeti beccsel bíró darabokat. Előreláthatólag így találkozhatnak majd a látogatók az egyik aradi vértanú tábornok személyes hagyatékából származó tárgyakkal is Szolnokon. A tárgyak jelentős része határainkon túlról került haza, mivel jelenlegi tulajdonosaik külföldi műkereskedőktől, aukciókról szerezték azokat vissza. A szabadság- harc emlékanyagának ma csak töredéke található Magyarországon, jelentős része elpusztult az eltelt bő másfél évszázad alatt. korábban hírt adtunk arról, hogy mostanában felbukkant adatok új adalékokkal gazdagították egy Jókai-hős, Az egy magyar nábob című regény Kárpáthy Jánosának históriáját. A nábobot Jókai a tiszafüredi Pankotai Józsa Györgyről mintázta, aki a közvélekedés szerint szertelen életmódja miMásokat kivittek az országból, ma talán több értékünk található külföldön, mint határainkon belül. Mára itthon is kialakult egy jelentős gyűjtői kör, amelyatt agglegényként végezte földi pályáját. Azóta tisztázódott, Jókai járt közel az igazsághoz, mert a nábob titokban megnősült, egy fia is született. Akinek most került elő egy budapesti magángyűjteményben lappangó ’48-as honvéd hadnagyi kinevezése, amely szintén látható lesz Szolnokon. nek tagjai egyrészt vásárlások révén tartják Magyarországon az egyre ritkábban felbukkanó történeti emlékeket, másrészt számos esetben a külföldön felbukkanó magyar eredetű tárgyakat is sikerül megszerezniük és hazahozniuk. A most készülő kiállítás jelentős részben az általuk visszaszerzett értékeket mutatja be a közönségnek Szolnokon. A múzeum emellett igyekszik a szabadságharc helyi emlékeivel is bővíteni a kiállítást, ahol szívesen bemutatják a megye polgárainak birtokában lévő családi relikviákat is, amennyiben azokat a tárlat időtartamára az intézmény rendelkezésére bocsátják. ■ Szathmáry István Különös véletlen segítette a szervezőket Ez a gyönyörű díszfegyver épen átvészelte az elmúlt másfél évszázadot > i
