Új Néplap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-12 / 36. szám
6 2009. FEBRUÁR 12., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG A BUX index 2009. február 11-én 12000 11900 11800 11700 11600 11500 11400 11300 pont/ /óra | Változás:-1,60«1 J"—"n íj Nyitóérték: Záréérték: / 11702 11737 Előző napi záréérték: 11928 15.30, ! aNewYork-i ?■•■■■■■ tőzsde nyitása /1 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK riHW.02.il. Résaé«» Utofeó3f(n> vatozá6l%} MM Ft Danubius 4 425 + 2.90 3 ÁIL Nyomda 685 +2,23 6 MTelekom 582 +2.10 1210 FHB 635 + 0,95 23 OTP 2480 +0,40 16247 VESZTESEK _______ FORRÁS: BÉT ft éssróy motjóártftí mmí%) WHóft Richter 26800 -3,94 1691 Wot 9400 - 3,58 2 597 Egis 12200 -2,16 327 TVK 2365 -1,86 9 Rába_______690 -0,57 5 ' A BUX index az elmúlt napokban MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. február 11-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft f t t 294,39 227,60 196,98 +4,05 Ft +2,50 Ft +3,96 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 02.11.) 2 hó , 3 hó Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 Mo.-i Volksbank 4,25 2,55 * Alaptermékek, 1 millió forintra ** 3 hó helyett 6 hó Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 02.11.) mmmmmmi jm* Allianz Bank 286,16 300,84 Budapest Bank 284,65 302,26 CIB Bank 281,83 305,31 Citibank 281,07 304,49 Erste Bank 285,23 301,67 K&H Bank 280,32 296,48 MKB Bank 284,21 298,79 OTP Bank 286,65 301,35 Raiffeisen Bank 290,14 303,20 Mo.-i Volksbank 284,36 301,94 Dollár-valutaárfolyamok (forint/dollár, 02.11.) " V : ' '■} ' , \ Vételi E&tdási Allianz Bank 221,56 232,92 Budapest Bank 220,35 233,97 CIB Bank 217,88 236,04 Citibank 217,26 235,36 Erste Bank 219,64 234,16 K&H Bank 217,04 229,54 MKB Bank 219,68 230,94 OTP Bank 221,57 232,93 Raiffeisen Bank 225,34 235,48 Mo.-i Volksbank 220,14 233,76 Az idén még jelentősebb tarifaemelésre kell felkészülniük az ügyfeleknek, jövőre azonban már sokkal mérsékeltebb lehet a drágulás Drágul a lakásbiztosítás tarifaemelés Tíz százalék feletti mértékben nőhetnek az árak Az ez évre várt 3-4 százalékos inflációval összehasonlítva nagymértékben, akár több mint 10 százalékkal is nőhetnek a lakásbiztosítási díjak. Az ok prózai: a biztosítók egyelőre a 2007-es inflációs értéket veszik figyelembe a tarifaemelésnél. Europress • Akár tíz százalék feletti tarifa- emelkedést is tapasztalhatnak azok, akik az esztendő első hónapjaiban kapják meg az új biztosítási évre vonatkozó lakásbiztosítási indexlevelüket. Az ok prózai: a biztosítók még csak a 2007-es inflációtiépítik be a tarifáikba, és hát abban az évben 8 százalék körül alakult a pénzromlás üteme. Ehhez jön a lakossági ingóságvagyon becsült növekedéséből származó korrekció, amely 10 százalék fölé lökheti a díj emelkedésének ütemét. Évről évre feiüMzsgáJják A biztosítók a szolgáltatásuk reálértékének megőrzése érdekében (vagyis azért, hogy a biztosítás valóban fedezze a biztosított vagyontárgyak értékét) minden évben felülvizsgálják, valamint indexálják a szerződéseket, azaz a lakás- és a fogyasztói árak függvényében, valamint a lakásban található ingóságok szaporodását megbecsülve megemelik a díjakat (ez az úgynevezett értékkövetés). Az index mértékét minden biztosító évente egyszer állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján (ennek ideje társaságonként eltérő). Az indexszám alapja az indexálást megelőző naptári évre vonatkozó éves fogyasztói árindex, de ettől a biztosítók általában 5 százalékponttal eltérhetnek. Mindezek együttesen adják az évről évre emelkedő, esetenként stagnáló vagy éppen csökkenő biztosítási díjakat. jelentősen csökkent januárban a pénzromlás üteme - állítják az elemzők. A Porifö- lio.hu pénzügyi portál hazai és külföldi szakértőket kérdezett meg várakozásaikról; a becslések átlaga 3,1 százalék lett januárra - szerintük ennyivel nőttek az árak egy esztendő alatt Decemberben még 3,5-es volt az inflációs ütem. Az év Nem kötelező elfogadni Az új tarifát az ügyfélnek ugyanakkor nem kötelező elfogadnia (a többség ezzel a jogával nincs tisztában), a biztosító által meghatározott díjtól felfelé és lefelé is eltérhet - hívja fel a figyelmet Szurgyi Nándor, az Aegon Magyarország lakásbiztosítási üzletágának a vezetője. A szerződések azonban minden esetben felhívják a figyelmet arra, hogy az éves indexálás a szerződéskötéskor meglévő vagyontárgyakra és azok pótlási értékére vonatkozik, azaz érdemes figyelembe venni, hogy az azóta eltelt időszakban nőtt-e a lakásban található ingóságok értéke. A gyakorlatban persze második felében a szakértők szerint ugyanakkor a pénzromlás ütemének növekedése várható; az esztendő végére várakozásaik szerint az infláció elérheti a 4 százalékot Nagy ugyanakkor a bizonytalanság az előrejelzésekben, nehéz megbecsülni a gazdasági visz- szaesés, illetve a forintgyengülés árakra gyakorolt hatását. nem jellemző, hogy az ügyfelek jelentős mértékben eltérnének a biztosító által kalkulált következő éves díjtól, a tarifák ugyanis az e területen szintén igen éles verseny hatására nemzetközi viszonylatban is jelentősen lecsökkentek az utóbbi években - teszi hozzá a biztosítási szakember, hangsúlyozva, hogy egy átlagos budapesti lakás biztosítási díja éves szinten ma már legfeljebb 10-15 ezer forint. Lassulhat a drágulás üteme A várakozások szerint jövőre és utána ugyanakkor jelentősen mérséklődik a tarifaemelkedés üteme, éppen az infláció, pontosabban annak kedvező irányú változása (ütemének csökkenése) miatt. A pénzromlás üteme tavaly ugyanis már „csak” 6,1 százalék volt, az idén pedig a várakozások szerint 34 körül lesz, és ez a biztosítók értékkövetési gyakorlatában is meg fog jelenni. Mérséklőleg hathat a díjnövekedések ütemére a válság is - teszi hozzá Szurgyi Nándor. Az ok kézenfekvő: mivel a lakosság fogyasztása a krízis miatt csökken, ezért az ingóságvagyon növekedési ütemére tett becslésekben is a korábbinál kisebb, akár negatív számok fognak szerepelni. Az év végére újra gyorsulhat az infláció Visszafogják a terjeszkedést a bankok a válság miatt A krízis miatt több hazai bank is leállította, vagy legalábbis jelentősen visszafogta a terjeszkedését, hálózatépítését Magyarországon. Aki mégis nyit új fiókokat, az főképpen Budapesten teszi ezt. A Citibank azon hitelintézetek közé tartozik, amelyek nem változtatnak a terveiken. „Folytatjuk a tavaly megkezdett stratégiát" - mondta Shirish Apte, a Citibank kelet- és közép-európai régiós vezérigazgatója, aki felavatta a hitel- intézet új, gödöllői fiókját. ■ A bankok mindenütt visszafogták a terveiket A UniCredit ezzel szemben már bejelentette, hogy módosít eddigi tervein: korábban a banknál a hálózati egységek két éven belüli megduplázásáttervezték. A Budapest Bank és az Erste nem tervezett dinamikus terjeszkedést a válság előtt erre az évre. Úgy tűnik, a CIB is csak a krízis előtt megkezdett beruházásait fejezi be az idén. A Raiffeisen 25 fiókot nyitott tavaly, újakról egyelőre nincs hír - derül ki továbbá a Napi Gazdaság által készített banki körképből, jelenleg az MKB-nál is hallgatnak a tíz fiók előirányzott megnyitásáról, és a Volksbank sem ismertette még, hogy 63 kirendeltsége miként gyarapodik a korábbi tervek szerinti száztagú hálózattá. Korábban a K&H-nál is azt hangsúlyozták, hogy 2007-09 között közel megduplázzák fiókjaik számát. Ám a Napi Gazdaság szerint a hitelintézetnél megfelezték az idei nyitási terveket. A K&H és a Citibank egyébként elsősorban Budapesten nyit új fiókokat. Az OTP viszont inkább hálózatának optimalizálását tervezi az idén, ez akár bezárásokat is jelenthet. ■ G. M. Elbocsátások a nemzeti banknál MINDEN HETEDIK dolgozóját elbocsátja a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybanknál közölték: a 91 fős létszámcsökkentés független a gazdasági válságtól, az egy 2008 elején indított hatékonyságjavító program eredménye. Ezzel a programmal az MNB évi 1,7 milliárdot takarít meg; az elbocsátások egyszeri költsége 111 millió forint. w Államosításba fordulhat a kormányzati segítség? válság Lapértesülések szerint tulajdonrészt is kérhet az állam a cégektől a hitelgaranciáért Gigacsomag az állások megmentésére Sajtóértesülések szerint jelenleg is harminc-negyven, zömében nagy foglalkoztató vállalattal tárgyal a kormány arról, hogy mekkora pénzügyi-segítségre lenne szüksége az államtól a válság hatásainak enyhítésére. A jellemzően egy-egy adott térség meghatározó foglalkoztatójának számító cégekkel Tukacs István „válságbiztos” egyeztet arról, hogy milyen módokon lehetne elkerülni a tömeges elbocsátásokat. Az érintett vállalatok között megtalálható többek között a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt., amellyel a sajtóinformációk szerint már létre is jött a megállapodás, hasonlóan a vásárosnamé- nyi Berwin Ruhagyár Zrt.-hez, több mint 1800 milliárd forintos beruházásélénkítő csomagot jelentett be tegnap a kormány, ettől körülbelül tízezer munkahely megmentését várják. Az intézkedés keretében elsősorban az építőipar számára biztosítanak folyamatos megrendeléseket a következő másfél évben. A csomag segítségével többek között 267 iskola, 24 rendelőintézet, 78 városi terület újulhat meg, több mint 400 kilométer vasúti és mintegy 350 kilométer közúti beruházás valósulhat meg. A MOST BEJELENTETT, 1800 milliárd forintos csomag kiegészíti a kormány által tavaly novemberben útjára indított 1400 milliárd forintos válságkezelő és gazdaságélénkítő intézkedéssorozatot, amelynek megvalósításával mára több mint 560 milliárd forint vált elérhetővé a hazai vállalkozások számára. Ezekkel az eszközökkel Magyarország képes lehet a világgazdasági válság negatív hatásait részben csökkenteni - áll a gazdasági tárca közleményében. amelyet több százmilliós csomaggal segítenek meg. A közeljövőben fejeződhetnek be a tárgyalások az Audi egyik bajba jutott beszállítójával, a Csaba Metál Zrt.- vel is. A többiekkel jelenleg is zajlanak a tárgyalások. A segítség azonban nincs ingyen. A péti Nitrogénműveknek például a kabinet úgy szavazta meg az újrainduláshoz szükséges 10 milliárd forintos hitelt, hogy cserébe a cég vállalta: amennyiben nem tudja visszafizetni a kölcsönt, akkor a vállalatban egy forintért tulajdonrészt szerez az állam. A sajtóban megjelent hírek szerint a tárgyalásokon részt vevő harminc-negyven vállalat szintén számíthat hasonló ajánlatra, azaz a segítség fejében lehet, hogy az állam tulajdonrészt kérne a cégben, mint azt a péti gyárnál tette. Bajnai Gordon gazdasági és nemzeti fejlesztési miniszter lapunk kérdésére ugyanakkor nem támasztotta alá azokat a sajtóértesüléseket, miszerint olyan tőketámogatást terveznének nyújtani vállalatoknak, amely állami tulajdonszerzést tenne lehetővé. Mint a miniszter kifejtette: számos céggel tárgyalnak az EU keretein belül adható állami segítségről, azonban a kocká- zatitőke-alapok kivételével nem áll szándékában az államnak magáncégekben részesedést szerezni. ■ G. M. A 4 < t i 1 ♦
