Új Néplap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-09 / 33. szám

ÚJ NÉPLAP - 2009. FEBRUÁR 9„ HÉTFŐ A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Orömünnep. A közelmúltban ünnepelte Szolnokon a Pitypang Óvoda fennállásának harminc éves évfordulóját. Az alkalomra több napon át lelkesen készültek a kicsinyek és az óvó nénik. Az ünneplés jól sikerült: színvonalas, látványos gálaműsort adtak az óvodás gyermekek és az óvoda dolgozói. Pomáziné Bertalan Beáta, Szolnok A hazai szavazó véleménye javaslat A válságból való kiút az, ha többet termel az ország Nem minden esetben jár özvegyi nyugdíj *■ Férjem 1978-ban, aktív korá­ban elhunyt. Egy évig kaptam az özvegyi nyugdíjat, azután igényemet elutasították. Akkor még dolgoztam. A korhatárt el­érve 1999-ben nyugdíjba men­tem, ám ekkor újfent elutasítot­ták kérelmemet Miért nem va­gyok jogosult özvegyi nyugdíj­ra? - kérdezi k. j.-né olvasó. A korábban egy éven át folyósított juttatás az ideiglenes özvegyi nyugdíj volt. Az ezt követő, úgy­nevezett állandó özvegyi nyugdíj­ra jogosultságnak azonban szigo­rúbbak a feltételei. Az jogosult rá, aki házastársa halálakor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogo­sító korhatárt betöltötte, vagy rok­kant, vagy házastársa jogán ár­vaellátásra jogosult, fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogo­sult gyermek eltartásáról gondos­kodik. Levele szerint olvasónk az (első) elutasító határozat megho­zatalakor egyik feltételnek sem felelt meg. Van ugyan a törvény­nek egy szabálya, amely szerint: ha az erre jogosító feltételek a há­zastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezet halála esetén az el­halálozástól számított 15 éven be­lül következnek be, a túlélő há­zastárs jogosult lesz az özvegyi nyugdíjra. Olvasónk azonban csak 1999-ben, tehát nem 15, ha­nem 21 év múlva érte el az öreg­ségi nyugdíjra jogosító korhatárt, ezért az elutasító határozat mind­két esetben jogszerű. Tóth Györgyné dr. Utasok között furakodnak a zsebesek A napokban nagyon megrendí­tett, amikor Szolnokon, autó­buszra felszálláskor zsebesek emelték el a pénztárcámat. Az új buszpályaudvaron tudomá­som szerint ugyan van kamera- rendszer, de mint arról értesül­tem, az csak az autóbuszsofőrö­ket látja, az utasokat nem. Úgy hallottam, többször „dolgoztak” már itt zsebesek. Talán jó meg­oldás lenne, ha a tettesek lefüle­lése érdekében a kamerarend­szert úgy állítanák be, hogy ne csak a volános dolgozók munka­végzését lehessen látni, hanem az utazóközönséget is. Magyar Tímea, Kuncsorba Országunk gazdasági szereplői­nek egyik jelentős személye nemrég úgy fogalmazott a lap egyik oldalán, hogy ő, aki csak egy a sok szavazó közül, úgy lát­ja, a nagy gazdasági válságból való kiút az, ha többet termel az ország, ehhez viszont több fizi­kai munkás kell és kevesebb szellemi, s „Legyünk büszkék egy jó lakatosra, a jó mezőgazda- sági munkásra, nem kell annyi marketinges, ügyvédi iroda, ok­tató, szociológus, pszichológus. Egy ország akkor életképes, ha abban termelnek, bármennyire A szolnoki Széchenyi Körúti Ál­talános Iskola,'Sportiskola és Alapfokú Művészetoktatási In­tézmény sikeresen pályázott az elmúlt év végén egy bank által kiírt országos pályázaton. Az országban 36 iskola vehet így részt egy iskolatámogatási lenézett és büdös a fizikai mun­ka Magyarországon.” Szavaival egyetértek. Túl sok munkanélküli van, aki akár be­tanított, akár szakmunkát tud­na végezni. Rajtuk kívül egyre több a munkanélküli óvónő, ta­nító és egyéb „egyszerű” diplo­mával rendelkezők száma is. Minden tanuló erőfeszítését tisz­telem, de úgy látom, például ke­vesebb média és kommunikáció, vagy más szakon végzett diplo­más kell a jövőben. A született gyermekek száma csökkent, és csökkenő tendenciát mutat né­programban. A program célja, hogy az iskolák számára elérhe­tővé tegyék a korszerű technoló­gián alapuló innovatív oktatási stratégiákat és tananyagokat, amelyek elősegítik a tanulók gaz­dasági, pénzügyi, matematikai és angol nyelvi ismereteinek és ké­pességünk, ezért feltehetően ke­vesebb tanítóra és tanárra lesz szükség. Nem értem, miért ké­peznek minden évben mégis nagy létszámot belőlük? Úgy gondolom, komoly hang­súlyt kellene fektetni a szak­munkásképzésre, hasonló mó­don, mint még a szocializmus­ban. Az akkor tanult, végzett szakmunkások lassan kiöreg­szenek, helyükbe nincs utánpót­lás. Ezért szakmunkáshiányról is szó van napjainkban, erről vi­szont csak valamilyen adott bér­szinthez képest lehet beszélni, a pességeinek növelését. Az elnyert oktatási csomag egy diákvállal­kozási módszertani segédeszkö­zökből álló tananyagcsomagot is tartalmaz a közgazdasági, pénz­ügyi, informatikai, kommuniká­ciós, matematika és angol nyelvi gyakorló és oktató DVD-k mellett. bérek emelése hosszú távon va­lószínűleg megoldaná a problé­mát. Ezt a vállalatok, vállalkozók nem teszik: nemcsak az átlagos szakmunkás bére marad el je­lentősen, de még a legjobban fi­zetett szakmunkások keresete is alacsonynak mondható. A legnagyobb változás a mun­kahelyteremtés ütemében, a vál­lalkozások segítésében kellene, hogy történjék. A változásban vi­szont csak bizakodni lehet, hi­szen a válság gyűrűi még egyelő­re nem szűkülnek... A szoftverek alkalmazására, az oktatócsomag részeként egy kor­szerű laptopot és egy projektort is kapott az iskola. A pályázaton el­nyert eszközöket az iskola kará­csonyi ünnepségén adták át, az elmúlt év utolsó tanítási napján. Polgár Ágnes, igazgatóhelyettes Tömegnyi beteg sorakozik a kórházi folyosón A napokban a Hetényi Géza Kór­házban voltam járó betegként különböző vizsgálatokon. Vérvé­telre is kellett mennem az egyik épület első emeletére, a százvalahányadik számú szobá­hoz. Több mint egy órányi sor­ban állás következett. Várakozni a folyosón a legkülönbözőbb be­tegségekkel ott jelentkezők tö­megében nem volt kellemes, hi­szen a sor mellett és vége felé még csak megfelelő mennyisé­gű szék sem állt rendelkezésre. Igaz, a folyosó másik végén volt, de ott nem lehetett sorban állni! A várakozó tömegen keresztül vitték-hozták azokat a betegeket is, akiket csak tolóágyon tudtak szállítani. Remélem nem frissen műtötték voltak! Kíváncsi vagyok, van-e biztosíték arra, hogy az egy órán vagy azon is túl ott várako­zók, esetleges fertőző betegségei nincsenek-e hatással a folyosón tartózkodókra, és az ott áttolt be­tegekre... Sz. Lászlóné, Szolnok Búcsúzunk dr. Sassi István főmérnöktől Apró papírcetlit tartok a kezem­ben. Rajta egy hosszú, munkás élet összegzése 12 sorban. A szol­noki dr. Sassi István, a szerző összegezte életútját 2008-ban. A végeredmény: 45 munkában töl­tött év. Az egykori műszerész­inasból az évek során Kossuth- díjas főmérnökké küzdötte fel magát. Nem ment ez egyszerűen, hiszen az élet olyan meglepetése­ket szánt neki, hogy a budapesti szakmunkást málenkij robot cí­mén elvitték. Hazatérve traktor­ra ült, és ott is megállta a helyét. 1949-ben Kossuth-díjjal tüntet­ték ki. Lankadatlan érdeklődése továbbtanulásra serkentette, és mezőgazdasági akadémiát, ké­sőbb műszaki egyetemet végzett, majd doktori címet szerzett. A ranglétrán is fokról fokra feljebb lépett, végül főmérnökként ment nyugdíjba. Dr. Sassi István B. László, Szolnok Jól sikerült pályázatunkkal nyertünk iskola Az oktatási csomagot az iskola karácsonyi ünnepségén vettük át Jeles évforduló volt Ujszászon együtt Az ötvenhat éve végzett diákok találkoztak A gyalogos nem fér el, mert járdán áll az autó Az újszászi általános iskolában 56 éve végzettek legutóbbi találkozóján — már hetven évesen is — szép szám­mal jelentek meg az egykori diákok. Nyolc éve rendszeresen találkozunk és együtt töltünk egy boldog, vidám délutánt. Eddig körünkben tisztelhettük Gonzálesz tanár urat is. Sajnos évről évre egyre fogyatkozik a létszá­munk. A találkozón nagyon örültünk minden résztvevőnek. Kovács Kálmán, Újszász Szolnokon, az Ifjúság út sarkán található egy szórakozóhely. Előt­te áll a közút mellett egy megáll­ni, várakozni tilos jelzőtábla. A Széchenyi városrészből igen so­kan közlekednek gyalogosan, kis­mamák babakocsival és kisgyer­mekkel azon a gyalogjárdaszaka­szon, különösen tavasztól őszig. Sajnos a fenti szórakozóhely előt­ti gyalogjárdán rendszeresen ke- resztben-hosszában három-négy személygépkocsi parkírozik, el­zárva és veszélyeztetve a gyalogo­sok biztonságos közlekedését Vél­hetően a tulajdonos közben szóra­kozik. A gyalogjárda azonban nem parkolóhely! D. K., Szolnok A levelekből válogatunk. Az írásokat rövidítve közöljük, tiszteletben tartva a levélíró mondanivalóját. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk arról esetleg más a véleményünk. Névtelen leveleket nem közlünk. Az Új Néplap szerkesztősége nem közöl olyan írásokat, amelyek megjelentetése törvénybe ütközik, gyűlöletkeltő tartalmú, sérti a személyiségi jogokat, az erkölcsöt és a jó ízlést. Leveleiket várjuk az Új Néplap Szerkesztősége 5000 Szolnok, Mészáros L. út 2. címre, írásaikat a zoltanne.szundi@axelspringer.hu internetes címre is elküldhetik. Az oldalt szerkeszti: Szundi Zoltánná. Élénk érdeklődését az új iránt az is bizonyítja, hogy tavaly ilyenkor számítástechnikai tan­folyamon vett részt, és azt alkal­mazta is. Kedves, udvarias, ak­kurátus emberként ismertük, több civil szervezetben töltött be tiszteletbeli elnöki és vezető funkciót, a miénkben a borver­senyek tiszteletbeli titkára volt. Néhány nappal ezelőtt talál­koztunk utoljára a szandaszőlősi Bereczki Máté Gazdakör évérté­kelő közgyűlésén. Sok társunk­kal beszélgetett, élvezetes stílus­ban mesélte az élményeit. Ő volt a legidősebb tagunk. Mindnyá­junkat megdöbbentett a hír, hogy töhbé már nem hallhatjuk értelmes, tanító szavát, nem ül­hetünk le vele egy pohár bor mellett hallgatni a történeteit. A ravatalához a gazdakör tagjai­nak többsége elzarándokolt, hogy utolsó búcsút vegyen a 87 évet élt, mindnyájunk által ked­velt és tisztelt Pista bácsitól. Demény István, a gazdakör elnöke A A •4,

Next

/
Thumbnails
Contents