Új Néplap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-07 / 5. szám

ÚJ NÉPLAP - 2009. JANUÁR 7., SZERDA TŰKOR 13 A szokáskutatás nőnek való feladat portré Dr. Bartha Júlia néprajzos a közelmúltban kapta meg a megye legrangosabb tudományos díját A néprajzos szokásokat gyűjt, tárgyakat, történe­teket. Rendezgeti őket, gondolkodik róluk. Régi­ek és maiak szokásairól, tárgyairól, történeteiről. És segít megérteni az em­bert — magunkat. Dr. Bar­tha Júlia a szolnoki Dam­janich János Múzeum néprajzi osztályát vezeti. lenei Gyula — Hogyan lett néprajzos?- Beleszülettem egy kultúrá­ba, belecsöppentem egy műhely­munkába. A nyolcvanas évek­ben Bellon Tibor hívott a karca­gi Györffy István Nagykun Mú­zeumba. Közművelődési felada­taim voltak, de szerettem volna valamivel komolyabban foglal­kozni. A kunsági folklórkutatás­ban sok fehér folt volt, Körmen­di Lajos pedig a török kultúra fe­lé mozdított, mondván, a kunsá­gi néprajzot a keleti vonatkozá­sok ismeretében lehet igazán megérteni. Ez így is van, mert a kun török népcsoport, s az ősi kultúra, amelyből sok minden megmaradt a kiváltságokból kö­vetkező zártság miatt; és a jogok visszavásárlása, a redemptio is erősítette az identitást, helyi ér­tékrendszert. Az így átörökített kun népi kultúra ugyan töredé­kes, de ha a keleti párhuzamokat hozzárendeljük, teljes pompájá­ban bontakozik ki.- A folklóron belül mi érdekli?- Temetkezési, lakodalmas, táplálkozási szokások. — Ezek nagyon mások a Kun­ságban, mint az Alföld egyéb részein?- A néprajzosok korábban úgy vélték, belesimul az alföldi kultúrába akár a népszokás, akár a viselet vagy tánc. Amikor elsuhanunk fölötte, persze, be­lesimul. De ha mélyre ásunk, ki­emelünk egy elemet, ha össze­hasonlítunk, akkor látszik a ke­leti színezet. Erről írtam a dokto- rimat: A Kunság népi kultúrájá­nak keleti elemei.- Mely országokban kutatott?- Kazahsztánban, Kirgíziá- ban, Törökországban. Közép- Ázsiában csak háromszor jár­tam, viszont szép a hozadéka, fő­Dr. Bartha Júlia a kun néprajzi hagyományokat kutatva jutott el több ízben is Kazahsztánba, Kirgíziába és Törökországba leg régészek idézik azt a tanul­mányomat, amelyben az ottani temetkezési szokásokat írom le. Törökország viszont nagy szerel­mem, sokszor jártam ott. — Európa számára is izgalmas ez a két világ határán lévő' nagy ország, amelynek megíté­lését az iszlám is bonyolítja.- Nem bonyolítja. Az iszlám­veszélyt a politikusok, a média fújja fel. Az iszlám az öt világval­lás egyike, nem rosszabb, nem is jobb, mint a kereszténység. Ugyanarra az értékrendre épül ez is, az is. Amit a keresztények a Tízparancsolatban fogalmaz­nak meg, azt az iszlám ötben. Csak utóbbi jobban áthatja a csa­ládokat, s a mindennapok része. — Az iszlám másként viszonyul a nőkhöz.- Ebből sosém volt problé­mám. Természetesen betartom Dr. Bartha Júlia SZÜLETÉSI IDŐ: 1955.12.13. végzettség: egyetem CSALÁDI ÁLLAPOT: férjezett férj: Horváth György vállalkozó a szokásokat, a helyiek elvárása­it. Még szerencsém is volt, hogy nő vagyok, mert a nők őrzik a hagyományokat, s ha bemegyek egy faluba, a muhtárt (falugaz­dát) vagy az imámot keresem, akinek a felesége aztán beajánl az - asszonyokhoz. így csomó olyan dolgot gyűjtöttem, amit férfi nem tudott volna, mert szü­letésről, halálról nemigen be­szélnek a férfiak, a nők viszont szívesen.- Milyen érdekes történetei vannak Törökországból? gyermek NEVE: Gábor 31, Edit 28 éves (unoka: Nóra 3, Panka 1 éves!) hobbi: olvasás, főleg a török és magyar kortárs irodalom- Úgy húsz éve megálltunk autóval egy falu határában a dinnyeárus bódéjánál, hogy ki­csit rendbe szedjük magunkat. Kérdi az árus, honnan jövünk? Mondjuk, hogy Karcagról. De hi­szen az Németh Gyula városa! Kiderült, tanító, és tanult Né­meth Gyuláról, mert hát Németh készítette az első leíró nyelvtant a törökországi török nyelvről, s az Atatürk-féle írásreformkor ő adta az átírás alapját, ezért nagy becsben tartják és tanítják... De az is megható, ha sokadszorra fordulok meg egy faluban, s az ismerősök megmutatják az ott jártam óta született gyerekeket, kisborjakat. Kinek mije van, mi­re büszke. Egy isztambuli bará­ti család pedig, ahol három lányt neveltek, meghívott a két na­gyobb esküvőjére. Nem tudtam elmenni, de épp a napokban menyasszony lett a legkisebb is, s írt egy kedves e-mailt, fotót is csatolt, hogy akkor bemutatná a vőlegényét nekem is, hiszen csa­ládtagként tartanak számon. — A táplálkozási szokások ku­tatása egyik kedvenc területe. A Kunságnak milyen sajátos­ságai vannak e téren?- A birkapörköltet mindenki ismeri, de kevesen tudják, hogy a hétköznapi népi táplálkozás alapja a köles. Nemcsak étkekre gondolok, hanem például a bo- zára, ebből a kölesből főtt sörsze­rű italra. Kunmadarason ’74-ben még mondták részeg emberre, hogy bozálkodik vagy bebozitált. De ételalapanyagként ma is hasz­náljuk a kölest, főleg Kisújszállá­son. Nem véletlenül van ott kö­lesfőzőverseny. Mondjuk, abban kicsit az én kezem is benne van.- Mostanában divat a hagyo­mányőrzés... — Amikor csorbát szenved a társadalom, túl gyors változás­nak van kitéve, mint most a glo­balizáció által, ellenhatásként megerősödik a közösség identitá­sa, ezért szaporodtak el a hagyo­mányőrző csoportok. A Kunság­ban mindig erős volt a kuntudat, nagy szerepe van ebben a kivált­ságoknak, illetve később az ér­telmiségnek, amely ébren tartot­ta a múlt iránti érdeklődést. Pél­dául láttam olyan iskolai füzetet, amely a karcagi nyomdában ké­szült, és a Kunság rövid történe­te volt a hátlapján.-A halál kultúrája hogyan vál­tozik?- Döbbenetes, mennyire nem tudnak mit kezdeni a Kunság­ban az urnás temetéssel, pedig a magas talajvíz miatt a közegész­ségügyi előírások is ezt szorgal­mazzák. De az urnáról azt mond­ják, hiányzik belőle a halott. Ha­gyományosan ugyanis úgy kö­szönünk el az elhunyttól, hogy megnézzük, fejet hajtunk előtte, a gyerekek is, mert így tudjuk le­zárni a történetet. Az urnánál ezt nem érzi át az ember, ezért ezzel valamit kezdeni kell majd. Le­het, hogy hamvasztás előtti szer­tartások lesznek.- Tanítja is a néprajzot? — A Debreceni Egyetemen tö­rök cserediákoknak törökül ta­nítok magyar néprajzot, elsősor­ban is a Kunságét.- Hány könyve van?- Tíz. — Melyiket szereti leginkább? — A Lálét, a török hagyomá­nyokról szólót. Húsz év munká­ja van benne, rengeteg apró adattal, élménnyel. De szeretem a Karcagról szóló zsebmonográ­fiámat is. Hadd szóljon! SZOLJON.hU A SZOLNOK-JÁSZKUN ONLINE Ittebei Kiss József, a magyar hadirepülés legendás hőse emlékezés A pilóta lovagiasságával iskolát teremtett, amelynek sok ellenfele köszönhette az életét Kevesen ismerik a magyar hadi­repülés legendás korának hősét, Ittebei Kiss Józsefet, akiről a szolnoki helikopterbázist nevez­ték el. 1896-ban Pozsonyban szü­letett. Az Iskoláit kitűnő ered­ménnyel végző 18 éves fiatalem­ber önként jelentkezett katonai szolgálatra, és 1916-ban már a dél-tiroli olasz fronton harcolt. A repülőgép az I. világháború­ban szerepelt első ízben a komoly fegyverek között. A fiatal fegyver­nem katonái emberfeletti teljesít­ményekre voltak képesek. Közöt­tük is a legjobb Ittebei Kiss József volt, aki többször tapasztalta, hogy a légi harcokban harcképte­lenné vált ellenfelet az angolok könyörtelenül lelőtték. Elhatároz­ta, hogy erre a kegyetlenségre lo- vagiasan válaszol: briliáns műre­pülőkészségével, merőleges zu­hanórepüléssel csapott le az el­lenséges gépekre, majd azokat hátulról hirtelen meglepte. ■ Meghatottan tiszteleg­tünk a magyar repülés örökös hőse előtt. Folyamatosan úgynevezett foszforlövésekkel valósággal kö- rülnyalábolta a kiszemelt gépet, így arra kényszerítette, hogy oda repüljön, ahová irányítja. Ennek köszönhetően az ellenfelet csak harcképtelenné tette, anélkül, hogy életét kioltotta volna. Lova- gias cselekedetével a vadászre­pülés legnagyszerűbb iskoláját teremtette meg. Már 15 vitézségi érem tulajdo­nosa volt, amikor három angol gép támadta meg. Utolsó hősi küzdelmében egy gépet még ár­talmatlanná tett. Ekkor műszaki hiba miatt kényszerleszállást kel­lett végrehajtania. Siklórepülés­be állított géppel, teljesen védte­lenül lőtték le Ittebei Kis Józsefet, aki életében oly sok ellenfelének kegyelmezett meg páratlan nagylelkűséggel. A dél-tiroli Per­ginében temették el. 22 éves volt. Hősiességét ellenfelei, az angol repülők is elismerték. Temetése­kor koszorút dobtak le részvét­nyilatkozattal, az olasz levicói re­pülőtérre. Olaszországban hosz­A hős pilóta, Ittebei Kiss József nevét a szolnoki Helikopter Bázis viseli szú évekkel halála után a mai na­pig él a magyar pilóta emléke. Hősi halálának 90. évfordulóján két olasz városban is megemlé­kezéseket tartottak, amelyen ott volt a megyénkből elszármazott tiszteletbeli veronai konzul, az ’56-os hős, dr. Pintér Lajos orvos- professzor, Lamos Imre dandár- tábornok és Szabó István alpol­gármester. Perginében a sírhe­lyét, Borgó Valsuganóban az em­léktábláját koszorúzták meg az olasz polgármesterekkel együtt. Amikor megszólalt a magyar tá­rogató a veterán olasz repülősök­kel és a tiroli hegyi vadászokkal együtt meghatottan tiszteleg­tünk a magyar repülés örökös hőse előtt. ■ Dr. Nemes András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents