Új Néplap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-28 / 23. szám

2 MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2009. JANUÁR 28., SZERDA Egykor mi is vágtunk Olvastam arról, hogy javában folyik mostanában a házi disz­nóvágások időszaka. Emlék­szem, gyerekkoromban csalá­dunkban és a szomszédság­ban is vágtak a jászsági falu­ban évente egy alkalommal disznót, decemberben vagy ja­nuárban. Ilyenkor összejött a nagy család, közösen végezték a férfiak és az asszonyok a fel­adatokat. Jó volt a hangulat, a családtagok a munka végzése közben kibeszélgették magu­kat. Gyerekként kóstolgattam, fát raktam a tűzre. Néha segíthettem a hurka és a kolbász töltésénél is. Közben készült finom leves, sült a hús, a tepertő, a vacsorához pedig a hájas tészta. Ajándékoztak kóstolót a munkában résztve­vőknek, ismerősöknek: hur­kát, kolbászt, pecsenyét, teper­tőt. Kellemes emlék számom­ra a régi, gyerekkori disznó­vágás, ami az összetartozás ér­zését is nyújtotta. KOVÁCS ISTVÁN, T.MIKLÓS LEVÉLCÍMÜNK: ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉGE, 5001 SZOLNOK, PF. 105. Villámkérdés, villámválasz Sok elektromos készüléket használunk a lakásban: té­vé, rádió, DVD-lejátszó, in­ternet stb. Ha nincsenek is bekapcsolva, akkor is áram alatt vannak. Hogyan lehet a fogyasztással spórolni? - kérdezi egy olvasó. Az elektromos berendezé­sek nemcsak használat köz­ben, hanem készenléti (stand by) állapotban is fo­gyasztanak áramot. Olyan elosztót érdemes használni, amelyen kontroli-lámpás kapcsoló van. Csatlakoztat­ni lehet ugyanarra az elosz­tóra például a számítógép­pel összefüggő készüléke­ket, így egy mozdulattal ki is lehet azokat kapcsolni. Kérdését felteheti a véleményt« szofjon.hu internetes címre is! Trehányság a 650 milliós csalás? adóügy A bevallás első ránézésre teljesen kifogástalannak bizonyult Két és fél éves nyomozás után 650 milliós adócsa­lásra derített fényt a Vám és Pénzügyőrség Észak­alföldi Regionális Nyomo­zó Hivatal megyei osztá­lya. Kilenc cég esetén si­került feltárni vissza­élést, és tizenkilenc sze­mély megalapozottan gya­núsítható a bűncselek­mény elkövetésével. Munkatársunktól A gyanúsítottakkal szemben adócsalás, csalás, magánokirat­hamisítás és a számvitel rendjé­nek megsértése bűncselekmé­nyek megalapozott gyanúja mi­att folyik eljárás. A látszólag egy­mástól független cégek közös pontja a 2008. március 27-től előzetes letartóztatását töltő R. István által vezetett szolnoki könyvelő iroda. Az itt könyvelte- tő, főleg munkaerő-kölcsönzés­sel és szolgáltatással foglalkozó cégek vezetői a valódi költségek helyett inkább az olcsóbb megol­dást kínáló, a könyvelő iroda ál­tal „előállított” fiktív költségek beállítását választották. A profi módon meghamisított könyvelé­sek azonban nem tudták félreve­zetni a vámnyomozókat és a fő­könyvelő letartóztatását elrende­lő bíróságot. Az iroda által készí­tett hamis bevallások benyújtá­sával a vizsgált cégek 2003. és 2006. év között összesen 650 millió forint adóhiányt okoztak a különböző adónemekben, foglal­ta össze az eseményeket Hegy­vári György, a nyomozóhivatal osztályvezetője. Az ügy részlete­iről Fábián Csaba pénzügyőr őr­nagy, az ügy kiemelt főreferense számolt be honlapunknak.- A nyomozás megállapította, hogy R. István utasítására az al­kalmazott könyvelők valameny- nyi vizsgált cég főkönyvi köny­velését hamis adatokkal készítet­ték el. Áfa-levonási jogot az álta­luk készített hamis főkönyvi számlák alapján állították be, va­lamint valós, más forrásból bizo­nyítható bevételeket nem köny­veltek le, így kevesebb fizetendő adó került a bevallásokba. A járu­lékbevallásokban is szándéko­san kisebb összegeket tüntettek fel a valójában kifizetett bérek já­rulékvonzataihoz képest. A vizs­Egy halom pénzről van szó. A gyanúsított a szándékos közreműködését nem ismerte el. Képünk illusztráció. Fábián Csaba pénzügyőr őrnagy, az ügy kiemelt főreferense Rendkívül fontos a könyvelők szerepe nagyon fontos a könyvelők, könyvelést végző cégek szerepe egy-egy vállalkozás életében. A feladatuk nem merül ki ab­ban, hogy begyűjtik a számlá­kat, és azok alapján elkészítik az adóbevallást - a folyama­tos együttműködés és informá­ciócsere elengedhetetlen fel­adat. A céget tájékoztatni kell az adófizetési és bevallási kö­telezettségről, figyelmeztetnie kell ügyfelét az adó meg nem fizetésének kockázatá­ra, illetve bizonyos könyve­léstechnikai dolgok veszé­lyére is figyelmeztetni kell a társaságot. gált cégek közös jellemzője, hogy a saját alkalmazottakkal végzett tevékenységük során kevés, áfa szempontjából figyelembe vehe­tő költségszámla keletkezett, így magas volt a fizetendő áfájuk és a járulékterheik. E cégek tagjai, régi és új ügyvezetőik, egyes al­kalmazottaik, valamint a cégek mögött álló R. István érdekeltsé­gi körébe tartozó személyek ösz- szefonódása, valamint a cégek közötti valótlan tartalmú számla- mozgások kimutathatók voltak — mondta el Fábián Csaba. A ha­mis bevallások benyújtását, vala­mint a cégek adóvizsgálatát kö­vetően szinte valamennyi cég székhelyet, tulajdonost, vagy ügyvezetőt váltott, majd a mani­pulált bevallások felderítése és az adóhiányok megállapítása után fizetésképtelenség miatt minden cég felszámolására sor került. A cégekkel kapcsolatos név, székhely és tagváltoztatások során könyvelések tűntek el, strómanok kerültek ügyvezetői pozícióba, ezért az adóhatósági végrehajtási eljárások ered­ménytelenek voltak. A könyvelé­si iratok eltüntetésében, az adó­hatósági vizsgálat során felhasz­nált fiktív szerződések, számlák elkészítésben, a sikertelen végre­hajtási eljárások előkészítésében szerepe volt a főkönyvelőnek is.- A hamis könyvelés módszerét R. István dolgozta ki: az adóbe­vallást benyújtották az APEH- hez, ami első ránézésre kifogás­talannak bizonyult, és csak a vizsgálatok során derült fény a fiktív adatokra. A sok bizonyíték ellenére R. István az adócsalás­ban való szándékos közreműkö­dését nem ismerte el, magatartá­sát csupán számviteli vétkesség­nek és trehányságnak állította be. A rá, illetve a cégek tényleges ügyvezetőire a kiszabható legma­gasabb büntetési tétel nyolc év. Kilenc érintett NEGYVEN-HATVAN vállalkozás könyvelését vezették R. István könyvelőcégén. Az ügy kap­csán az említett kilenc cégen kívül azonban nem indított vizsgálatot más ügyben a nyo­mozóhatóság, illetve az adó­hatóság - tudta meg lapunk. A múzeumban is jártak. A napokban baráti látogatásra érkezett Beseny- szögre a testvértelepülés Weidenbach vezetősége, valamint a romániai Várasfenes település delegációja tapasztalatcserére. A vendégek megláto­gatták a szolnoki Damjanich János Múzeum néprajzi kiállítását. Polgármesteri párbeszéd a legfőbb adózókkal Vállalkozói fórumot tartott teg­nap a szolnoki városházán Sza- lay Ferenc, a megyeszékhely pol­gármestere. A konzultáció célja az volt, hogy ismertesse, miként akar és tud segíteni az önkor­mányzat a gazdasági válság idő­szakában a helyi vállalkozók­nak. A polgármester bevezetésül elmondta: a város életében és az önkormányzat költségvetésében rendkívül fontosak azok az adók, amiket ez a kör fizet be év- ről-évre a kasszába. A több mint 8 ezer működő vállalkozás több mint 4 milliárd forintot adózik a városnak évente. A városvezetés nevében szövetséget ajánlott a gazdaság szereplőinek, az elkö­vetkező városfejlesztési felada­tokban. Tételesen is felsorolta a közeljövő nagy fejlesztési pro­jektjeit, amelyek munkaterepet jelenthetnek a helyi vállalkozók számára: a panelprogramot, amely most 78 újabb lakás szi­getelésével folytatódik; az ötéves út- és járdafejlesztési programot, aminek keretében 200 kilomé­ter út és 400 kilométer járda vár felújításra; a belváros rehabilitá­ciós nagyprojektjét, a tiszai gya­loghíddal; végezetül pedig a többéves intézményrekonstruk­ciós programot. A vállalkozók reagálásaikban, elmondták, hogy milyennek képzelik egy még inkább vállal­kozóbarát önkormányzat műkö­dését. ■ L. M. L. Munkáért tüntetnek a kunhegyes! romák „Ha nem adnak munkát, me­gyünk lopni!” - szögezi le a kun- hegyesi Magyari Andrásné. A ro­ma asszony rendkívül elszánt, mondja, betelt a pohár, és ma reggel 9 órakor kisebbségi sors­társaival a polgármesteri hiva­tal elé vonul, követeléseiket elő­adni. — Megyünk a városházá­hoz, hogy az illetékesek végre megértsék, vannak olyan romák is, akik munkával akarnak pénzhez, megélhetéshez jutni. Kunhegyesen van a cigányok­nak egy olyan népes csoportja, amelynek felnőtt tagjai, és gyer­mekei az érettségi és felsőfokú bizonyítványukat lobogtatva nyilvánítják ki az esélyegyenlő­séghez való jogukat — mondja Magyariné. Az asszony azt ta­pasztalja, roma származása mi­att senki nem ad neki munkát. Pedig egy takarítónő-képző tan­folyamot is elvégzett, mégis, bár­hová kopogtatott be, helyette in­kább a képzetlen „magyar embe­reket” vették fel. — A városban nincs rassziz­mus. Magyariné problémáját nem a személye szülte. A hivatal sajnos más munkanélkülinek sem tud munkát adni, mert ma­ga is komoly anyagi nehézségek­kel küzd. Közhasznú munkák ugyan léteznek, és Magyariné élt is a lehetőséggel, de ez csak időszakos pénzkereseti lehető­ség volt neki — mondja a polgár- mester, Szabó András. ■ M. G.

Next

/
Thumbnails
Contents