Új Néplap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-27 / 22. szám
2 A NAP TÉMÁJA ÚJ NÉPLAP - 2009. JANUÁR 27., KEDD biomassza Olcsó fűtőanyag a természetben is található, de az energianövényt termeszteni is érdemes. Vajgel gazda úgy gondolta: füzet telepít a gyenge földjein. GÁZ HELYETT SZALMA, KUKORICASZÁR, FA Vajgel Pál gazda a határt borító sár miatt csak a térképen tudja megmutatni a fűztelepet. Növelni fogja a fűz telepítési területét. A visszatérő, s az idei télen már krónikussá váló gázellátási zavarok a korábbinál is erősebben vetik fel a hazai energiaszerkezet átalakításának igényét, a földgáztúlsúly csökkentését. L. Murányi László Vajgel Pál törökszentmiklósi gazda gondolt egy nagyot tavaly, és az általa művelt 170 hektárnyi szántóból 35 hektáron energiafüzet telepített. Gyenge minőségű területről van szó Mezőtúr határában. — Elegem lett már abból, hogy hol az időjárás viszi el a termést, hol meg eladni nem tudtam rendesen - mondja az úttörő jelentőségű döntése hátteréről. — Olvastam egy tájékoztatót az energia- § fűzről, és úgy voltam vele, ha § csak a fele igaz annak, akkor is % megpróbálom. Amikor pedig ki- J derült, hogy hektáronként, éven- £ te hozzávetőleg 100 ezer forint nettó árbevételem lesz a leggyengébb földjeimen, döntöttem. Vajgel gazda nem áll meg a „füzesítésben”. Az idei tavaszon újabb 42 hektáron telepít energiafüzet, és készen áll arra, hogy a teljes 170 hektárnyi területén átálljon az új növényi kultúrára. — Miért ne tenném? — kérdez vissza. - A fűz, miután évelő, közel sincs úgy kitéve az időjárás szélsőségeinek, mint a szántóföldi kultúrák. A harmadik évtől húsz tonna termést biztonsággal betakarítunk róla évente, s a szerződésem szerint ötezer-ötszáz forintot fizet tonnájáért az Alfa-Nova. Az évente kitermelésre kerülő energiafüzet tehát az Alfa-No- va Kft. vásárolja fel Vajgel úrtól. A társaság, mint integrátor, hektáronként mintegy félmillió forint telepítési költséget előlegezett meg a termelőnek, amit hosszú távon, 11 évre elosztva von le tőle. Mindenki jól jár. Szakemberek úgy vélik: az égethető biomassza lehet az elkövetkező évtizedek olyan tüzelőanyaga, amelyik akár nagy mennyiséget is képes lesz kiváltani a földgázból és kőolajszármazékokból. Ebben a kategóriában kiemelt fontosságúak a különböző mező- és erdőgazdasági melléktermékek, amelyek kezelése egyre nagyobb agrár-környezetvédelmi gondot okoz a termelőknek. Valami elkezdődött a biomasz- sza alkalmazásában. A nagy erőművek egy része a gáz mellett immár fát is fogad a beszállítóitól, és országszerte több új beruházás tervéről is hírt adott a sajtó. Többnyire persze inkább annak kapcsán, hogy erős lakossági tiltakozás akadályozza az erőművi beruházásokat, leginkább a levegőszennyezéstől, és a radikálisan megnövekvő teherautóforgalomtól való félelmek miatt. Jász-Nagykun-Szolnok megyében becslések szerint évente akár 1 millió tonna gabonaszalma is keletkezik, s emellett rengeteg kukorica- és napraforgószár. Az égetésük már jó ideje tiltott, a korlátlan beszántásuk pedig talajvédelmi szempontból aggályos. Az óriási mennyiségek A szászberek i ipari parkot olasz többségi tulajdonú gazdasági társaság vásárolta meg 2007-ben. A park területére egy villamos energiát előállító biomassza-erőművet terveznek építeni, amelyet évente 160 ezer tonna szalma — vagy azzal egyenértékű más mezőgazdasági melléktermék — elégetésére méreteztek. Az ilyen technológiák azonban óriási meny- nyiségű hulladékhőt is termelfelkeltették az energetikai beruházók figyelmét. Szolnokon, illetve a város közvetlen környezetében, négy „biomasszás” terv körvonalazódott az utóbbi időben. Közülük a Szolnokot távhővel ellátó Alfa-Nova Kft. projektje tette meg a legnagyobb utat a megvalósulás felé. Első ütemben befejezés és próbaüzem előtt áll egy 3 megawattos kiegészítő fűtőmű megépítése, a Széchenyi-lakótelepen lévő hőközponthoz kapcsolódva. A lakótelep fűtőenergia-igényének nek, ami környezetszennyezésnek számít. az erőmű mellé, ezért egy nagy teljesítményű pelletüzem épül. Az üzem, várhatóan már az idei évtől, takarmány- és tűzifapelletet gyárt, s az ehhez szükséges szárítási hőt az erőműtől kapja — ha az majd megépül, és égetni kezd. Addig: marad a pelletüzem számára is a gázfűtés. A település lakossága már jóval korábban elkömintegy 10 — későbbi második ütem után 30 — százalékát így alternatív energiahordozók elégetéséből biztosíthatja majd a cég - tájékoztatott Horváth István, az Alfa-Nova Kft. területi igazgatója. A beruházás első — ősztől beüzemelendő — üteme 300 millió forintba kerül, és a tervek szerint 8 év alatt térül meg. Cél az, hogy a váltás eredményeként 8 százalékos fűtésdíj-csökkenést tudjanak elérni a városban. A tüzelőanyagot több forrásból tervezik biztosítani. Bőségesen kelettelezte magát a falu életében új helyzetet teremtő égetőmű mellett. Egy helyi népszavazáson nagy többséggel támogatták a beruházás engedélyezését, így már „csak” egy bizonytalansági tényezője van a beruházásnak: sikerül-e vajon eredménynyel pályázni a különböző uniós és hazai támogatási forrásokra? Mindez pedig cseppet sem mellékes egy több tízmilliárdos projekt esetében. Rákóczifalván nem sikerült RÁKÓCZIFALVÁN 2008-ban rendkívül érdekes és korszerű projektet terveztek a helyiek. A település határában energiafűz telepítését és termesztését tervezik, a közintézmények fűtését pedig döntően biomassza-tüzelésre - az energiafűz elégetésére — állítanák át. Ezzel új munkahelyeket teremthetnek, s az alternatív tüzelőanyag révén, a közintézmények fűtése is lényegesen olcsóbb lehet. A pályázati források megszerzése eddig nem sikerült — mondta el Túróczy Imre alpolgármester -, de tovább próbálkoznak. A szakemberek szerint nagy jövője van az ilyen települési programoknak, amelyek a munkanélküliség, ön- kormányzati gazdálkodási nehézségek enyhítésére is alkalmasak. kező erdőgazdasági, valamint faipari hulladékokból, illetve energianövények termeltetése révén. A cég tavaly 40 hektáron telepíttetett energiafüzet a megyében, amit 2009-ben újabb 100 hektárral terveznek megtoldani. Az igazgató azt mondja, várják további partnerek jelentkezését is a programba, hiszen a szerződéses terűiét hagyságát egészen 1500 hektárig akarják növelni. A szolnoki ipari parkban néhány évvel ezelőtt vásárolt egy területet a My-Tech Kft. egy 25 MW teljesítményű biomasszaerőmű építésére. A mű éves szalmaigénye 160 ezer tonna - tudtuk meg Kövesdi Zsolt ügyvezetőtől. Az építést 2008 tavaszán el kellett volna kezdeni, a kezdés azonban csúszik. A beruházást 80 százalékban hitelből tervezi a cég. Fontos, mennyi időn belül térül meg a befektetett tőke, illetve, kitermelik-e a hiteltörlesztő részleteket. A Nyugat-Európá- ban szokásos 30-35 forinttal szemben itthon csak 27 forintos kilowattonkénti átlagárat tud elérni az áramtermelő. Amíg ez nem változik, addig nem éri meg egy ilyen befektetés. Alternatív fűtőanyagok összevetése a földgázzal Fűtőanyag Mennyiség Egységár Költség Földgáz 1 m1 125-130 Ft/m' 125-130 Ft Fűrészüzemi fahulladék 2,5 kg 18 Ft/kg 45 Ft Energiaültetvények apntéka 2,5-3 kg 15 Ft/kg 37,5-45 Ft Bálázott szalma 2,2, kg 12-13 Ft/kg 26,5-28,5 Ft Mg.-i hulladékpellet 2 kg 30-35 Ft/kg 60-70 Ft FORRÁS: ÚN-GYÜJTÉS Szászberek: a beruházás már megkezdődött, további forrás kell Megkérdeztük olvasóinkat NAGY GERGŐ. Karcag:- Én jónak tartom, hiszen ez a környezet kímélése. Ahol lehet, át kellene térni a biogáz hasznosítására, vagy a szaí mabrikettes vagy napkollekto- ros fűtésre. Bár ez drága beruházás, de pályázati támogatással mindenképpen lehetne ösztönözni, hogy terjedjenek és ezzel megkímélnénk a véges energiaforrásainkat is. pap lászlóné, Jászberény: -Hosszú távon jó megoldást jelentenének az alternatív fűtési lehetőségek. Otthon gázfűtés mellett van szenes kazánunk és cserépkályhánk is. Bár sajnos ezek nem védik a környezetet, nagy hasznukat vesszük. Szívesebben használnék bioenergiát, amivel a környezetet is védeném. Ha anyagilag is elérhető lenne, váltanék. tamási ZOLTÁN NÉ, Szolnok:- Szerintem nem jelentene meg oldást az alternatív ßtesi lehetőség. Úgy gondolom, nagyon sok pénz kellene ahhoz, hogy mindenhol kiépítsék az ahhoz szükséges rendszereket. A nap- kollektor is nagyon drága és sok időbe telne, míg behozná az árát Tatán, ha támogatná valaki ezeket az átalakításokat, akkor lehetséges lenne. F. Tóth lajos, Túrkeve:- Az alternatív energiaforrások alkalmazása nagyon távol van a hétköznapi emberek zömétől. A lakás fűtésére használatos alternatív fűtési módok jelenlegi bekerülési költsége több millió forint, ezért inkább a hagyományos megoldást alkalmazzák. Ha olcsóbb lenne a beruházási költség, csökkenne a fűtésre szánt kiadás. SZABÓ LÁSZLÓ. Karcag:- Igen, mert kíméli a környezetet, le kell cserélni a szeny- nyező olajfűtést korszerűbbre. Jó lenne egyre több hibridautó, bár ezek drágák. A szélenergiát a mi csendes környékünkön nem lehet használni, a biogázt azonban igen. Ahhoz, hogy elterjedjenek az alternatív módok, az államnak pénz- ~ forrást kell rá biztosítani. VILMÁNYI KLÁRA, Szolnok:- Úgy gondolom, megoldástje lentenének például a napkollektorok kiépítése és a termálvíz. Szerintem ez a jövő, erre van szükség. A termálvizet bevezethetnék a lakásokba, az adná a meleg Vizet. A családom és én biztosan ezt használnánk. A gáznál mindenképpen jobb lenne és ezzel a környezetet sem szennyeznénk. I P 4 A í I I r Megoldást jelentenek-e az alternatív fűtési lehetőségek?
