Új Néplap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-26 / 21. szám

MEGYEI TŰKOR ÚJ NÉPLAP - 2009. JANUAR 26„ HÉTFŐ A 2009-ES JASZ-N AGYKU N-SZOLN 0 K MEGYEI TERÜLETI PRIMA DÍJ JELÖLTJEI Demján Sándor 2003-ban hozta létre a Prima Primissima Alapítványt. Az­óta a különböző' kategóriákban or­szágos díjakat adnak át az adott te­rület legjobbjának megválasztott személyeknek. A VOSZ megyei el­nöksége idén is szeretné megszer­vezni a Jász-Nagykun-Szolnok me­gyei területi Prima díjak átadását. Az alábbi harminc személy került be az úgynevezett középdöntőbe. A nyertesek nettó egymillió forintot kapnak, míg a közönségdíjas jutái ma ötszázezer forint lesz. Emellett különdíjat is szeretnének odaítélni. A szervezők most azt kérik, hogy a megye közvéleménye döntsön arról, az élet egyes területein kit tart a leg­jobbnak. Voksolni április 26-ig le­het. Szavazólapok leadhatók Szolno­kon az Interspar áruházban, a plázá- ban, a Cora áruházban, valamint az Óvoda út 2. szám alatt. Emellett az Új Néplap ügyfélszolgálati irodáiban (Szolnok, Mészáros L. u. 2., Szolnok, Sütő u. 6. a, Jászberény, Szabadság tér 4. — COOP Áruház emelet, Kar­cag, Szent István sugárút 17. — BHG üzletsor, Kunhegyes, Kossuth u. 25. Kunszentmárton, Sétálóutca, Török- szentmiklós, Táncsics u. 4.) is vár­juk azokat. A szavazólap minden hé­ten megjelenik lapunkban. Magyar irodalom kategória Bán János 1968-ban szüle­tett. 1991 óta új­ságíró, jelenleg az Új Néplap főszer­kesztője. Első foly­tatásos regénye 1984-ben jelent meg. Regényei, el­beszélései, képregény- és filmforgató­könyvei többnyire az ifjúság körében népszerű tudományos-fantasztikus és fantasy műfajban látnak napvilá­got. Öt alkalommal nyerte el a legjobb magyar nyelvű tudományos-fantaszti­kus műért járó Zsoldos Péter-díjat, legutóbb 2008-ban. A Hunyadi csa­lád történetét feldolgozó nagyszabá­sú történelmi regénysorozatának első kötete néhány hónapja jelent meg. Szenti Ernő 1939-ben szüle­tett Hódmezővá­sárhelyen. A Sze­gedi Tanárképző Főiskola elvégzése után Kisújszállás­ra került. A több évtizedes tanári és rajz-szakfelügyelői tevékenysége 10 éve zárult le. Tagja a Magyar írószö­vetségnek és a Magyar Grafikusmű­vészek Szövetségének. Nyolcadik verseskötete tavaly jelent meg. Mun­kásságát csoportos és az egyéni kiál­lítások sora, gyarapodó publikációk jelzik. Jenei Gyula 1962-ben szüle­tett Abádszalókon. Gyermekkora, kö­zépiskolás évei Kunhegyeshez kö­tik. Főiskolát, egye­temet Szegeden végzett, jelenleg Szolnokon él. Költő, újságíró, közép­iskolai tanár. Verseken kívül recenzi­ót, irodalmi interjút, tanulmányt ír. Öt verses- és egy tárcakötete jelent meg. Tíz éve alapította, s azóta szer­keszti az Eső című folyóiratot. Jelen­tős irodalomszervezői munkát végez. Magyar színház- és filmművészet kategória Balázs Péter 1943-ban szüle­tett Budapesten. 1965-ben végzett a Színház- és Film- művészeti Főisko­lán. Karrierje a veszprémi Petőfi Színházban kezdő­dött, majd a fővárosi Vígszínházban folytatódott (1970-1995). Számos komikus szerepéről ismerhetjük, több filmben is játszott, és népszerű szink­ronhang, a nyolcvanas évek derekától rendezőként is dolgozik. 1995-től szabadúszóként tevékenykedik, 2007-ben nevezték ki a szolnoki Szig­ligeti Színház igazgatójává. Molnár László A Szigligeti Szín­ház társulatának meghatározó tag­ja. Hatalmas férfi­erejű színész, szí­nészi kultúrája, emberi intelligen­ciája, a társulat­ban elfoglalt pozíciója nagy főszere­peket elbír. Az elmúlt évadokban ki­váló szerepformálások egész hosz- szú sorával örvendeztette meg a szakértő közönséget. Az idén negy­venesztendős művész kiválóan for­málta meg például a Romeo és Júlia tragédia Lőrinc barátját. Császár Gyöngyi Kiváló színésznő, nagyszerű karak­terszínész, epizód- szereplő. 1956- ban született, 1977 óta szerepel színpadon. Ját­szott a 25. Szín­házban, a Népszínházban, a szegedi, a zalaegerszegi színházban. 1986 óta a szolnoki Szigligeti Színház tag­ja. Az elmúlt évadban nagy alázattal formált rendkívülit és felejthetetlent a Feketeszárú cseresznye című Hunya- dy Sándor-darabban, amikor a szerb asszony jelmezét öltötte magára. Magyar képzőművészet kategória Józsa János 1936-ban született Debrecenben. Mű­vészetében a tel­jességre törekszik, festői és grafikai élete szinte egyet­len lobogás, csilla­píthatatlan szenve­dély és fáradhatatlan szorgalom. Soká­ig élt Olaszországban, Hollandiában és Finnországban. Könyvillusztrációi sor­ra nagy sikert aratnak nemzetközi ver­senyeken. Mindig visszatér szülőváro­sába. Művészete is Debrecenben telje­sedett ki, tűzzománcai, üvegablakai, faplasztikái ott készülnek. Fazekas Magdolna Kispesten szüle- _ tett 1933-ban. A j Művésztelepnek |J 1958 óta tagja, s életműve szerve­sen kapcsolódik a szolnoki hagyo­mányokhoz. Fes­tői munkásságát Ezüst Pelikán díjjal és Jász-Nagykun-Szolnok Megyéért díjjal ismerték el, de megkapta a hatvani tájfestészeti biennálé arany­diplomáját is. A képzőművészeti tri- ennálén nemrégiben a megye díját ítélték neki. Szabadidejében szíve­sen olvas, hangversenyre jár. Szalkári Rózsa Festőművész, Jász­apáti született. Rajztanári diplomá­ját 1958-ban Sze­geden szerezte. Rendszeresen kiál­lít a Művészetbará­tok Egyesületében, a Független Magyar Szalon tárlatain. 15 éve a Jászok Egyesületének tagszer­vezeteként megalapította a Jászságból elszármazott alkotók körét (JAK), akik­kel évenként egy nagy kiállítást rendez. Nyaranta Jászapátin szervezte a Jász Alkotók Körének művésztelepét. Magyar tudomány kategória Dr. Nemes András A magyar gyermekideg-gyógyász szakterületnek kialakulása óta, meg­határozó személyisége. Elmélyülten foglalkozott az agyi érbetegségek problematikájával. Számos tudomá­nyos közleménnyel és előadással sze- M repelt a hazai és 1; nemzetközi kong- * resszusokon. A tu­domány mellett a művészet, vallás és a sport világá­ban is otthonosan mozog, melyet tu­dománytörténeti, szervezői, ismeret- terjesztő munkája és írásai igazolnak. Dr. Debreczeny András Belgyógyász, sport­szakorvos, transz- fuziológus, 32 évig dolgozott a mezőtú­ri kórházban, volt rendelőintézeti igazgató, a véradó­állomás vezetője, a kórház általános igazgatóhelyettese. Mellékállásban 17 évig irányította a haematológiai-szerológiai szakrende­lést. Orvosként 48 éven át működött. A közéletben közel 3 évtizedig vett részt aktívan. Több témában is végzett úttö­rő kutatásokat. Számos írása jelent meg orvosi lapokban. Több szakmai és közéleti kitüntetést birtokosa. Dr. Győri Gyula 1921-ben született Jászapátin. 1944- ben középiskolai tanári oklevelet szerzett latin, olasz nyelv és irodalom tárgyban. A jász­apáti középiskolá­ban 1944 szeptemberétől dolgozik, 1949-től 1982-igagimnázium igazga­tóhelyettese. 1970-ben olasz nyelvé­szetből egyetemi doktori fokozatot szerzett, s közben fordítói, lektori mun­kát végzett. Példáját adta annak, hogy vidéken is lehet elmélyült pedagógiai és tudományos munkát folytatni. Magyar oktatás és köznevelés kategória Dr. Vermes Pál A Szolnoki Főisko­la Műszaki és Me. zőgazdasági Fa­kultása (Mezőtúr) főiskolai tanára. Okleveles gépész- mérnök, gazdasá­gi mérnök, hu­szonkét éve a mezőtúri képzőhely ok­tatója, csaknem két évtizedig tan­székvezetője, két ciklusban a kar, il­letve fakultás vezetője, két évig a Szolnoki Főiskola rektorhelyettese is volt. Szakmai, oktatási, oktatásirányí­tási tevékenységét Gépipari Tudomá­nyos Egyesület elismeréssel és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyéért díj­jal értékelték. Halász Miklós 1924-ben szüle­tett Farmoson. A f « r háború előtt diák­ként, majd peda­fíi i gógusként, végül igazgatóként a Gé­Éhl pipari volt és ma­radt a mindene. 1957-ben választották vezetővé. Igazgatósága alatt kidolgozta a saját közlekedésgépészeti ipari techniku­mi modelljét. Hivatása csúcsán, 1972-ben pedig a szakma minden kategóriában az első helyre sorolta az iskolát. Huszonkét éve nyugdíjas. Sokat olvas, színházba is jár, kereszt- rejtvényt fejt és barátokkal találkozik. Réz István A megyei Mészá­ros Lőrinc Gimná­zium Szakközépis­kola és Kollégium ének-zene, mate­matikatanára Jász­apátin, a Rácz Ala­dár Zeneiskola igazgatója, karvezető, kántor. Az évek során bebizonyosodott, hogy Jászapátinak és környezetének szüksége van egy zeneiskolára, ami biztosítja a gyermekeknek az alapfo­kú művészeti képzést. S ehhez nél­külözhetetlen egy olyan személy, mint Réz István tanár. Építészet és építőművészet kategória Hayde Tibor 1949-ben szüle­tett, Budapesten. A Budapesti Mű­egyetemen szer­zett diplomát. 1999-ben alapítot­ta meg saját vállal­kozását, az NRZST Építészműhely Kft.-t. A megyéhez kö­tődő főbb tervezései: Kisújszállás, Er­zsébet Gyógyfürdő; Kisújszállás, Ady Endre Színház és Vigadó rekonstrukci­ója; Berekfürdő, gyermek- és élmény­medence. A Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Építész Ka­mara tagja, Aszód város főépítésze. Markóth Imre 1969. január 16- án született Török- szentmiklóson. 1994-ben végzett a Budapesti Mű­szaki Egyetem épí­tészmérnöki ka­rán. 2007 óta szü­lővárosának főépítésze, korábban 2000-től két éven át már betöltötte ugyanezt a posztot. Emellett terve­zéssel is foglalkozik. Az ő nevéhez fű­ződik például a miklósi Ipolyi Arnold tér rekonstrukciója, valamint a Mind- szenty-emlékhely tervezése is. Nagy György 1957-ben szüle­tett Debrecenben. Diplomát szülővá­rosában, az Ybl Miklós Műszaki Főiskola magas- építési szakán szerzett. A megyei tanács tervézővállalatánál 1992-ig, főleg lakóépületek és oktatási-nevelé­si intézmények tervezésével foglalko­zott. Tervezőként részese volt a szol­noki Damjanich Múzeum épületének 1989-től 1995-ig tartó felújításának és átépítésének. « Magyar sajtó kategória-•o s Tamási László Mezőtúron szüle­tett 1947-ben. Ta­nítói diplomával rendelkezik, évti­zedeken keresztül dolgozott a szolno- V / ki Damjanich, majd a Magyar Rádió szolnoki szerkesztőségében. Munkássága elismeréseként 1992- ben Eszterházy Miksa-emlékérmet vehetett át, míg 2003-ban megkap­ta a Magyar Rádió Nívódíját. Sport­vezetőként volt a Szolnoki MÁV lab­darúgó-szakosztályának intézője, és a megyei labdarúgó-szövetség el­nökségének tagja. Nagy Zsolt 1941. április 21- én született Tisza- földváron. Eredeti­leg operatőrnek készült. 1961-ben kezdett a Szolnok Megyei Néplap szerkesztőségé­ben. Közben elvégezte a szarvasi mezőgazdasági főiskolát, majd pedig a MÚOSZ újságíró-iskoláját is. Hosz- szú éveken át volt az újságíró-szövet­ség fotóriporter szakosztályának el­nökségi tagja, s számos kiállításon, illetve pályázaton mutatta be képeit. Teleki József Szolnokon, 1969- ben született. Sze­geden magyar­könyvtár szakos tanári, az ELTE-n szakinformatikusi diplomát szerzett. Újságírói pályáját 1993-ban a Jászkun Krónikánál kezdte, tíz éve az Új Néplap újságíró­ja. Főleg gazdasági, közéleti témák­kal foglalkozik. Mindemellett tanít. Eddig egyedüli vidékiként vehette át a Szabad Sajtó Díjat. Népművészet és közművelődés kategória Balogh Károlyné 1943-ban szüle­tett Kisújszállá­son. 1962-től nyugdíjazásáig a helyi termelőszö­vetkezetben dol­gozott gyors- és gépíróként. Csu- hézással és szalmafonással 1981 óta foglalkozik. Több nívódíj és okle­vél mellett a város díja is jelzi ered­ményeit. Több nemzetközi alkotótá­borban vett részt, ahol megtanulta a vasalt szalmakép készítését is. Jászsági Népi Együttes Az 197l-ben alakult csoport célja a magyar paraszti tánc és zenei folklór még élő hagyományainak felkutatá­sa, ápolása, feldolgozása. Ezt a fon­tos nemzeti értéket igyekszik elsajá­títani, színpadra állítani. Művészeti munkájuk egyik legnagyobb elisme­réseként megkapták az „Örökös Ki­váló Együttes” címet és a Bartók Bé- la-nívódíjat. Hétszínvirág Táncegyüttes A csoport 1998-ban alakult. Az im­már 30 éves néptáncos múlttal ren­delkezőjászapáti legaktívabb tánco­saiból jött létre. Az együttes fő profil­ja a népi hagyományok gyűjtése, ápolása és színpadra állítása, ki­emeltfigyelemmel szűkebb hazájuk, a Jászság táncos és zenei múltjára. Zeneművészet kategória Légierő Zenekar Szolnok A Kilián György Repülő Tiszti Iskola felállítását követően 1969-ben kez­dődött el a fúvószenekar újjászerve­zése, mely K. Nagy Sándor főtörzsőr­mester nevéhez fűződik. Évente 120-150 katonai és civil rendezvé­nyen vesznek részt, ahol a katonaze­ne lehetőségeivel igyekeznek hozzá­járulni a katonai és a polgári lakos­ság rendezvényeinek ünnepélyeseb­bé tételéhez. 2001. január 22-én Kaposvári Gyula emlékére kulturális díjban részesült. Izaki Masahiro 1960. május 28- án született. Az MTV karmester- versenyét 1995- ben nyerte meg, ennek kapcsán került Magyaror­szágra. Tizennégy éve dolgozik hazánkban, és szinte az ország összes szimfonikus zene­karánál megfordult. Négy évig vezé­nyelte Szombathelyen a szimfonikus zenekart, négy éve van a Szolnoki Szimfonikus Zenekarnál. Először vendégkarmester volt, de három éve már a zenekar főzeneigazgatója. Szabadidejében a magyar nyelv mű­velésével foglalkozik. Réz Lóránt Főiskolai adjunk­tus, orgonamű­vész, 1975-ben Jászberényben született. A Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola Szegedi Konzerva­tóriumán végzett orgonaművész-ta- nár, zeneelmélet-tanár szakon. 1997-től az Eszterházy Károly Főis­kola oktatója. Szólókoncertek egész sorát adta hazánkban és Európá­ban, Dél-Amerikában. Jászapátin a Városi Vegyeskar és a Színjátszókor művészeti vezetője. Magyar sport kategória Agócs Tibor A jászberényi kyo- kushin karate meghonosítója 1968-ban szüle­tett Nagykátán. Az egykori többszö­rös magyar baj­nok, Európa-baj- noki ötödik helyezett karatéka ma már mint a szervezet elnökségi tag­ja, ajunior válogatott szakvezetője, a Yakuzák klubvezetője dolgozik a sportág elismertségéért. Civilben a nagykátai városi sportcsarnok ügy­vezető igazgatója. Folláth Vivien 1982. május 21- én született Szol­nokon. Kilencesz- tendős kora óta kajakozik. Után­pótlás és felnőtt szinten is magyar bajnoki címeket szerzett a síkvízi és maratoni szá­mokban Az elmúlt évben a maratoni világbajnokságon egyéniben arany-, míg párosban bronzérmes lett. Ta­valy a Pécsi Egyetemen testnevelő tanári diplomát szerzett. Urbán Lajos 1944. augusztus 28-án született Püspökladányban. 14 évesen kezdett el vízilabdázni. A Szolnoki Dózsa csapatával bajno­ki címet szerzett 1964-ben. Volt az OB l-ben gólkirály, és felnőtt válogatott. Később rendőr- tiszti főiskolát végzett, és vízilabda­szakedzői diplomát szerzett. Edzői munkássága elismeréseként mes­teredzői címet kapott. Ma a szolnoki klub utánpótlás-szakágvezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents