Új Néplap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-21 / 17. szám

5 ÚJ NÉPLAP - 2009. JANUÁR 21.,.SZERDA TISZAZUG Figyeltetnék a bejövő és kimenő forgalmat Korábban már lapunkban ír­tunk arról, hogy Tiszainokán az elmúlt esztendőben többször is idegenek látogatták meg a pol­gármesteri hivatal épületét. Erre ellenlépésként a település veze­tése elhatározta, hogy térfigyelő kamerák segítségével figyeltetik meg az épületet.- Már félig elkészült a négy térfigyelő telepítése - mondta el érdeklődésünkre Szendreiné Kiss Erzsébet, a település polgár- mestere. - Egy kamera az épüle­tet belülről, míg további három a hivatalt kívülről figyelné. Emel­lett tervbe vettük, hogy újabb pá­lyázatok révén tovább bővíte- nénk, s átállnánk egy műholdas rendszerre, így a településre be­jövő és az innen kimenő forgal­mat is figyelni tudnánk. Erre azért is van szükség, mert a na­pokban ismeretlenek törtek be az egyik lakóhoz. A polgármeste­ri hivatalban - ahol a polgárőr­ség székhelye is van - építenénk ki az ehhez megfelelő adattároló rendszert, ahol a polgárőrség vé­gezné a rendszeren keresztül ér­kező adatok értékelését. ■ Hiányosságokra hívták fel a figyelmet A megyei baleset-megelőzési bi­zottság tavaly év végén ismétel­ten meghirdette a „Forgalom­szervezési hiányosságok feltárá­sa” elnevezésű pályázatát. Itt mind a városi baleset-megelőzé­si bizottságoknak, mind a civil közlekedőknek lehetőségük nyílt, hogy észrevételeket tegye­nek a megyei útjain tapasztalt forgalomszervezési hiányossá­gokról és azok megoldási lehető­ségeiről. A beérkezett pályamű- veket egy közlekedési szakem­berekből álló csoport bírálta el. A kunszentmártoni városi bal­eset-megelőzési bizottság pálya­munkájuk elismeréseként tárgyjutalmat, egy teljesen fel­szerelt kerékpárt kapott. ■ Az anyagokat írta és az oldalt szerkesztette: Németh Gergő. A fotókat készítette: Mészáros János. Hirdetési tanácsadó: Molnár Tamás. 1948. november 20-a piros betűs ünnep Julika néni és Tóni bácsi számára. Hatvan évvel ezelőtt, ezen a napon fogadtak örök hűséget egymásnak. Már hatvan éve boldogok életút Hernekék titka: mindent alaposan megbeszélnek A tiszaföldvári Hernek Antal és felesége, Szilágyi Julianna a közelmúltban ünnepelte házasságkötés­ük hatvanadik évforduló­ját. Gyémántlakodalmu­kon a családtagok köszön­tötték a város két köztisz­teletben lévő' lakóját. Németh Gergő Ritka, hogy két olyan embert hoz össze a sors, akik egy napon szü­lettek. A tiszaföldvári Hernek Antal és felesége a törökszent­miklósi születésű Szilágyi Juli­anna két év eltéréssel, napra pontosan október ó-án látták meg a napvilágot. Sorsuk össze­fonódása is október hónaphoz köthető, ugyanis 1947-ben Föld­váron, a szüreti bálon ismerked­tek meg. Egy évre rá, 1948 no­vemberében meg is tartották az esküvőt. A most nyolcvankét éves Her­nek Antal tősgyökeres tiszaföld- vári. 1926-ban, elsőszülött gyer­mekként érkezett meg a Hernek családba, őt még hét testvére kö­vette. Egészen tizenhárom éves koráig a nagyszüleinél élt, majd visszakerült a szüleihez. A gyer­mekkor dolgosán telt Tóni bácsi számára. Testvéreivel libát, bir­kát őriztek, illetve aratáskor is kivették a részüket a munkából, ezzel biztosítva a családnak a ke­nyérrevalót. Tizennyolc évesen a Tisza Cipő gyárba került se­gédmunkásként, később ugyan­itt felsőrészszabász lett. A gépi szabászatra is vizsgát tett, majd mestervizsgát is szerzett. Dolgo­zott az úgynevezett kísérleti mű­helyben, ahol az új cipőmodellek szabása zajlott. Végül, hűséges munkaerőként ennél az egy cég­nél húzott le 43 évet, s 1986-ban jött el nyugdíjba. A sors fintora - a kettős szü­letésnapon túl -, hogy Julika né­niék is nyolcán voltak testvérek. Mint mondja, szép gyerekkora volt. Elvégezte a nyolc osztályt, mellette testvéreivel rendszere­sen segítettek szüleiknek a ti­zenöt holdnyi földjükön. Tóni bá­2008 DECEMBERÉBEN a tiSZCt- földvári Hajnóczy József Gim­názium és Szakközépiskola ét­kezdéjében tartottak ünnepsé­get Julika néni és Tóni bácsi csival sorsuk 1947 őszén fonó­dott össze a tiszaföldvári szüreti bálban. — Nagymamám Földváron élt, rengeteget jártam hozzá — kezd­te mondandóját Julika néni. - Megismerkedésünk napján is nála voltam, és éppen azon töp­rengtem, egyáltalán menjek-e a szüreti bálba, vagy sem. Úgy vol­tam vele, biztosan senki sem kér fel. Erre Tóni felkért. Az egymás iránti rajongásunk azóta is tart. 1948. november 20-án megtar­tották a lagzit. Két gyermekük - egy fiú és egy lány - született. Fi­uk sajnos 1993-ban egy baleset­ben életét vesztette. Lányuk je­lenleg a tiszaföldvári Papp Ber­talan Ószőlői Általános Iskola igazgatója. Egyébként férjéhez hasonlóan Julika néni is a Tisza Cipő gyárban dolgozott, csak ő a varrógépeknél. 1983-ban vonult nyugállományba. tiszteletére a jeles nap alkal­mából. Összesen harmincán gyűltek össze a családból, hogy köszöntsék a gyémántla­kodalmukat ülő párt. Nyugdíjas éveik sem telnek unalmasan. Julika néni sokszor hódol kedvenc időtöltésének, a varrásnak és a kézimunkák ké­szítésének. Tóni bácsi pedig renge­teget olvas, menye nem győzi ne­ki hordani a könyveket. Julika né­ni emiatt néha neheztel is Tóni bá­csira, hiszen ilyenkor nem nagyon szól hozzá. Mint mondja, ez már válóok, ám kaján mosolya azon­nal jelzi, csupán így szokták egy­mást ugratni. Szerencsére egész­ségükre sem panaszkodhatnak. Aktív tagjai a helyi nyugdíjasklub­nak is. Ha mindez nem lenne elég, öt unokájuk és négy dédunokájuk gondoskodik arról, hogy a mama és a papa ne unatkozzon.- Mindenkinek ilyen házas­ságot kívánunk, mint a miénk — mondják. - A mai napig nagyon jól megvagyunk. Persze vannak olyan dolgok, amikben nem egyezünk, de ilyenkor tulajdon­képpen rábeszéljük egymást az ésszerűbbnek tűnő változatra. Hosszú és boldog párkapcsola­tunk titka, hogy mindent megbe­szélünk egymással. Hadd a2úl|on! SZOUON.hu ASZOLNOK-JÁSZKUN online Csak a szűk család ünnepelte az évfordulót HÍRSÁV Mosoda építését tervezik Cserkeszőlőn A cserkeszőlőí önkormány­zat saját erőből május végé­re egy mosodát szeretne épí­teni. Mindez lakossági szol­gáltatást is ellátna. A beru­házás saját, önkormányzati erőből mintegy 28-30 millió forintba kerülne az előzetes számolások szerint. Termé­szetesen ez a pénzösszeg rö­vid időn belül megtérülne. A kemping területén több fűt­hető szobát szeretnének még kialakítani, tudtuk meg Szokolai Lajostól, Cserke- szőlő polgármesterétől. Jutott pénz a fontosabb utak felújítására több, sérült burkolatú utat is felújítottak Cserkeszőlőn a téli időszak folyamán. El­sősorban azokat az utakat részesítették előnyben, ame­lyek leginkább ki vannak használva. Ilyenek például azon útszakaszok, amiken az iskolába bejáró gyereke­ket szállító buszok járnak. Szolgálati autót kap a falugondnokság várhatóan áprilisban érkez­het meg Tiszainokára a falu- gondnokság új szolgálati au­tója, egy Peugeot Boxer típusú jármű. Erre a célra pályáza­ton 8 millió forintot nyert a te­lepülés, amit további 1,5 mil­lió forintnyi önerővel egészíte­nek ki. Ebből vásárolják meg a korábban már kinézett 9,5 milliós járművet, amivel to­vább javulhat a falugondnok­ság eszközparkja, tudtuk meg Szendreiné Kiss Erzsébettől, Tiszainoka polgármesterétől. Már az Eb-re készül a földvári Tóth László a tiszaföldvári Tóth László a biliárd legnehezebb szak­ágában, a műlökésben jeles­kedik. Mint azt Lászlótól megtudtuk, már gőzerővel készül a májusi hollandiai műlökő Európa-bajnokság- ra, ahol ő fogja egyedüliként hazánk színeit képviselni. A legjobb szereplés érdekében naponta 4-5 órát tölt el a világranglista tizennegyedik helyén tanyázó László saját, speciális asztalánál a legnehezebb lökésfigurák gyakorlásával. Fél emberöltőn át fejlesztette lottószám-kombin portré A cibakházi Szirom Sándor volt, hogy egyszerre több mint 1500 szelvénnyel játszott Szirom Sándor Cibakháza kül­területén él, szerény körülmé­nyek között. Havi bevétele épp­hogy fedezi kiadásait, ám a szű­kös költségvetés szigorú számai ellenére sincs rossz viszonyban a matematikával. Szabadidejének nagy részében szám- kombinációkkal fog­lalkozik. Az elmúlt húsz esztendő gyü­mölcsei azok az általa kidolgo­zott lottószám-kombinációk, amelyek egyelőre széles körben még nem ismertek, ám annak kitalálója szívesen közkinccsé tenné azokat. Azonban adódik a kérdés, hogy Sándor alkalmazta- e már ezeket a kombinációkat, il­A különböző já­tékokat leírom papírra, innen jegyzem meg. letve sikerrel járt-e? Erről tőle ér­deklődtünk.- Pénzt pénzzel lehet csak ke­resni, az pedig nekem nincs, így mostanság nem szoktam nagy tétben játszani—mondta Szirom Sándor. — Anno 1989-ben sikerült egy nagyobb össze­get, 500 ezer forin­tot nyernem. A 47. játékhéten 1537 szelvénnyel játszottam egyszer­re. Parádfüdőn üdültem ekkor, s egy hétig éjjel-nappal töltöttem a szelvényeket. Akkoriban még nem volt annyira költséges szen­vedély a lottózás, aminek egyéb­ként a kezdetek óta hódolok. A szelvény ára 10 forint volt. Egy­szer volt még, hogy csak száz­hetven szelvénnyel nyertem 300 ezer forintot. Sándor azt is hozzátette, hogy jellemző, hogyha nyereményről van szó, az emberek nem szeret­nek osztozni. Pedig összefogva nagyobbak a nyerési esélyek.- Jobb osztozni és egy kevés pénzre szert tenni, mint egye­dül semmit sem nyerni — vallja Sándor, aki világ életében gon­dolkodó embernek tartotta ma­gát - A lottó mellett a sakkozás a másik kedvenc időtöltésem. A különböző játékokat leírom pa­pírra, innen jegyzem meg. Sak­kozni a gyomai parasztoktól ta­nultam 1952-ben, azóta tart eme szenvedélyem. Úgy vélem, hogy a sakk életre, gondolkodásra, lo­gikára, helyzetfelismerésre, elő­relátásra, figyelemre és fegye­lemre nevel. Én mindenki szá­mára kötelezővé tenném. ■ Szirom Sándor saját készítésű tolltartójában típus szerint, külön tárolja az írószerszámokat dóit Rengeteg klubnak a tagja szirom Sándor nyugdíjas vasutasként rengeteg klubnak a tagja. Például a budapesti Memoriter Klubba jár verseket szavalni. Mint mondja, akár 50 verset is el tud mondani egy szuszra, ha kell. Emellett tagja még az Óbudai Társas Körnek és az Irha Körnek is. * * ft

Next

/
Thumbnails
Contents