Új Néplap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-12 / 9. szám
ÚJ NÉPLAP - 2009. JANUÁR 12., HÉTFŐ MEGYEI TŰKOR 13 Szolnokon járt a kakasdi mesék tudója előadóest Sebestyén István szerint háromféle székely ember van: ilyen is, olyan is, meg amolyan is A szolnoki Erdélyi Szövetség vendége volt a Sza- páry úti Ifjúsági Házban Sebestyén István, Kakas- don élő bukovinai székely mesemondó. Az ő tréfás történeteiben, dalaiban gyönyörködhettek nemrég előadóestjének szép számú hallgatói. Az est végén a népdal, a népmese erejéről, szépségéről beszélgettünk vele. Szathmáry István- Mi adja önnek azt a derűjét és kifogyhatatlan tréfálkozó kedvét, amivel nap mint nap kiáll a közönsége elé?- Beleszülettem ebbe. Édesapám egy tréfás ember volt, és ha ott ültünk az asztalnál, mesélt. Ha nem olyat mondott, ami gyermekfülnek való, akkor édesanyám rászólt: „Anti, te! Tisztára ki vagy téve a borozdába." Apám ekkor már üsztára tudta, hogy vissza kell fogni magát, úgy kell fogalmaznia, hogy gyermekfület ne sértsen. Nagyon sok történeNem véletlen, hogy Erdélyben minden férfi tud énekelni. Ma a gyermeket odaültetik a villanypásztor, azaz a televízió elé, nézi Tom és lerryt, akik gaztettek garmadáját követik el büntetlenül. A gyermek agresszív lesz, a szülő meg nem bír vele, csak csodálkozik. Ahelyett, hogy szép magyar népmeséket mondanának el, ami az igazságra épül, és az embernek kialakulna az igazságérzéke. Akkor nem lennének problémák. Kakasdon erős székely kör van, körülbelül százan. Felnőtt táncosok, utánpótlás- népdalkor, mesemondók. Ami a legfontosabb, már az óvodában is tanítják a népdalokat, művészeti iskola is van, és minden héten népzenészek mennek az óvodába. látszanak a gyerekeknek. Korán kell elkezdeni, szépen, játékosan, és így az értékrendjük ki fog alakulni. — Amikor ön mesél a közönségének, mire figyel? —Ez egy nehéz pálya, nem egyszerű egymagámnak végigbeszélni az estét. Mindig annak mesélek, aki legjobban figyel. De a legtöbb esetben, amikor én el— Ma a gyereket odaültetik a villanypásztor, azaz a tévé elé, ahelyett, hogy szép magyar népmeséket mondanának el neki, ami az igazságra épül — mondta Sebestyén István Régi bukovinai kultúrájukat őrzik A humor, a mese mindenen átvezeti az embert tét és anekdotát ismert, mert gyerekkorában, amikor kint őrizték a teheneket, voltak ilyen nagy mesemondók. Minden este úgy kezdte el a meséjét: Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon innen... Tudtuk előre ezt a bevezetőt, de minden este elvártuk, hogy ezzel kezdje. Amikor a keresztapámnak, Sebestyén Ádám- nak megjelentek a mesekönyvei Székely népmesék címen, akkor esténként hangos felolvasások mentek. Nagyon sokat derültünk, nevettünk, a székely humoron. Hangosan és közösen olvastunk otthon, és most is ajánlom ezt nagyon sok családnak. Meg azt is, hogy beszélgessenek, vagy meséljenek történeteket. Ez nagyon fontos. Mi még altatódalokkal aludtunk el, édesanyám állandóan énekelt nekünk, és megtanultuk magát az éneklést is: kezdem, odafigyelnek. Akire nem számítok, az is végighallgat. Használom a testbeszédet is, meg a hangszálat is. Tudni kell, hogy mikor kell a nyomaték, meg is erőltetem néha a hangomat. Sokat segített, hogy a nővérem elvégezte a színiakadémiát, darabokat rendezett, és már gyermekkoromban játszottam bennük.- Olyan nem fordult elő, hogy nehéz helyzetbe került előadás közben? =- Dehogynem. Egyik helyen, | nem mondom, hol, akkora cir- S a bukovinai székelyek hosszú vándorút végén érkeztek mai lakhelyükre, a Dunántúlra. Őseik Mária Terézia királynő. korában az erőszakos sorozás elől menekültek Moldvába. Később egy részük az Al-Duna mellé, mások Erdélybe költöztek, de Kanadába és Brazíliába is jutott belőlük. A bukovinai székelyek maradéka, 13 000 lélek végül a Vajdaságból jött a Dunántúlra, amikor az 1941-ben odatelepített családok menekülni kényszerültek a szerbek elől. Ma itt élnek, régi megőrzött kultúrájukat ápolva. Sebestyén István bukovinai székely szülők tizedik gyermekeként született. Iskoláit Kakasdon végezte. A családi tűzhely melegénél tanult székely tréfákkal, ősi népdalokkal kezdetben csak versenyeken vett részt, ahol Országos 1. díjat, Országos nagydíjat, Kiemelt nívódíjat és kétszeres Kárpát-medencei Fass Lajos Nagydíjat nyert. Az utóbbi években önálló előadóesteken a székely népmesék-népdalok javából tart előadásokat. Meséinek egy-egy válogatása több kötetben és CD-n is megjelent. kusz volt. Egy részeg ember - aki minden rendezvényen bajt csinált, és ide mégis beengedték - amikor elkezdtem a mesét, ő is elkezdte. A fele nép elment, megijedtek ettől az embertől. A zenészek — fiatalok — bele voltak betegedve, meg én magam is. Olyan voltam, mintha agyonvertek volna. Az első lemezük volt, boldogok voltak, és ez az ember az egészet tönkretette. Ezt úgy tudtam feldolgozni, hogy ottmaradt egy kemény mag, akik el nem mentek addig, amíg nem adtam nekik műsort. Elkezdtem, és hihetetlen jó lett a hangulat. Azt nem akarom csinálni, amit Berecz András csinált, amikor a műsora közben megrohanták a vendégek a svédasztalt, mert a has nagy úr. Erre ő hátat fordított nekik, és a falnak elmondta a mesét. Majdnem infarktust kaptak a rendezők. Pedig néha megérdemelné ezt a mai ember, ha ezen nem is lehet csodálkozni. Amikor ott van a kezében a távirányító, és hozzászokott, hogy minden percben megölnek, megfojtanak valakit, kigyullad egy autó. Itt ilyen nem történik, az emberek gondolkodása pedig hozzászokott a gagyi dolgokhoz. Az a műfaj meg, amit én csinálok, nagyon cizellált, annak mögöttes dolgai is vannak. Volt, aki fölhívott engem, mert otthon gondolta át, amit hallott, és újabb gondolatai jöttek. — Ezek szerint végül önök is feltalálták magukat a kellemetlen helyzetben.- A humor, a mese mindenen átvezeti az embert. Kérdezték tőlem, hogy hányféle székely ember van. Én úgy tudom, hogy háromféle: ilyen is, olyan is, meg amolyan is. Gondoljuk el, hogy régen nem kellett pszichológus. A lelki problémákat hogy oldottad meg? Ha valakinek nagy keserve volt, vagy árván maradt, akkor elénekelték a három árva balladáját, elénekelték a bánatukat. Valaki más miatt volt bánatos: ...add fel Isten azt a napot, hadd süsse fel a harmatot... a harmatot a mezőkön, s a bánatot a szívemen... Ugye milyen szép a népköltészet? Minden érzelemnek megvolt a maga népdala. Kiénekelték magukból. Amikor tanultam egy szép népdalt, alig tudtam megtanulni, mert mindig sírhatnékom támadt, jött föl a gombóc a torkomon. Hogy tudtak ilyen gyönyörűséget költeni régen? Azért is szép a nép- költészet, mert nincs semmi sallang rajta, így gömbölyű az egész. A mártírok sorsa lett Pap Béla karcagi református lelkészé visszaemlékezés A Bakonyban eltűnt lelkipásztort Rákosi és Kádár diktatúrájában egyaránt üldözték Pap Béla a kalotaszegi Gyalun született 1907-ben. Édesanyja az első egyetemet végzett tanárnő Erdélyben, édesapja iskolaigazgató volt. A kolozsvári Magyar utcában szomszédaik református hitük olyan kimagasló személyiségei voltak, mint dr. Ravasz László és dr. Makkai Sándor professzorok. Pap Béla osztálytársa és barátja volt a híres író, Kolozsvári Grandpierre Emil is. A trianoni békediktátum után szülei három gyermekkel az anyaországba menekültek. Nagy szegénységben a budapesti Valéria-telep nyomornegyedében éltek. Ennek ellenére mindhárom fiú diplomát szerzett. lános orvos, lenő vegyészmérnök lett. A kiváló diák, Pap Béla a budapesti teológia elvégzése után ösztöndíjasként két évet az Egyesült Államokban töltött. A gyermek- és ifjúkor nehéz ével, az Újvilág friss szellemisége döntő módon meghatározták életútját. Az egyház legmegbecsültebb tagjai közé tartozott ifjúsági, dia- kóniai munkájának, valamint szociológiai, vallásbölcseleti írásainak, könyveinek köszönhetően. Magas egyháztörténeti tisztségeket töltött be, amikor dr. Kiss Mihály karcagi tiszti főorvos 1939-ben felkérte, hogy vállalja el a karcagi gyülekezet vezetését. A székely Pap Béla gyorsan testvéri közösségre talált a redemptus ősök leszármazottai között. „Bandi bátyám, ha látni akarsz egyben húszezer reformátust, le kell jönnöd Karcagra”, írta egyik levelében a neves lelkész-pszichológusnak, Gyö- kössy Endrének. A művelt, széles látókörű, agilis karcagi lelkipásztort a Rákosi- és Kádár-diktatúra egyaránt üldözte. Az elnyomatás legnehezebb éveiben nemcsak a kolho- zosítás, a téeszekbe történő erőszakos beléptetések ellen tiltakozott, hanem az egyházi iskolák, az ősi kollégiumok és a teológiai akadémiák államosítása ellen is. Ebben az időben az ország már annyira meg volt félemlítve, hogy a hatalom döntései ellen senki sem mert szólni, de Pap Béla vállalta ezt. Tekintélyének, bátor fellépésének köszönhetően a zsinat óriási többséggel elvetette Rákosiék diktátumait. Ezt nem tűrte a hatalom. 1951. november 18-án a kommunista diktatúrával együttműködő Péter lános református püspök magához rendelte Pap Bélát, és erélyesen felszólította, nyilvánosan bánja meg és változtassa meg a zsinaton elhangzott álláspontját. A hétgyermekes Pap Béla erre nem volt hajlandó! Kilenc nappal később az Államvédelmi Hatóság elhurcolta, és koholt vádak alapján súlyos börtönbüntetésre ítélték. Az államosításoknak így már nem A karcagi református templom. Pap Bélát 1939-ben kérték fel a gyülekezet vezetésére. volt akadályuk. Péter lánosból néhány év múlva külügyminiszter lett. Pap Bélát 1956. május ló-án, szabadulása után rehabilitálták, segédmunkásként helyezkedett el Budapesten. A forradalom idején írta meg kétkötetes könyvét, az Új termést, amelyet szellemi végrendeletként hagyott az utókorra. Korának tekintélyes és egyik legnagyobb hatású református lelkészét Kádárék fizikailag likvidálták. 1957. augusztus 10-én egy bakonyi kirándulásról nem tért vissza. Életrajzírója, Kenyeres Gyula szerint máig felderítetlen módon, nyomtalanul eltűnt. ■ Dr. Nemes András